Fotó: Román határőrség
A külföldi, elsősorban romániai cégek jelentette konkurenciára panaszkodnak a magyarországi fuvarozók, akik szerint rengeteg megrendeléstől elesnek a nyomott árak miatt. A hazai fuvarozók, valamint az országos érdekképviselet azonban a számtalan közvetítő, elsősorban a speditőrök beiktatásával magyarázza az alacsony fuvardíjakat.
2020. július 06., 17:062020. július 06., 17:06
2020. július 06., 17:132020. július 06., 17:13
Soron kívüli piacvédelmi konzultációt kezdeményezett július 9-ére a NiT Hungary az érintett szakhatóságok bevonásával, mert álláspontja szerint veszélyes árverseny tapasztalható a közúti árufuvarozásban, a magyarországi exportfuvarok mintegy harmadát áron alul viszik el a román fuvarozók – közölte az anyaországi fuvarozói érdekképviselet hétfőn az MTI-vel. Mint arról beszámoltunk, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary – szerint már tavaly év végén tapasztalható volt az a tendencia, hogy az olcsóbb áron fuvarozó, sokszor szabálytalanságok sorát vállaló román kamionosok kiszorítják az ottani cégeket a magyar piacról, az árverseny a koronavírus-járvány időszakában még inkább kiéleződött. Az érdekképviselet példaként közölte, hogy ponyvás szállítás esetén a magyar fuvarozók kilométerenként 0,85-0,9 euró díjjal számolnak, a román cégek ennél olcsóbban, vélhetően 0,5-0,75 euró kilométerenkénti díjon viszik el a fuvarokat.
Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára a közleményben elmondta, a külföldi és a magyarországi szolgáltatók költségelemeiben mindeddig nem lehetett kimutatni olyan markáns különbséget, ami ekkora eltérést eredményezhet a fuvardíjakban. Feltételezése szerint olyan szabálytalanságok sora áll a háttérben, amelyekkel a román vállalkozások nem akadnak fenn a hatósági ellenőrzéseken, így a létükért küzdő magyar vállalkozásokat olyan árversenybe kényszerítik, hogy azok sokszor önköltségi ár alatt kénytelenek elvinni a fuvarokat.
A közleményben kiemelték, a román fuvarozókat jellemzően multinacionális cégek és szállítmányozási vállalatok választják annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány hatását mérséklendő a budapesti Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) korábban ajánlást tett közzé, amely szerint a hazai közúti közlekedési szektorra nehezedő rendkívüli kihívásokra tekintettel különösen fontos, hogy aki teheti, magyar fuvarozó céget válasszon áruja szállíttatásához. A NiT Hungary tagvállalataitól érkező visszajelzések alapján azonban nem tapasztalható változás, sok cég még mindig a román, lengyel, bolgár, litván fuvarozókat választja a magyarokkal szemben. „Az érdekvédelmi szervezetek véleménye szerint a magyar hatóságok állandó és következetes ellenőrzései, valamint az elektronikus fuvarlevél bevezetése javíthatnának a helyzeten” – írják a közleményben.
Lapunk kíváncsi volt a romániai fuvarozók, valamint az érdekképviselet álláspontjára a témában. Egy sepsiszentgyörgyi fuvarozó cég tulajdonosával folytatott beszélgetésünk során kiderült, az árufuvarozás közel sem tekinthető letisztult ágazatnak, a legnagyobb gondot pedig az okozza, hogy a szállítók kevés esetben tárgyalnak közvetlenül a megrendelővel. „A gyárak felteszik az online börzére az árut, amelynek szállításával aztán a speditőr cégek bízzák meg a fuvarozókat. Mivel túl sok, akár 2-3 közvetítőn keresztül zajlik a fuvaroztatás, a megrendelő által kínált jobb árból a speditőrök jelentős szeletet lecsípnek, ezért a fuvarozó cégeknek már kevés jut” – vázolta az ágazatban végbemenő folyamatokat Böjte Gábor.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
A székelyföldi fuvarozó lapunknak elmondta, elsősorban a kisebb cégek kényszerülnek arra, hogy „benyeljék” a közvetítők által lenyomott árakat. „Egy nyerges vontató önköltségi ára 60-65 eurócent kilométerenként, ennyi minimum kell ahhoz, hogy kijöjjön belőle az útadó, az amortizáció, a sofőr fizetése. Ennyiért semmiképpen sem vállalnék fuvart, tulajdonképpen a 80 eurócent is nyomott árnak számít” – magyarázta kérdésünkre Böjte Gábor. Hozzátette, a speditőrök által kínált nevetséges árakat akkor lehetne feltornászni, ha a fuvarozók nem közvetítők útján, hanem közvetlenül tárgyalhatnának az ügyfelekkel, megrendelőkkel. Megtudtuk egyébként, gyakori jelenség, hogy éppenséggel magyarországi speditőr cégek adnak megrendelést romániai fuvarozóknak.
A szállítmányozással foglalkozó vállalkozásokat tekinti a probléma gyökerének a Romániai Fuvarozók Szövetsége (FORT) is. Augustin Hagiu, a mintegy 1500 hazai közlekedési vállalkozást tömörítő szervezet elnöke a magyarországi panaszokra a Krónika megkeresésére úgy reagált: a magyar fuvarozóknak nem a romániai szállítókra kell megharagudniuk, hanem a „smekkerekre” (dörzsöltek – szerk. megj.). „Mégpedig azokra a speditőr házakra, amelyeket számos esetben éppen a multinacionális társaságok működtetnek. Ezek a cégek lefölözik a hasznot, emiatt a fuvarozóknak nagyon kevés jut” – nyilatkozta lapunknak Hagiu, aki szerint ezek a közvetítők okozzák a tisztességtelen versenyt az ágazatban.
A romániai fuvarozói szövetség vezetője kérdésünkre elmondta, a megoldás az lenne, ha bevezetnék az általuk régóta szorgalmazott európai referenciaárat, amely fedné a fuvarozók költségeit, és amely alá egyetlen érintett szereplő sem csökkentheti a díjszabást. Hagiu egyébként igyekezett tisztázni, hogy az általa vezetett FORT régóta együttműködést ápol a NiT Hungary-vel.
Különben a magyarországi közúti árufuvarozókat (mintegy 3000 ezer vállalkozást) és személyszállítókat tömörítő NiT Hungary nemrég levélben fordult az ügyben az egyik legnagyobb európai közlekedési logisztikai informatikai platformot üzemeletető szolgáltatóhoz. A gyártókat, kis- és nagykereskedőket logisztikai, árufuvarozási szolgáltatásokat kínáló vállalkozásokkal összekötő TRASPOREON működtetőitől a civil szervezet azt kéri, vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a kirívóan alacsony kilométerdíjon fuvart vállalókat – mivel pillanatnyi érdekek kiszolgálására építik tevékenységüket és hosszú távon fenntarthatatlanok – valamilyen módon kiszűrjék.
„Mindenki érdeke, hogy a piacon azonos versenyfeltételek mellet a tisztességesen működő vállalkozások maradjanak fenn, és a vállalkozás logikája mentén a tisztességes vállalkozások önköltségi szint fölött némi haszonra is szert tudjanak tenni az életben maradásuk érdekében” – hívta fel a figyelmet a magyarországi fuvarozók ipartestülete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!