
Fesztiválhétvégével indul az Aradi Magyar Napok
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A korábbiaktól eltérően hosszabb időtartamra, háromhetesre nyúlik idén az Aradi Magyar Napok rendezvénysorozata. Az RMDSZ megyei szervezete és háttérintézménye, a Pro Identitas Egyesület a történelmi magyar egyházakkal, valamint civil szervezetekkel közösen szeptember 12. és október 6. között szervezi meg az idei aradi magyarság legnagyobb közösségi programját, amelynek fő, egyben záró eseménye hagyományosan az október 6-i megemlékezés a 13 vértanú tiszteletére.
2025. szeptember 11., 13:582025. szeptember 11., 13:58
2019 óta a Szabadság-szobornak is otthont adó Román–magyar megbékélés parkjában tartják az Aradi Magyar Napokat megnyitó fesztiválhétvégét, amikor is a közösségi együttlété, a családi programoké, a gasztronómiáé és a könnyűzenéé a főszerep.
Péntek délutántól vasárnap estig (azaz szeptember 12–14. között) ismét megtelik a tér rendezvénysátrakkal, szabadtéri játszósarkokkal és lacikonyhákkal: a három nap alatt lesz többek között makettkiállítás, szabadtéri táncház, honfoglaláskori viselet- és fegyverbemutató, sportvetélkedők, ügyességi játékok, bor- és pálinkakóstoló, meseelőadás és tudományos bemutató.
A jövő héttől minden napra jut egy vagy több program is. Ezek közül kiemelnék Munkácsy és kortársai című előadást, amelyet a festőfejedelem emléke előtti tisztelgésként szervez az aradi Kölcsey Egyesület. Munkácsy Mihálynak 2024-ben volt születése 180., idén május elsején pedig halálának 125. évfordulója. Aradon 1890. október 6-án járt utoljára, Zala György Szabadság-szobrának au avatásán.
Szeptember 16-án, kedden 17 órától a Képtárban Gyarmati Gabriella, a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténész-muzeológusa tart előadást az egykori aradi asztalosinasból lett festőfejedelem emléke és művészete előtt.
Október 3-án, pénteken arra emlékeznek, hogy tíz évvel ezelőtt nyílt ismét állandó kiállítás a múzeumban az 1848–1849-es Ereklyemúzeum anyagából. A több mint 17 ezer relikviát tartalmazó gyűjtemény eredetileg 132 évvel ezelőtt vált látogathatóvá, de az első világháborút követő impériumváltás után, majd a román kommunista diktatúra idején fokozatosan kurtították a kiállítást, és megpróbálták kitörölni a közemlékezetből. Az 1989-es rendszerváltás után az RMDSZ és a Kölcsey Együttes több évtizedes munkájának köszönhetően sikerült meggyőzni a helyi román kultúrpolitikát az Ereklyemúzeum értékéről – ez a Kárpát-medence harmadik legnagyobb ’48-as relikviagyűjteménye –, s végül 2015-ben ismét állandó tárlat nyílt a Kultúrpalota második emeletén.
Az Aradi Kamaraszínház is több színvonalas előadással, programmal készül az aradi Magyar Napokra: szeptember 15-én a Kaláka együttes a Ferenczi György vezette 1-ső Pesti Rackákkal ad közös koncertet a Megyei Kulturális Központ udvarán (RacKaláka), 17-én a Godspell című musical látható a. Bábszínházban a Pesti Broadway Stúdió előadásában, 19-én a Sárik Péter Trió Bartók-feldolgozásokból ad dzsesszkoncertet a Kultúrpalotában, a zene világnapján, október elsején pedig Sebestyén Márta és Andreszkij Judit közös koncertje látható-hallható az aradi evangélikus-lutheránus tepmlomban.
Mindezek mellett könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, humorest, önismereti és vállalkozói tanácsadások gazdagítják a programot, amely teljes egészében megtalálható az Aradi Magyar Napok Facebook-oldalon, illetve letölthető erről a linkről.
A magyar napok fő rendezvény, egyben záró eseménye hagyományosan az október 6-i megemlékezés. Az idei nemzeti gyásznapon a magyar forradalom és szabadságharc vérbe fojtásának 176. évfordulójára emlékezünk, amikor is az osztrák császári hadbíróság 1849. október 6-án Aradon kivégeztette a magyar honvédseregek 13 főtisztjét.
Koszorúzás a Szabadság-szobornál tavaly október 6-án
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
E tragikus esemény, az akkori nemzetközi közvélemény által is elítélt megtorlás után
ahol mártírhalált haltak a hős tábornokok.
Az idei megemlékezés programja:
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
szóljon hozzá!