
Veres Attila Csaba és Horváth Júlia, az aradi képviselő-testület két RMDSZ-es tagja egy korábbi felvételen. A költségvetésből a magyaroknak is jut
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az önkormányzati képviselő-testület keddi ülésén elfogadták Arad 2025-ös költségvetését. Az 1,3 milliárd lejt kitevő költségvetésből több mint kétmillió az, ami „alanyi jogon” az aradi magyar oktatási és kulturális intézményeket, a magyar közösség hagyományos rendezvényeit illeti meg.
2025. március 26., 16:212025. március 26., 16:21
2025. március 28., 14:442025. március 28., 14:44
A költségvetés-tervezet több jelenleg is zajló infrastrukturális beruházás folytatásának a finanszírozását is magába foglalta, ilyen például a távfűtési hálózat korszerűsítését érintő nagyszabású projekt, a Hármassziget gyalogoshídjának a befejezése, a helyi tömegközlekedési vállalat (CTP) villamosflottájának a felújítása, az Alfa negyedet és Újaradot összekötő új Maros-híd építésének a befejezése, valamint a környező utcák felújítása.
E szerint:
Aradon a 2021-es adatokat tükröző népszámlás szerint 10 071-en vallották magukat magyarnak, ez az ismert nemzetiségű lakosság 8,3 százaléka. A 23 tagú városi tanácsban két RMDSZ-es képviselője van a magyarságnak.
Veres Attila Csaba RMDSZ-es önkormányzati képviselő kérésünkre úgy értékelte: lehetett volna több is, de akár kevesebb is a magyarságnak járó pénz. „Sikerült megnövelni a magyar intézményeknek és rendezvények szánt összegeket, tételenként 100 ezer lejjel többről beszélhetünk, de ha figyelembe vesszük az árak emelkedését, ez nem sokat kompenzál” – nyilatkozta a Krónikának az első mandátumánál járó tanácsos, aki a tavalyi helyhatósági választásokon az RMDSZ polgármesterjelöltje volt.

2008 óta első ízben fordult elő, hogy Arad megye költségvetésének tervezete úgy készüljön el, hogy abba az RMDSZ végrehajtói szerepben szólhatott bele, ugyanis Péró Tamás személyében magyar alelnöke van a közgyűlésnek.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
szóljon hozzá!