A megyék újrafelosztásának halasztását kéri az SZKT

Noha a múlt hét derekán úgy tűnt, Traian Băsescu államfő javaslata – hogy a nyolc nagy megye mellett Hargita és Kovászna megye megőrizze önállóságát – meglepte, elgondolkoztatta az RMDSZ vezetőit, és a döntés a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati ülésén kristályosodik ki, a marosvásárhelyi tanácskozáson vita sem alakult ki a témáról. A testületben ugyanis nem akadt pártfogója a Băsescu-javaslatnak. Kelemen Hunor már pénteken este kieresztette a gőzt, amikor a területi elnökökkel és a platformok vezetőivel folytatott tanácskozások után kijelentette, elutasítják az államfő javaslatát.
Ezt az álláspontját fejtette ki az SZKT ülésén tartott elnöki beszámolóban is. Fél szájjal ugyan méltányolta, hogy Traian Băsescu Hargita és Kovászna megye sajátos helyzetét elismerve olyan javaslatot tett, amilyen román politikus szájából eddig nem hangzott el, de kijelentette, a javasolt felosztás nem oldja meg a Maros megyei, illetve a partiumi magyarok kérdését, és hosszú távon olyan helyzetet teremtene, amelyet nehéz lenne kezelni. „Nem vállalhatunk egy olyan döntést, amely a magyar közösséget kettőbe, háromba szakítja” – jelentette ki az elnök. Hozzátette, az egyetlen bölcs döntés a kérdésben az lehet, hogy vegyék le a témát napirendről. „Ha a koalíciós partnerek erőltetik a megyék átalakítását, az a koalíció szakadásához vezethet” – tette hozzá. Kelemen szerint a politikai válság rendkívül káros lenne az országra nézve. Az amúgy is nehéz gazdasági helyzetben rontaná Románia hitelképességét. „Valakik mindig behozzák a kecskét a házba. Mi kivisszük, kimeszeljük a szobát, aztán megint behozzák.”

A vissza-visszatérő nacionalista hangulatkeltést írta le ezzel a hasonlattal az elnök, megjegyezvén, hogy a mostani „felturbózott” magyarellenes hangulat nem kedvez a kisebbségi törvény elfogadásának. Kijelentette, immár csak matematikai lehetőségét látja annak, hogy a jogszabályt ebben a parlamenti ülésszakban kedvező formában fogadják el. Úgy vélte, ha nem sikerül olyan jogszabályt elfogadtatni, amely bővíti a kisebbségek jogait, ebben a kérdésben is el kell halasztani a döntést. Példaként az oktatási törvényt említette, melyre több mint egy évtizedig várt a magyar közösség. Úgy vélte azonban, hogy a sikertelenségek ellenére sem lenne értelme kilépni a koalícióból. Illúzió azt hinni, hogy az ellenzékben több a lehetőség. Kelemen Hunor arról is beszámolt, hogy a közelmúltban két levélben is arra kérték az ellenzéki vezetők, hogy üljenek le tárgyalni. Kijelentette, az RMDSZ mindig is nyitott volt a párbeszédre, az alkotmánymódosítás ügyében pedig mindenképpen meg kell egyeznie a kormányoldalnak és az ellenzéknek.

Bizalomépítő vita

A hozzászólások rendjén szinte mindenki megemlítette: példátlanul nehéz helyzetbe jutott a szövetség. A Partium Frakció nevében szóló Lakatos Péter Joseph Heller regényét parafrazálva úgy vélte, a 22-es csapdájába került az RMDSZ. Bebizonyosodott, hogy kormányon tudja legjobban képviselni a magyar közösséget, ha viszont Traian Băsescu ragaszkodik a megyék átszervezéséhez, ki kell lépnie a kormányból, és ezzel romlik a képviselet hatékonysága. Szerinte tárgyalni kell az ellenzékkel, hogy mérsékeljék a nacionalista indulatokat. A Novum Forum Frakció nevében szóló Borbély László környezetvédelmi miniszter házi olvasmányként ajánlotta a kormányprogramot és a régióátszervezést megvitató elnöki bizottság ülésének a jegyzőkönyvét. Mint megjegyezte, a szakértők is a döntés alapos előkészítését javasolták. A nemzeti szabadelvű frakció szónoka, Budai Richárd kijelentette, nem kell mindenáron ragaszkodni a kormányzáshoz. A kilépésre is fel kell készülni. A Progresszív Frakció nevében felszólaló Bognár Zoltán nem tartotta jónak, hogy pusztán csak a térkép átrajzolásáról folyik a vita. Szerinte a közigazgatási reformnak a hatáskörök újrafogalmazására is ki kell terjednie. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök úgy vélte, nem volt egészen haszontalan a közigazgatási reform ötlete: három hete a vízcsapon is a Székelyföld-téma csorog.

A hozzászólók a magyar–magyar csörtéket is érintették. Tamás Sándor jegyezte meg, hogy érdekes, a Magyar Polgári Párt (MPP) hallgat a közigazgatási reform ügyében. „Mi a románokkal is tudunk vitázni, az MPP viszont csak velünk vitázik” – jelentette ki. Kovács Péter, a szövetség főtitkára Tőkés Lászlónak és a magyar kormánynak rótta fel a hallgatást. „Ha olyan jó a budapesti és a bukaresti kormány között a kapcsolat, miért kell lassan irodát nyitni a két külügyminisztériumban, ahová berendelik a másik ország nagykövetét?” – tette fel a retorikus kérdést. Markó Béla miniszterelnök-helyettes is azt a következtetést vonta le: „ami lesz, rajtunk és csakis rajtunk múlik. Bíráltak bennünket Budapestről, hogy nem teszünk eleget az autonómiáért. Tessék, itt a pillanat. Magyarázzák meg, hogyan kellene keményebben fellépni!” Markó azt is megjegyezte, éppen az a Nemzeti Liberális Párt szítja a nacionalista hangulatot, amelyikben annak idején ő is a legfőbb szövetségest látta. „Nem mehetünk velük kormányozni!” – sommázta a volt elnök.

A felszólalásokra reagálva Kelemen Hunor kijelentette, az SZKT állásfoglalása egyértelmű volt, nincs szükség szavazásra. Az ülés legfontosabb hozadékának azt tartotta, hogy a szervezet egységes maradt, a megpróbáltatás erősítette az egymás iránti bizalmat a szövetségben.

Újraválasztották Biró Rozáliát

Az SZKT szombati ülése tulajdonképpen a nagyváradi kongresszus után felálló testület alakuló ülésének számított. Ez alkalommal egészült ki ugyanis az SZKT a platformok képviselőivel, most választották meg a testület elnökét, most alakultak meg a frakciók. Az SZKT-elnök megválasztása csak egy pillanatig tűnt izgalmasnak. Azt követően ugyanis, hogy a partiumiak Biró Rozália újrázását javasolták, Tamás Sándor háromszéki tanácselnök bejelentette, a székelyföldieknek is van jelöltjük a tisztségre. Kiderült azonban, hogy ez csak afféle lufi volt: a székelyek is Biró Rozáliát jelölik. Nagyvárad alpolgármestere ellenszavazat nélkül kapta vissza a tisztséget. Nem akadt ellenzőjük a főtitkárhelyetteseknek sem. Horváth Anna önkormányzati, Hegedüs Csilla művelődési, Székely István társadalomszervezési és Bodor László ifjúsági főtitkárhelyettest egyöntetűen megerősítették tisztségükben. Amint Kelemen Hunor elmondta, az oktatási főtitkárhelyettes személyére két hét múlva tesznek javaslatot. A kiszemelt személynek ugyanis jelenleg olyan kötöttségei vannak, amelyek nem tették lehetővé neve bejelentését. Az egész SZKT-ülésen egyetlen alkalommal kellett megszámolni a szavazatokat, ellenszavazatokat és tartózkodásokat, mert nem volt egyértelmű, hogy mely álláspont szerzett támogatást. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform képviselője kérte, hogy halasszák el a platformok működési szabályzatának az elfogadását, mert velük nem egyeztettek a dokumentumról. Kelemen Hunor elutasította az egyeztetés elmaradására vonatkozó vádat, de megjegyezte, ha az egyik platform kéri, a döntés elhalasztható. A többség végül is a halasztás mellett foglalt állást.