A megújult Bocskai-ház Kolozsvár szívében
Fotó: Orbán Orsolya
Történelmi falak, új fények és korszerű terek – átfogó felújításon esett át a kolozsvári Bocskai-ház, amely nemcsak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyik jelképes épülete, hanem a kincses város magyar történetének is fontos emlékhelye. A korszerűsítés során megújult az épület műszaki infrastruktúrája, átalakították a belső tereket, és modern közösségi helyiségeket alakítottak ki. Tonk Márton, az intézmény rektora szerint a cél az volt, hogy a történelmi örökséget megőrizve a Bocskai-ház ismét élő találkozóhelye legyen az egyetemi, kulturális és tudományos életnek.
2026. március 15., 08:492026. március 15., 08:49
Átfogó felújításon esett át a kolozsvári Bocskai-ház, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyik jelképes épülete, melyet szombaton ünnepélyes keretek között nyitottak meg újra az egyetemi élet, a diákok, a tanárok, a nagyközönség számára. A korszerűsítés során megújultak az épület gépészeti és energetikai rendszerei, felújították a homlokzatot, átalakították a belső tereket, és modern technikával felszerelt közösségi helyiségeket alakítottak ki.
Az intézmény rektora, Tonk Márton a Krónikának elmondta, hogy a Bocskai-ház felújítása részben szükségszerűségből, részben tudatos fejlesztési elképzelések mentén indult el.
A munkálatok kiindulópontja ezért elsősorban az épület műszaki állapotának javítása volt: a fűtési rendszer cseréje, az elektromos és gyengeáramú hálózat modernizálása, valamint az energetikai hatékonyság növelése. A felújítás során az ablakokkal is foglalkoztak: ahol lehetett, restaurálták őket, máshol cserére került sor, de minden esetben figyelembe vették az épület műemléki jellegét.
Az épület történelmi jellege korszerű megoldásokkal egészült ki
Fotó: Orbán Orsolya
A munkálatok jelentős része akkor gyorsult fel, amikor 2024 decemberében az épületből kiköltözött a rektori hivatal, a Sapientia Alapítvány és az ott működő szervezeti egységek. Ezzel az ingatlan teljes egészében építési területté válhatott, ami lehetővé tette, hogy a felújítást komplex módon, több területet egyszerre érintve végezzék el. A műszaki korszerűsítés mellett így a homlokzat felújítása és a belső tér funkcionális átalakítása is megvalósulhatott.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A felújítás egyik érdekes kihívása éppen ebből fakadt: a történelmi szerkezet megtartása mellett kellett a mai igényeknek megfelelő, jól használható tereket kialakítani. A belső terek átalakításakor például az egyik legnagyobb problémát az jelentette, hogy az épületben több zárt, sötét folyosó és helyiség volt. A felújítás során ezért olyan modern megoldásokat alkalmaztak, amelyek lehetővé teszik a természetes fény bevezetését az épület mélyebb részeibe is. Speciális tükröző rendszerek segítségével sikerült világosabbá tenni azokat a tereket, amelyek korábban alig kaptak természetes megvilágítást. Ennek eredményeként több olyan helyiség is használhatóvá vált, amely korábban kihasználatlan maradt.
Bocskai szobra az épületben
Fotó: Orbán Orsolya
A fejlesztésekhez egy európai uniós finanszírozású projekt is hozzájárult. A Sapientia Egyetem egy több millió eurós digitalizációs program keretében jutott támogatáshoz európai fejlesztési alapokból, és ebből mintegy 150–200 ezer eurót fordítottak a Bocskai-ház közösségi tereinek technikai korszerűsítésére.
Fotó: Orbán Orsolya
A felújítás mögött azonban nem pusztán műszaki vagy infrastruktúra-fejlesztési szempontok álltak – mutatott rá lapunknak a rektor. Az egyetem vezetősége azt is fontosnak tartja, hogy a Bocskai-ház újra aktív szerepet kapjon Kolozsvár kulturális és tudományos életében. Az elképzelés szerint az épület nem csupán egy egyetemi hivatalnak ad majd otthont, hanem olyan közösségi térként is működik, ahol
Az épület újra megtelhet élettel
Fotó: Orbán Orsolya
A tervezők a belső terek kialakításakor arra törekedtek, hogy az épület történelmi karaktere és az egyetem fiatalos arculata egyszerre jelenjen meg. Az elképzelés szerint a Bocskai-ház olyan tér kell legyen, amely egyszerre idézi meg a múltat és képviseli a modern egyetemi élet dinamizmusát. A cél az volt, hogy aki belép az épületbe, az egyszerre érezze a történelmi környezet súlyát és a Sapientia Egyetem pezsgő, fiatalos hangulatát.
Fotó: Orbán Orsolya
A tervezési munkákat Fodor Bogdan és Kozma Zsolt csapata végezte, míg a kivitelezést a Hit Group vállalat valósította meg Bányai Szilárd és Bányai Rudolf irányításával.
Emellett a már említett európai uniós finanszírozású digitalizációs projekt keretében további mintegy 150–200 ezer eurót fordítottak az épület két földszinti előadótermének korszerű technikai felszerelésére.
Fotó: Orbán Orsolya
A felújítás során egy különleges történeti lelet is előkerült. Mivel az épület részben a kolozsvári óvárost egykor körülvevő várfalra épült, a munkálatok közben egy 16. századi, rozettás díszítésű kő került elő az alapzatból. A szakemberek szerint ez valószínűleg egy korábbi épület párkányának eleme lehetett. A követ restaurálják, és a tervek szerint a Bocskai-házban állítják majd ki, így a felújítás nemcsak az épület megújulását, hanem egy újabb történeti emlék felszínre kerülését is jelentette.
Fotó: Orbán Orsolya
A Bocskai-ház a jövőben is nyitott közintézményként működik majd. Az épület földszintjén található Bocskai-emléktáblák, a címer és a történeti emlékek eddig is látogathatók voltak, és ez a gyakorlat a felújítás után sem változik.
Fotó: Orbán Orsolya
Az egyetem vezetősége abban bízik, hogy a felújítás után a Bocskai-ház ismét a kolozsvári magyar kulturális és tudományos élet egyik fontos találkozóhelyévé válik: olyan térként működhet, ahol az egyetemi élet, a közösségi rendezvények és a történelmi örökség természetes módon kapcsolódik össze.
Fotó: Orbán Orsolya
Bocskai István szülőháza a kincses városban
A kolozsvári Bocskai-ház a történelmi belvárosban, a Mátyás király utcában (Matei Corvin 4.) álló műemlék épület. Itt született 1557. január 1-jén Bocskai István, Erdély és Magyarország fejedelme, az 1604–1606 közötti Bocskai-felkelés vezetője. Az épület a 16. század első felében épült, eredetileg két gótikus polgárházból állt, amelyeket a kolozsvári új városfal 1517-es befejezése után emeltek. A későbbi évszázadok során többször átépítették és bővítették, ezért mai formája több korszak, építészeti stílus nyomait őrzi.
A Bocskai-ház ama ritka épületek közé tartozik, amelynek pincéjében meg lehet tekinteni Kolozsvár első erődítésének egy részét. Nem csak Kolozsvár, hanem Erdély egyik legkorábbi városfala a 14. században épült. A 19. század elején a házra szarvasos tájkép volt festve, ezért Szarvas-ház néven is említik. 1870–1898 között a postahivatal működött itt. 1950 novemberétől egy ideig ebben az épületben kapott helyet a Gheorghe Dima Zenekonzervatórium. Az idők folyamán működött benne tanártovábbképző intézet, tankönyvkiadó, statisztikai hivatal, majd 1994-ben egy bank vette meg az épületet.
A kapualjban ma is látható annak az emléktáblának a reprodukciója, amely Bocskai születésének állít emléket. A táblát a kolozsvári három protestáns egyház helyezte el 1906-ban, a bécsi béke 300. évfordulóján, de később nyoma veszett. Az épületet az idők folyamán több kolozsvári család birtokolta – köztük a Heltai család örökösei és az Eppel család –, innen ered a ház másik, régi neve is: Eppel-ház.
A 20. században több különböző funkciót is betöltött, majd 2001-ben az ingatlan a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tulajdonába került, és ma az egyetem egyik központi épületeként működik, miközben a város egyik fontos történeti emlékhelye is maradt.
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!