Fotó: Román határőrség
A külföldi, elsősorban romániai cégek jelentette konkurenciára panaszkodnak a magyarországi fuvarozók, akik szerint rengeteg megrendeléstől elesnek a nyomott árak miatt. A hazai fuvarozók, valamint az országos érdekképviselet azonban a számtalan közvetítő, elsősorban a speditőrök beiktatásával magyarázza az alacsony fuvardíjakat.
2020. július 06., 17:062020. július 06., 17:06
2020. július 06., 17:132020. július 06., 17:13
Soron kívüli piacvédelmi konzultációt kezdeményezett július 9-ére a NiT Hungary az érintett szakhatóságok bevonásával, mert álláspontja szerint veszélyes árverseny tapasztalható a közúti árufuvarozásban, a magyarországi exportfuvarok mintegy harmadát áron alul viszik el a román fuvarozók – közölte az anyaországi fuvarozói érdekképviselet hétfőn az MTI-vel. Mint arról beszámoltunk, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary – szerint már tavaly év végén tapasztalható volt az a tendencia, hogy az olcsóbb áron fuvarozó, sokszor szabálytalanságok sorát vállaló román kamionosok kiszorítják az ottani cégeket a magyar piacról, az árverseny a koronavírus-járvány időszakában még inkább kiéleződött. Az érdekképviselet példaként közölte, hogy ponyvás szállítás esetén a magyar fuvarozók kilométerenként 0,85-0,9 euró díjjal számolnak, a román cégek ennél olcsóbban, vélhetően 0,5-0,75 euró kilométerenkénti díjon viszik el a fuvarokat.
Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára a közleményben elmondta, a külföldi és a magyarországi szolgáltatók költségelemeiben mindeddig nem lehetett kimutatni olyan markáns különbséget, ami ekkora eltérést eredményezhet a fuvardíjakban. Feltételezése szerint olyan szabálytalanságok sora áll a háttérben, amelyekkel a román vállalkozások nem akadnak fenn a hatósági ellenőrzéseken, így a létükért küzdő magyar vállalkozásokat olyan árversenybe kényszerítik, hogy azok sokszor önköltségi ár alatt kénytelenek elvinni a fuvarokat.
A közleményben kiemelték, a román fuvarozókat jellemzően multinacionális cégek és szállítmányozási vállalatok választják annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány hatását mérséklendő a budapesti Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) korábban ajánlást tett közzé, amely szerint a hazai közúti közlekedési szektorra nehezedő rendkívüli kihívásokra tekintettel különösen fontos, hogy aki teheti, magyar fuvarozó céget válasszon áruja szállíttatásához. A NiT Hungary tagvállalataitól érkező visszajelzések alapján azonban nem tapasztalható változás, sok cég még mindig a román, lengyel, bolgár, litván fuvarozókat választja a magyarokkal szemben. „Az érdekvédelmi szervezetek véleménye szerint a magyar hatóságok állandó és következetes ellenőrzései, valamint az elektronikus fuvarlevél bevezetése javíthatnának a helyzeten” – írják a közleményben.
Lapunk kíváncsi volt a romániai fuvarozók, valamint az érdekképviselet álláspontjára a témában. Egy sepsiszentgyörgyi fuvarozó cég tulajdonosával folytatott beszélgetésünk során kiderült, az árufuvarozás közel sem tekinthető letisztult ágazatnak, a legnagyobb gondot pedig az okozza, hogy a szállítók kevés esetben tárgyalnak közvetlenül a megrendelővel. „A gyárak felteszik az online börzére az árut, amelynek szállításával aztán a speditőr cégek bízzák meg a fuvarozókat. Mivel túl sok, akár 2-3 közvetítőn keresztül zajlik a fuvaroztatás, a megrendelő által kínált jobb árból a speditőrök jelentős szeletet lecsípnek, ezért a fuvarozó cégeknek már kevés jut” – vázolta az ágazatban végbemenő folyamatokat Böjte Gábor.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
A székelyföldi fuvarozó lapunknak elmondta, elsősorban a kisebb cégek kényszerülnek arra, hogy „benyeljék” a közvetítők által lenyomott árakat. „Egy nyerges vontató önköltségi ára 60-65 eurócent kilométerenként, ennyi minimum kell ahhoz, hogy kijöjjön belőle az útadó, az amortizáció, a sofőr fizetése. Ennyiért semmiképpen sem vállalnék fuvart, tulajdonképpen a 80 eurócent is nyomott árnak számít” – magyarázta kérdésünkre Böjte Gábor. Hozzátette, a speditőrök által kínált nevetséges árakat akkor lehetne feltornászni, ha a fuvarozók nem közvetítők útján, hanem közvetlenül tárgyalhatnának az ügyfelekkel, megrendelőkkel. Megtudtuk egyébként, gyakori jelenség, hogy éppenséggel magyarországi speditőr cégek adnak megrendelést romániai fuvarozóknak.
A szállítmányozással foglalkozó vállalkozásokat tekinti a probléma gyökerének a Romániai Fuvarozók Szövetsége (FORT) is. Augustin Hagiu, a mintegy 1500 hazai közlekedési vállalkozást tömörítő szervezet elnöke a magyarországi panaszokra a Krónika megkeresésére úgy reagált: a magyar fuvarozóknak nem a romániai szállítókra kell megharagudniuk, hanem a „smekkerekre” (dörzsöltek – szerk. megj.). „Mégpedig azokra a speditőr házakra, amelyeket számos esetben éppen a multinacionális társaságok működtetnek. Ezek a cégek lefölözik a hasznot, emiatt a fuvarozóknak nagyon kevés jut” – nyilatkozta lapunknak Hagiu, aki szerint ezek a közvetítők okozzák a tisztességtelen versenyt az ágazatban.
A romániai fuvarozói szövetség vezetője kérdésünkre elmondta, a megoldás az lenne, ha bevezetnék az általuk régóta szorgalmazott európai referenciaárat, amely fedné a fuvarozók költségeit, és amely alá egyetlen érintett szereplő sem csökkentheti a díjszabást. Hagiu egyébként igyekezett tisztázni, hogy az általa vezetett FORT régóta együttműködést ápol a NiT Hungary-vel.
Különben a magyarországi közúti árufuvarozókat (mintegy 3000 ezer vállalkozást) és személyszállítókat tömörítő NiT Hungary nemrég levélben fordult az ügyben az egyik legnagyobb európai közlekedési logisztikai informatikai platformot üzemeletető szolgáltatóhoz. A gyártókat, kis- és nagykereskedőket logisztikai, árufuvarozási szolgáltatásokat kínáló vállalkozásokkal összekötő TRASPOREON működtetőitől a civil szervezet azt kéri, vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a kirívóan alacsony kilométerdíjon fuvart vállalókat – mivel pillanatnyi érdekek kiszolgálására építik tevékenységüket és hosszú távon fenntarthatatlanok – valamilyen módon kiszűrjék.
„Mindenki érdeke, hogy a piacon azonos versenyfeltételek mellet a tisztességesen működő vállalkozások maradjanak fenn, és a vállalkozás logikája mentén a tisztességes vállalkozások önköltségi szint fölött némi haszonra is szert tudjanak tenni az életben maradásuk érdekében” – hívta fel a figyelmet a magyarországi fuvarozók ipartestülete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!