Kelemen Hunor
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte szombaton Kolozsváron az RMDSZ, amelynek elnöke, Kelemen Hunor szerint a szövetség kihívásai a következő időszakban sem változnak, így a romániai magyarságnak meg kell őriznie identitását szülőföldjén, erős közösségként kell megmaradnia és értelmet kell adni a közösségi létezésnek.
2020. január 19., 09:512020. január 19., 09:51
2020. január 19., 15:532020. január 19., 15:53
A politikus a Kolozsvári Magyar Operában szervezett ünnepi gálán beszédében elmondta, hogy az RMDSZ megalakulása 30 év távlatából látszólag azért tűnik egyszerűnek és úgy, hogy „könnyen ment”, mert a romániai magyarok a kommunista diktatúra ellenére szabad polgárok közössége volt, ezért vulkánszerűen tört felszínre az önszerveződés vágya, így az RMDSZ meglehetősen hamar, 1989 december 25. és 1990. január 13. között alakult meg. Az MTI szerint kiemelte, az alapítók tudatosan hoztak létre szövetséget és nem pártot. Kelemen Hunor megköszönte a mindenkori magyar kormányok támogatását. Kiemelte, ma már jobb helyzetben van a romániai magyar közösség, mint 30 évvel ezelőtt. Úgy vélte,
Rámutatott: azért volt sikeres a szövetség, mert képes volt megtartani a közösség bizalmát, és a jövőben is képes kell legyen erre.
Markó Béla, az RMDSZ korábbi elnöke úgy vélte, hogy az a szövetség, amelyet 30 évvel ezelőtt megkötöttek, olyan hatékony eszközzé vált, amelyre Trianon óta nem volt példa.
Markó Béla
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Markó szerint a két világháború között a romániai magyarságnak voltak még intézményei, volt még gazdasági ereje, mint ahogy a kommunizmus első időszakában is volt egyeteme, egyfajta autonómiája a Magyar Autonóm Tartomány révén, de 1989-ben, a rendszerváltást megérő nemzedéknek és az RMDSZ alapítóinak már csak emlékeik voltak a magyar feliratokról, az önálló magyar iskolákról, ezért 30 évvel ezelőtt már-már a semmiből kellett újrakezdeni – hangoztatta. Markó a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta, amely nélkül az RMDSZ nem lehetett volna sikeres szervezet.
Rámutatott: a romániai magyarságnak modernizációra van szüksége, nem arra, hogy a 20. század eleji Európához zárkózzon fel. Hozzátette: az RMDSZ-t a romániai magyaroknak az az igénye hozta létre, hogy saját választott politikusaik legyenek és ne mások mondják meg, mi jó nekik. Kijelentette:
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezetek üzenetét tolmácsolta. Elmondta: az elmúlt harminc év nemzetpolitikájának legnagyobb hozadéka a határon túli magyar közösségek újraszerveződése, amelyben az RMDSZ-nek különleges, „etalon jellegű” szerepe volt. Úgy vélte, hogy az RMDSZ azért maradhatott meg, mert mindig képes volt megújulni, soha nem rugaszkodott el a realitásoktól és ennek köszönhetően megkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen politikai tényező maradt.
Takács Csaba, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke szerint az RMDSZ olyan szervezet, amely a romániai magyar közösség legnagyobb fórumává nőtte ki magát, amelyben különböző ideológiák, eszmék és irányzatok csaptak össze azért, hogy 1989-ben a romániai magyarság hetven év után ismét talpra álljon.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője úgy fogalmazott, erős és sikeres szövetség lett az RMDSZ, „éppen olyan, amilyennek alapítói megálmodták”. „És mint minden érdekképviseleti-politikai szervezetben, itt is voltak nagy sikerek, és voltak kevésbé sikeres időszakok.
hisz »a romániai magyar nemzeti kisebbséget kultúrája, történelme, hagyományai elválaszthatatlan szálakkal fűzik a magyar nemzethez«. Erre a hitvallásra ugyanolyan méltányos és természetes módon válaszol Magyarország Alaptörvénye, mely már első soraiban kinyilvánítja, hogy »megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét«” – idézte fel Brendus Réka.
Brendus Réka
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője szerint egy olyan korszakot „zártunk le” ezzel a két egybehangzó gondolattal, amely közel öt évtizeden át mindent megtett azért, hogy ez ne legyen lehetséges. És hogy ez nem sikerült, az annak bizonyítéka, hogy
Brendus Réka emlékeztetett, nem is olyan régen, láttunk a marosvásárhelyi fekete márciushoz hasonlítható hangulatkeltést. „Céljaink eléréséért folytatott harcunkban tapasztalunk ma is olyan ellenállást, amelyről azt hittük, hogy harminc évvel ezelőtt végleg eltűnt. E jelek figyelmeztetnek bennünket arra, hogy a közösségi jogokért vívott közös küzdelmünk folyamatos. De azt is tudjuk, hogy megvan az erőnk ehhez a küzdelemhez, és megvan hitünk abban, hogy a jó célért a jó utat járjuk” – jelentette ki az anyaországi politikus.
Brendus Réka tolmácsolta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár jókívánságait, akik azt üzenték, hogy személyesen és a magyar kormány nevében is továbbra is az RMDSZ mellett állnak küzdelmében és hitében.
A román kormány elleni bizalmatlansági indítvány megszavazására, előre hozott parlamenti választásokra, a helyhatósági megmérettetésen pedig magyar–román és magyar–magyar versenyre készül az RMDSZ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!