Hagyományos hóstáti szoba a múzeum egyik termében
Fotó: Orbán Orsolya
A kolozsvári Kétágú-templom tornyában működő Hóstáti Múzeumba látogattunk el a Gazdaszemmel sorozat e heti videós riportjában. A hóstáti közösség múltját bemutató néprajzi kiállítás apropóján annak jártunk utána, kik is voltak a mára létszámban erősen megfogyatkozott földészközösség tagjai, hogyan gazdálkodtak, illetve a nevükhöz kapcsolódó intenzív zöldségtermesztésből mi menthető át az utókor számára.
2025. augusztus 20., 07:592025. augusztus 20., 07:59
A Kolozsvári Magyar Napok alatt sokan felkeresik a Kolozsvár Alsóvárosi Református Gyülekezet Kétágú templomának tornyában működő Hóstáti Múzeumot. A csaknem két évtizede megnyílt néprajzi gyűjtemény az évszázadok során a kincses város külvárosaiban élő hóstátiak – vagy ahogyan magukat nevezték: földészek – ruházatát, népviseletét, lakásberendezését, gazdálkodási eszközeit, valamint számos korabeli fényképen megőrzött gazdaportáját mutatja be.
A nyolcvanas évek elején egy bátor fényképész, Feleki Károly dokumentálta a pusztulást. Felnagyított fotói a hóstáti porták ledózerolásának és a közösség kilátástalanná váló életének tragikus időszakát örökítik meg. Képeinek egy része szerencsésen átcsúszott a diktatórikus rendszer éberségén, ám Csép Sándor tévés újságíró dokumentumfilmje már nem. A román közszolgálati televízió bukaresti magyar adásában vetítették volna, de bemutatását az utolsó pillanatban letiltották. A készítőket meghurcolták, a film eltűnt, s a rendszerváltás után csupán részleteket sikerült visszaszerezni az archívumból.
Bányai József ügyvéd, a Hóstáti múzeum gondnoka
Fotó: Orbán Orsolya
A nyolcvanas évek végén diákként, a kolozsvári Igazság napilap külső munkatársaként magam is hóstáti gazdákról akartam írni, bemutatva, hogyan gazdálkodik egy-egy földész család, akinek megmaradt a birtoka. A harmadik riportig jutottam, amikor az éber cenzor a szöveg felét kihúzta, s ezzel véget is ért a nagy terv.
A felújított Kétágú templom
Fotó: Orbán Orsolya
A Gazdaszemmel sorozat mostani riportjában a múzeum gondnokával, a hóstáti származású Bányai József ügyvéddel indultunk időutazásra. Felmenői mind gazdaemberek voltak, így családjában hosszú időre visszanyúlt az a hóstáti örökség, amit apáról fiúra testáltak. A felújított Kétágú-templomban nemrég hálaadó istentiszteletet tartottak – noha ma már viszonylag kevés hóstáti jár ide, a templomot 1852-ben zömmel ők építették. Korábban már emeltek két kisebb templomot is: az elsőt a XVII. század végén a mai Protestáns Teológia helyén, a másodikat pedig a tanfelügyelőség telkén.
– magyarázta vendéglátónk. Innen vált ki később a Tóközi, az Új Alsóvárosi és a Bulgáriatelepi gyülekezet, amelyek zömében szintén gazdaemberekből álltak.
Hagyományosan a városfalakon kívül gazdálkodó réteg számos veszélynek volt kitéve. A különböző dúlások miatt folyamatosan újabb telepesek érkeztek soraikba, s a XVIII–XIX. századra erős, szívós közösséggé formálódott a Hóstát, amely a kincses város lakosságának mintegy 15 százalékát tette ki.
A köztudatban a földészeket az intenzív kertészkedés örök letéteményeseiként tartják számon, ám ez csak a XIX. század második felétől vált meghatározóvá. A Kolozsvárra települő bolgár kertészek hatására tértek át a külterjes gazdálkodásról az intenzív zöldségtermesztésre, amelyet kisebb portákon is eredményesen lehetett művelni. A Kis-Szamos és a Malomárok biztosította az öntözővizet, a város pedig a piacot.
A földészekről szóló, többnyelvű, tömör ismertető
Fotó: Orbán Orsolya
A dinamikusan fejlődő Kolozsvár a kommunista hatalomátvételig szimbiózisban élt a hóstátiakkal. A gazdáktól kisajátított telkekért jogszerű kártalanítást kaptak, így új földeket vásárolhattak a külvárosban. Ez a normalitás azonban megtört: előbb a kényszerkollektivizálás során vették el állataikat és földjeik egy részét, majd Nicolae Ceaușescu városrendezési terveivel tömbháznegyedeket építettek portáikra, kárpótlás nélkül.
A legerősebb közösséget a Magyar, a Honvéd és a Cukorgyár utcában ’fejezték le’. Ha ma végigsétálunk ezeken az utcákon, legfeljebb egy-egy hóstáti házat találunk, de azokat is rég mások lakják” – mondja Bányai József.
Feleki Károly fotói a hóstátiak meghurcoltatásáról
Fotó: Orbán Orsolya
Az 1989-es rendszerváltás után megindult a harc a kisajátított földek visszaszerzéséért. A város több részén azonban a hóstátiak nem kaptak plusz kárpótlást, csupán azt a csekély összeget, amit a kommunizmus idején fizettek nekik. Így sok helyen csupán a földek 45 százalékát szerezték vissza, s csak ott járt több vissza, ahol nem voltak szocialista építkezések.
„A kilencvenes években újra pezsgett a határ. A visszakapott földjeinken elkezdtünk gazdálkodni azzal, amink volt, jórészt minimális gépi felszereléssel. Ez a folyamat nagyjából a kétezres évek közepéig tartott, amikor a Funar-korszak bukásával a város ugrásszerű fejlődésnek indult. A közeli telkek ára megugrott” – emlékszik vissza Bányai. Közben kiöregedett az a nemzedék, amely még fantáziát látott a földművelésben. Velük együtt távozott a szükséges tudás is.
Így pár évtized alatt végérvényesen gazdát cserélt a hóstáti földtulajdon: az egykori kertek helyén új lakónegyedek és lakóparkok épültek.
A földészházak kedvenc faldísze volt a falvédő
Fotó: Orbán Orsolya
Ma Bányai József becslése szerint legfeljebb húsz család – 80–100 ember – foglalkozik még gazdálkodással, főként zöldségtermesztéssel. Hobbi szinten többen is művelik a földet, de ugyanennyien őrzik ténylegesen a hagyományt. Nekik is nehéz fennmaradni, hiszen a nagyáruházak olcsó, nagyüzemi kínálatához képest a háztáji termékek drágábbak. Csak egy szűk réteg hajlandó többet fizetni a jobb minőségű zöldségért, gyümölcsért.
Ha valaki végignézett egy hóstáti kertet az egymást követő növényi kultúrákról és társításokról, tudja, miről beszélek. Az öregek távozásával ennek az életformának is vége szakad” – foglalja össze tapasztalatait Bányai.
A múzeum azonban mementóként fennmarad. Tanúságot tesz egykoron virágzó közösségről, amelyben nagy, sokgyermekes családok éltek, s amely templomokat, hagyományokat, tudást hagyott maga után. Az általuk épített templomban helyet kapó gyűjtemény a gondnok szerint magyarok és románok körében egyaránt népszerű. Érdekesség, hogy román középiskolákból és egyetemekről is rendszeresen hozzák ide a diákokat, akik most kezdik felfedezni Kolozsvár múltját – s benne a magyar közösséget, azon belül a hóstáti földészeket.
Szobarészlet. A falon a piacról ismert fonott vesszőkosarak
Fotó: Orbán Orsolya
A Kétágú templom homlokzata a Magyar utcában
Fotó: Orbán Orsolya
Az Érmelléki Gazdák Egyesülete által szervezett vásárok az elmúlt évtizedben példátlan népszerűségre tettek szert Bihar megyében. A heti rendszerességgel megrendezett események egyre több helyi termelőt és vásárlót vonzanak.
A Kolozsvártól bő húsz kilométerre fekvő Magyarfenesen áthaladó főúton sokan megállnak a László-Rigó porta előtt friss zöldségért. Videós riportunkban a gazdacsalád farmbéli teendőit jártuk körül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csempészetből származó, mintegy 5,2 millió lej értékű ékszereket értékesíthetett Románia-szerte egy 45 éves Brassó megyei férfi, aki a gyanú szerint egy futárszolgálat alkalmazottait is megvesztegette.
Előre, együtt – ezekkel a szavakkal osztotta meg szerdán búcsúvideóját Dominic Fritz, Temesvár polgármestere, aki a neki dedikált törvénynek köszönhetően szeptember utolsó napján elveszíti mandátumát.
Egy 24 éves fiatalember különös módját választotta annak, hogy megszabaduljon egy számára kellemetlenné vált helyzettől: azért hívta a 112-es segélyhívó számot, hogy a kiérkező rendőrök egy másik településre szállítsák. Végül súlyos bírságot kapott.
Szerda reggel több helyen fagypont alá csökkent a hőmérséklet Hargita megyében, a legalacsonyabb értéket Csíkszeredában mérték, ahol reggel 6 és 7 óra között –3,7 Celsius-fok volt.
Különleges dokumentum- és történeti értékű leletre bukkantak a nagyszebeni Tanácstorony restaurálási munkálatai során: egy időkapszulára, amelyet a műemlékbe rejtettek, és amely olyan állapotban maradt fenn, hogy szakszerű beavatkozást igényel.
Cseke Attila fejlesztési és középítkezési miniszter sajtótanácsosa a Krónikának elmondta: országszerte 115 új bölcsőde készült már el, de a helyi önkormányzattok feladata és felelőssége a működési feltételek megteremtése.
Egyhangúlag elutasította a szelistyei helyi tanács a Mineral Proiect Invest (MPI) kérését, hogy a vállalat koncesszióba vehessen egy tízhektáros önkormányzati területet a tervezett magnéziumfeldolgozó üzem számára.
Románia első vasúti kerékpárútja a Mezőségen, Maros megyében jött létre egy több mint 100 éves, ma már használaton kívüli keskeny nyomtávú vasút nyomvonalán.
Két stratégiai projekten keresztül is támogatja a romániai gázinfrastruktúra korszerűsítését az EU, ráadásul az egyik erdélyi: a marosvásárhelyi Depomureș, míg a másik projekt a dél-romániai Dâmbovița megyei Bilciurești-ben található gáztároló bővítése.
Súlyos állapotban került kórházba egy idős kolozsvári férfi és 23 éves unokája, miután a férfi lánya – egyben a fiatal nő édesanyja – a gyanú szerint késsel támadt rájuk – közölte kedden a Kolozs megyei rendőrség.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!