
A szakemberek arra biztatják a gazdákat, hogy a borversenyeken nyertes boraikat palacokozzák
Fotó: Makkay József
Tizenhetedik alkalommal szervezik meg a híres erdélyi borászról és borszakíróról, Csávossy Györgyről elnevezett Kárpát-medencei borversenyt. A szakmai megmérettetés egyik főszervezője, Balla Géza ménesi borász a Krónikának elmondta, hogy a borversenyeknek köszönhetően fejlődik az erdélyi borászat is.
2023. november 21., 18:432023. november 21., 18:43
2023. november 21., 19:202023. november 21., 19:20
A budafoki Soós István Borászati Szakközépiskola Tangazdaságában szervezik meg 2023. november 24-én a XVII. Csávossy György Kárpát-medencei Borversenyt. (A 2015-ben, 90 éves korában elhunyt Csávossy György költő, borász, mezőgazdasági szakíró legjelentősebb munkája a Jó boroknak szép hazája, Erdély című, az erdélyi szőlészetet és borászatot a kezdetektől a változásokig feldolgozó nagymonográfiája). Az elmúlt bő másfél évtized tapasztalatai szerint a Kárpát-medence egyik legfontosabb borászati szakmai megmérettetésének számító borversenyen az utódállamok legjobb pincészetei hódították el az érmeket Erdélyből, Partiumból, Felvidékről, Dél-Baranyából, Muravidékről és Kárpátaljáról is.
A Ménes-magyarádi, más néven Arad-hegyaljai borvidéken – az Arad megyei Ópáloson – található gazdaságában 144 hektáron termeszt zömében kék és kisebb részben fehér szőlőt. A partiumi borászati szakember 2008-tól a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán a szőlészeti és borászati Tanszék vezetője, 2004 óta a Magyar Bor Akadémia tagja. A Pannon Bormíves Céh első határon túli magyar termelőként választotta tagjai közé. Balla Géza 2018-ban elnyerte a Magyar Bor Akadémia által gondozott Év Bortermelője Magyarországon címet.
Balla Géza ópálosi birtokán rendszeresen tart borkóstolókat is
Fotó: Makkay József
A Kárpát-medencei borversennyel kapcsolatban Balla Géza a Krónikának elmondta, hogy a térség borászai számára meghirdetett csúcsversenyről van szó, ahova a regionális megmérettetések díjazott borait küldik be a pincészetek. Azért is nagyra értékelt borverseny a Kárpát-medencei, mert neves nemzetközi borbírák kóstolják és pontozzák a felhozatalt.
A Csávossy György Kárpát-medencei Borverseny másik erőssége, hogy az adott régióból nemzetiségtől függetlenül bárki benevezhet. Az elmúlt években Erdélyből neves román pincészetek is kaptak érmeket. „Az Erdélyi Magyar Borászok Egyesülete – más szakmai civil szervezetekkel közösen – mindig arra ösztökéli a gazdákat, hogy helyi, községi szinten is szervezzenek borversenyeket. Ilyen formán véleményt mondhatnak egymás borairól, illetve meghívott szakemberek révén az értékelés magasabb minősítést is jelent. A helyi szinten született eredmények alapján a borokat elvisszük a regionális megmérettetésekre.
– fogalmazott a Krónikának az arad-hegyaljai borász.
Balla Géza szerint a kereskedőkre és a borfogyasztókra jelentős hatással bíró eredmények rendszerint a nemzetközi borversenyekről érkeznek, amely a piacra kerülő borok marketingjének lehet az alapja.
Partiumi kadarka. Remek vörösbor készül belőle
Fotó: Makkay József
Elkerülhetetlen a palackozás
Balla Géza arról is beszélt portálunknak, hogy mennyire fontos a palackozás a borosgazdák számára. A gazdaságilag fenntartható 4-5 hektár fölötti szőlőültetvények és az ezt kiszolgáló borospincékben a palackozás az agrárvállalkozás alapja. A bort nem ömlesztve, hanem palackozva lehet jó áron értékesíteni. A szakember szerint a borversenyek Erdélyben is elindították ezt a folyamatot, egyre több gazda lát fantáziát a palackozásban.
Ma már nagyon sok jó minőségű bor van a piacon, a fogyasztónak van honnan válogatnia, ádáz konkurencia uralkodik” – értékelte a borpiaci helyzetet a szakember.
Balla Géza ugyanakkor elismerte, hogy nincs könnyű helyzetben az a borosgazda, aki palackozásra adja a fejét. A bortermelőnek nem kell ugyan külön adót fizetni Romániában, de a palackozási engedély megszerzéséhez úgynevezett adóraktárt kell létesítenie, ami bürokratikus eljárást feltételez a pénzügyi igazgatóságok, illetve a vámhatóság részéről.
Ezzel együtt Balla Géza úgy látja, aki borászatra adja a fejét, annak végig kell járnia az értékesítést szolgáló bürokratikus utakat is, mert a bort másként nem lehet eljuttatni a borász biztos megélhetését biztosító fogyasztóhoz.

Miközben Románia uniós éllovas a különálló szőlőültetvények száma tekintetében, egyetlen itteni borászat sem fért fel egy rangos, százfős nemzetközi listára. Ugyanakkor Magyarország két helyszínnel is képviselteti magát.

Idén másodszor szervezte meg a Partiumi Falugazdász Hálózat nagykárolyi borfesztiválját. A rendezvény kapcsán a krasznabélteki Nachbil borászával, Serli Csillával vettük számba a borfesztivál hozadékát és a szatmári borok bizonyítási lehetőségeit.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
szóljon hozzá!