2013. január 17., 08:012013. január 17., 08:01
Victor Ponta miniszterelnök kedd este bejelentette: a nulladik osztályok a 2013/2014-es tanévben is az iskolák keretében fognak működni, holott hétfőn még elhibázottnak nevezte az ezt előíró jogszabályt, és hevesen bírálta Remus Pricopie oktatási miniszter erre vonatkozó nyilatkozatát. A kormányfő hétfőn még úgy vélekedett, az új iskolai évet kezdő gyerekeknek az óvodában van a helyük, ehhez képest egy nappal később már meggondolta magát.
Kedd este ugyanis a Realitatea hírtelevízió egyik adásában határozottan kijelentette: az óvodákban nincs elég hely a nulladik osztályok befogadására. „Csak Bukarestben 300 tanteremre van szükségük az előkészítő osztályoknak. Ha tehát a gyermekek a következő tanévet ismét az óvodában kezdenék, több száz termet kellene felszabadítani számukra, ez pedig egyszerűen lehetetlen. Az iskolákban ezzel szemben már kialakították a szükséges helyiségeket” – magyarázta Ponta.
Remus Pricopie egyébként hétfőn úgy nyilatkozott, a következő hónapokban, az oktatási törvénytervezet megtárgyalásakor a parlament fogja tisztázni a kérdést, és csak akkor dől el „véglegesen” az előkészítő osztályok sorsa. A tanügyminiszter szerint egyelőre annyi biztos, hogy a beiratkozási procedúrát leegyszerűsítik.
Ponta szintén kedd este kommentálta a 2012/92-es számú sürgősségi kormányrendeletet, amely szerint a tanítóknak és óvónőknek hat éven belül el kell végezniük a hároméves egyetemi alapképzést, ellenkező esetben elveszítik véglegesített állásukat. A decemberben, az első Ponta-kabinet által elfogadott rendelet ellen többen is felszólaltak, Simion Hancescu, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke például hétfőn úgy vélekedett, a kormányrendelet egyetlen célja, hogy az eddiginél is többen fizessenek tandíjat a felsőoktatási intézményeknek.
Hancescu kedden úgy nyilatkozott, a rendeletet pontosítani kell, vagy úgy, hogy csak a leendő tanároknak legyen kötelező a felsőfokú végzettség, vagy úgy, hogy az egyetemi oklevéllel nem rendelkező tanítók kevesebb fizetést kapjanak. Cezar Preda, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) alelnöke eközben a rendelet visszavonására szólította fel Victor Ponta kormányfőt, Preda szerint ugyanis a dokumentum megalázó és kétségbeejtő a pedagógusokra nézve.
Az intézkedés egyébként több mint 22 ezer óvodában, illetve elemi iskolában tanító pedagógust érintene. A rendeletet a továbbiakban a parlamentnek is meg kell vitatnia, csak ezt követően emelkedhet törvényerőre. A bírálatokra reagálva Victor Ponta kedd este elmondta, a felsőfokú végzettséget a 2011-ben, az Emil Boc vezette kormány által elfogadott oktatási törvény kötelezővé tette, a decemberben elfogadott rendelet pedig épphogy megakadályozta ennek érvénybelépését. „A PDL, illetve a 2011-ben oktatási miniszteri tisztséget betöltő Daniel Funeriu által elfogadott törvényt ez évtől kellett volna alkalmazni, vagyis több tízezer, felsőfokú végzettséggel nem rendelkező oktatót kellett volna meneszteni állásából. Az Ecaterina Andronescu korábbi tárcavezető javaslatára, decemberben elfogadott rendelet ezt az esztelenséget akadályozta meg, hiszen további hatéves türelmi időt szab meg a pedagógusok számára” – magyarázta a kormányfő.
A Spiru Haret tanügyi szakszervezet közben közleményben hívta fel a figyelmet, hogy a sürgősségi kormányrendelet a 2011-es tanügyi törvény hibáit korrigálja. Marius Nistor szakszervezeti vezető rámutatott, a Funeriu miniszteri mandátuma idején elfogadott oktatási törvény az óvónő és tanító megnevezéseket óvodában, illetve elemi iskolában tanító tanárra módosította. „A változtatás teljesen aberrált ötlet volt, hiszen automatikusan az óvónők és tanítók menesztéséhez vezetett volna. Ezért volt szükség a decemberben elfogadott sürgősségi kormányrendeletre” – magyarázta a szakszervezeti vezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok