A Mátyás-szobor megalkotója, Fadrusz János tiszteletére felavatott emléktáblát László Attila főesperes áldotta meg
Fotó: Vakarcs Loránd
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
2026. április 20., 08:072026. április 20., 08:07
2026. április 20., 08:072026. április 20., 08:07
A kolozsvári magyarság egyik legfontosabb jelképének számító Mátyás-szoborcsoport alkotója előtt tisztelegtek vasárnap délután Kolozsváron: fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Fadrusz János (1858–1903) életművét. Az emléktábla a Főtér 20. szám alatt található Rósás-ház homlokzatára került, arra az épületre, melyben a szobrász a Mátyás-szoborcsoport felállításának idején, 1902-ben lakott.
A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán berendezett tárlat fotóin a monumentális szoborcsoport létrejöttének folyamata elevenedik meg, de a képeken a művész más jelentős alkotásai is helyet kaptak, így például a zilahi Wesselényi-emlékmű vagy a kolozsvári Szent Mihály-templom egyik kápolnájában található feszület.
Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke a Jubileum 700 Egyesülettel közösen szervezett eseményen elmondta, a kolozsvári magyarság nagy adósságot törleszt az emléktáblával, hiszen bár az erdélyi város sok kiváltságot és ajándékot kapott, a legnagyobb ajándékot Fadrusztól kapta.
Felidézte, hogy a pozsonyi születésű szobrász szegény legényként érkezett a városba, hogy megtudja, ki nyerte meg a szoborpályázatot, ahhoz is kölcsön kellett kérnie, hogy mennyasszonyának táviratozni tudjon: ő a nyertes.
„Fadrusz János bronzba öntötte az igazságos Mátyást, vagy azt is mondhatnánk, hogy Mátyás igazságát, melynek látványa a város lakóinak többletet ad, támogatást jelent” − mondta Gergely Balázs.
Arra is kitért, hogy a szobor az elmúlt évszázad során sokak számára jelentett lelki kapaszkodót: a főtéren állva nemzedékek merítettek belőle erőt és bátorítást nehéz időkben is. Felidézte azt is, hogy a közösség a közelmúltban, a 90-es években is kiállt a műemlék mellett, amikor élőlánccal védték meg.
Hangsúlyozta: a most felavatott emléktábla egyfajta adósságtörlesztés Fadrusz János felé. Az épületen korábban is volt egy szerényebb kivitelű emléktábla, amely azonban nem volt méltó a szobrászművész emlékéhez. A Rósás-házra felkerült emléktábla a Gergely család ajándéka, a márványtáblát Gergely Zoltán, rajta a Fadruszt ábrázoló bronzplakettet Gergely István szobrászművész készítette.
Fotó: Deák Szidónia
Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Mátyás király szoborcsoport Kolozsvár jelképe és elidegeníthetetlen része,
Mint fogalmazott, a sokat látott szobor azért maradhatott meg, mert a kolozsvári magyarság kitartása és szeretete megvédte.
Kovács Ferenc, a Rósás-házat birtokló cég képviseletében elmondta: az épület Nagy Elek vállalkozónak köszönhetően újult meg, akinek a gyalui kastély mellett több neves erdélyi műemlék épület, mint például a marosvásárhelyi Köpeczi-Teleki-ház felújítása is köszönhető. Bejelentette, hogy a következő kolozsvári projekt az Aranyműves házának felújítása lesz.
Grezsa Csaba főkonzul köszöntőjében hangsúlyozta: az emléktábla felavatása egy több éve zajló folyamat lezárását jelenti. Mint fogalmazott, a főkonzulátus ezzel egyszerre törleszt szellemi és adminisztratív értelemben vett adósságot, hiszen a kezdeményezést már 2022-re tervezték, de a megvalósítás a koronavírus-járvány, majd a Rósás-ház felújítása miatt elhalasztódott.
„Az emlékezet és az emlékezetpolitika a közösségi identitás meghatározó része, amelynek ápolása hosszú távú feladat.
– mutatott rá a főkonzul.
Hozzátette: Kolozsváron különösen szoros együttműködés alakult ki a civil szervezetekkel, mindenekelőtt a Kincses Kolozsvár Egyesülettel és a Házsongárd Alapítvánnyal, amelyekkel közösen több projekt is megvalósult, illetve jelenleg is folyamatban van.
Beszédében kiemelte a személyes történetek jelentőségét is: mint fogalmazott, a múlt megértéséhez egyre inkább az egyéni sorsokon keresztül vezet az út. „Ezek a történetek segítenek abban, hogy ne csak egy alkotást vagy egy történelmi korszakot lássunk, hanem közelebb kerüljünk azokhoz az emberekhez is, akik mindezt létrehozták” – fogalmazott, utalva Fadrusz János kolozsvári éveire.
Fotó: Deák Szidónia
A kiállításmegnyitón Zakariás Ágota művészettörténész, a főkonzulátus rendezvénytermében megnyílt tárlat kurátora a kolozsvári szoborállításról és a Mátyás-kultuszról beszélt Murádin Jenő nemrég elhunyt művészettörténész műveit idézve. Rövid történeti áttekintésében felidézte: a kolozsvári Mátyás-kultusz gyökerei a felvilágosodás és a reformkor időszakáig nyúlnak vissza. Mint elmondta,
A kezdeményezés a 19. század második felében erősödött meg: 1882-ben alakult meg az első szoborbizottság, majd 1888-ban egy hatékonyabban működő új testület vette át a szervezést. A szükséges anyagi források összegyűjtése után 1893-ban írták ki a pályázatot, amelyre több terv érkezett. A bírálóbizottság 1894. május 15-én egyhangú döntéssel Fadrusz János pályaművét jutalmazta első díjjal.
Zakariás Ágota rámutatott: Fadrusz ekkor még alig ismert művész volt, aki korábban nem járt Erdélyben. A pályázat megnyerése után érkezett először Kolozsvárra, ahol fokozatosan építette ki kapcsolatait, és egyre szorosabban kötődött a városhoz.
többek között a kolozsvári építész tervezte Fadrusz budapesti műtermét és házát is.
A művészettörténész kitért arra is, hogy a szobor helyének kijelölése külön figyelmet kapott:
Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke elmondta, Kolozsvár a legnagyobb ajándékot Fadrusztól kapta
Fotó: Deák Szidónia
Az építkezés és az öntési munkálatok a századfordulóra felgyorsultak. 1900-ban a szobor makettje a párizsi világkiállításon is bemutatkozott, ahol megnyerte a rendezvény nagydíját. A monumentális alkotás elemei 1902 augusztusában érkeztek meg Kolozsvárra, majd október 12-én ünnepélyes keretek között felavatták a Mátyás-szoborcsoportot.
A felavatást követően Fadrusz Jánost a Ferenc József Tudományegyetem díszdoktorává avatta, a város pedig díszpolgárává választotta. Röviddel ezután azonban megbetegedett, és 1903-ban elhunyt. Zakariás Ágota hangsúlyozta,
A kiállításmegnyitót követően a résztvevők a konzulátus szomszédságában található, Főtér 20. szám alatti Rósás-házhoz vonultak át, ahol az új emléktáblát Gergely Balázs leplezte le, majd László Attila kolozs-dobokai főesperes mondott rá áldást.
Fotó: Vakarcs Loránd
Fotó: Vakarcs Loránd
Fotó: Orbán Orsolya
Fotó: Vakarcs Loránd
Elmarad Mátyás király kolozsvári szülőházának tervezett felújítása, miután az épület tulajdonosaként a Művészeti és Formatervezési Egyetem (UAD) elállt a korábbi megállapodástól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az erdélyi magyar szellemi, kulturális, politikai és egyházi vezetőkkel találkozik a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán.
A medvék és a vaddisznók ma már nemcsak az erdőkben, hanem a hírekben is állandó szereplők, lapunk is gyakran beszámol arról, hogy erdélyi városok utcáin kóborolnak.
Csaknem egy hónappal a támadás után elfogták annak a kolozsvári rablási kísérletnek a feltételezett elkövetőit, akik egy interneten meghirdetett hangszer megszerzése érdekében brutálisan bántalmaztak egy 20 éves fiatalembert.
Tusnádfürdő határában került életveszélyes helyzetbe Földes András budapesti újságíró, aki saját beszámolója szerint egy esti futás során többször is szembetalálta magát egy támadó barnamedvével.
Idén is rengeteg kérdés érkezett Orbán Viktorhoz a közönség részéről a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A Fidesz elnöke üzeneteket is kapott, például azt, hogy „az Olt nem táplálja a Tiszát”.
Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt kormányfő Tusnádfürdőn szombaton elmondott beszédére.
Az erdélyi magyarság fogyására figyelmeztetett, az Orbán-kormány nemzetpolitikáját méltatta és a jelenlegi geopolitikai helyzetben Márton Áron egykori erdélyi püspök példájának követését ajánlotta a résztvevők figyelmébe Tusványoson.
A demokrácia és a jogállam felszámolása Magyarországon ma a kizárólagos hatalomgyakorlás érdekében történik - jelentette ki a Fidesz elnöke szombaton a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) mondott beszédében.
Hatalmas érdeklődés övezi Orbán Viktor hagyományos előadását a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Szombaton délelőtt teljesen megtelt a tusnádfürdői rendezvénynek otthont adó kemping nagyszínpada előtti placc.
Borítékolható az ádáz politikai küzdelem Magyarországon az áprilisi választásokat kétharmados többséggel megnyert Tisza Párt és az ellenzékbe került Fidesz között, ebből a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hallgatósága is kapott ízelítőt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!