
Egyre több kellemetlen meglepetés éri a román–magyar határon azokat, akik hisznek a „légiesedő határokról” szóló kampányszövegeknek, illetve azt gondolják, hogy a kiépített határon átnyúló utak birtokba vehetők.
2014. július 07., 20:152014. július 07., 20:15
Hiába épült ki ugyanis több millió euróból az infrastruktúra, új átkelők nem létesültek, ezért – főképp a 2011-re ígért schengeni csatlakozás elmaradása miatt – az Európai Unióba való belépésünk óta nem egyszerűsödött a határátkelés. Sőt egyesek számára még bonyolódott is, mivel nem mindenki érti, hogy miként lehet utazni például a frissen szerzett magyar állampolgárság alapján igényelt iratokkal.
Mint arról beszámoltunk, két éve sajtókampányba kezdett a határőrség, mivel a Szatmárnémetit Fehérgyarmattal összekötő, a Szamos töltésén húzódó kerékpárút átadását követő körülbelül két hónap leforgása alatt 14 személy ellen indult bírósági eljárás határsértés miatt, sokan azt gondolták ugyanis, hogy az útátadás egyenlő a határnyitással.
Sátoros ünnepekkor megtörténik, hogy ideiglenes átkelőket nyitnak a frissen épült utakon, így az augusztus 20-ai magyar nemzeti ünnepen vagy községnapokkor soron kívül át lehet jutni Magyarországra máshol is, mint a Szatmár megyében létező két átkelőn.
Visszatérített kirándulócsoport
Nemrég viszont kiderült, ezzel a lehetőséggel sem élhet bárki. Körülbelül három hete nyitottak meg egy határátkelőt egyetlen napra Nagypeleske és Zajta között, azonban egy körülbelül 20 fős szatmárnémeti kirándulócsapatot visszafordítottak, arra hivatkozva, hogy nem Lázári községbe (ehhez tartozik Nagypeleske) szól a személyi igazolványuk, ezért nincs joguk átlépni a határt.
„Nagyon csalódottak voltunk, minden hétvégén járunk kirándulni, és Zajta jó kis úti célnak tűnt” – kesergett lapunknak Nagy Eszter, a biciklis csapat egyik tagja. Hozzátette, nem érti, miért nem engedték át őket, hisz korábbi ideiglenes határnyitásokkor simán átkerekeztek a túloldalra. A biciklisek emellett azt is furcsállták, hogy az incidensük idején egy lengyelországi és egy magyarországi delegáció simán átjutott a túloldalra.
Lapunk írásban benyújtott kérdésére a Máramarosszigeti Határrendészeti Felügyelőség azt közölte, az ideiglenes határnyitásra vonatkozó kérvényt egy EU-s pályázat keretében nyújtották be, melynek célja a kapcsolatok kialakítása és elmélyítése volt négy település között, ezért csakis a szóban forgó községek lakosai számára állt nyitva a határ.
A szatmárnémeti biciklisek jelentős része nem hagyta azonban magát eltéríteni a céljától, körülbelül 40 kilométernyit kerülve ugyan a Pete–Csengersima-átkelő felé, de mégiscsak bekapcsolódtak a zajtai eseményekbe.
Akadályokba ütköző kettős állampolgárok
A kiskorú, magyar útlevéllel rendelkező kettős állampolgárok utazása körül is sok a bizonytalanság. „Nem engedték át velem a gyermekemet, mert nem volt írásos felhatalmazás nálam az apjától, holott a nagyapja szinte minden hétvégén átviszi magával magyarországi hétvégi házába, bármiféle irat nélkül” – magyarázta egy pórul járt nő.
Hozzátette, nem érti ezt a viselkedést, és arra gyanakszik, negatívan próbálják diszkriminálni a kettős állampolgárokat. Megtudtuk, a magyar állampolgárság megszerzését követően kiskorú lányának magyar útlevelet készíttetett, mivel a magyar jogszabályok szerint kiskorúnak is lehet önálló útlevele, melynek kiváltása ráadásul lényegesen kevesebbe kerül, mint a romániai iraté. Ő azonban nem igényelt útlevelet, és személyi igazolvánnyal szeretett volna átkelni.
A határőrség szóvivője, Radu Lungu lapunknak kifejtette: nincs szó diszkriminációról, mindössze azt kell megérteni, hogy egy magát román iratokkal igazoló személyre a román törvények vonatkoznak. Azaz, ha kiskorúval utazik, amennyiben a saját gyerekéről van szó, fel kell mutatnia a másik szülő beleegyezését, ha pedig nem az övé a gyerek, mindkét szülő felhatalmazása kell, sőt kötelező egy erkölcsi bizonyítvány is. A szóvivő szerint a nagyapával azért engedték át szó nélkül a kislányt, mert a férfi szintén magyar iratokkal igazolta magát, ezért a határőrök nem firtatták, milyen kapcsolatban állnak egymással.
Szatmár megyéből mindössze két átkelő vezet Magyarországra – a Pete és Csengersima közöttin kívül pár éve megnyitották a határt Csanálos és Vállaj között is, de a 2011-re kilátásba helyezett schengeni csatlakozás miatt többet nem engedélyeztek. Kereskényi Gábor parlamenti képviselő szerint új átkelők megnyitásához kormányközi egyezményre lenne szükség, de a honatya nem tud arról, hogy bármelyik fél részéről történt volna ez irányú kezdeményezés.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
szóljon hozzá!