A fél fogunkra sem elég a keretösszeg

Az új szabályozás értelmében a 18 év alattiak számára ingyenes lesz a legtöbb fogászati szolgáltatás, az egészségbiztosítással rendelkező felnőttek kezelését pedig általában 60 százalékban finanszírozza az egészségbiztosító. Ez azonban csak abban az esetben érvényes, ha a választott fogorvos szerződéses viszonyban áll az egészségbiztosító pénztárral, ellenkező esetben a páciensnek a kezelés teljes értékét ki kell fizetnie.

A fogászati szolgáltatásokat múlt év márciusáig finanszírozta az egészségbiztosító, több mint egyéves szünet után támogatja ismét. Noha a fogorvosoknak ajánlott szerződési feltételek kedvezőbbek, mint korábban, közel sem nevezhetők megfelelőnek, emiatt a Hargita megyei fogorvosoknak csak az ötöde köt szerződést a biztosító pénztárral.

A pénzhiány a legfőbb baj

A kedvezőtlen feltételeket Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója is elismeri. „Nem előnyös a fogorvosok számára ez a szerződéses forma, kialakítottak már maguknak egy olyan privát piacot, amelynek keretében bemegy a páciens, elvégzik a szolgáltatást, és megkapják az árát. Nem igazán érdekük, hogy szerződést kössenek. Bár az új körülmények számottevően előnyösebbek, még mindig nem elegendő, amit ajánlani tudunk. Így továbbra is fennáll az a helyzet, hogy bizonyos régiók a megyében le lesznek fedve, mások meg egyáltalán nem” – fogalmazott Duda Tihamér.

Elmondta, hogy a korábbi ezerlejes havi referenciaértékről kétezerre nőtt a biztosító által a fogorvosoknak ajánlott havi keretösszeg, azaz ekkora értékben téríti meg a pénztár egy fogorvosnak az általa elvégzett kezeléseket. Bár az összeg még nőhet, nem elegendő egy hónapra, az elvégzett kezelésektől függően mintegy tíz nap alatt elfogy.

A kellemetlenségek között megemlítette azt is, hogy hasonló esetekben nehéz közölni a betegekkel tíz nap után, hogy attól kezdve fizetni kell, mert kimerült a havi keret. „Ez az egyetlen szolgáltatás, amelyet nem úgy tudunk biztosítani az egészségbiztosítással rendelkező személyeknek, ahogyan szeretnénk” – mondta a fogászati kezelések kapcsán az igazgató.

„Nem haraptak rá” a fogorvosok

Nem éri meg szerződést kötni, több vele a baj, mint a haszon – mondta el kérdésünkre Bordi Alpár székelyudvarhelyi fogorvos, aki nem kíván szerződni a biztosítóval. Kifejtette, a szerződés nagyon sok fölösleges előírás, több uniós szabályozás betartására is kötelezi a fogorvosokat, sok gond elé állítva a kisebb rendelőket. Hallott olyan esetekről is, amikor a fogorvos a betegtől is elkérte a kezelés árát, ugyanakkor a biztosítótól is visszaigényelte azt, a hasonló esetek kiszűrése miatt pedig gyakoriakká váltak az ellenőrzések, ami szintén a szerződéskötés kényelmetlenségeit gyarapítja, magyarázta a szakember.

Mózes Gyula oroszhegyi fogorvos ezzel szemben azt mondta, megköti a szerződést az egészségbiztosítási pénztárral. Kifejtette, bár megvannak a hátrányai, több a papírmunka és az ellenőrzés, már korábban is kötött szerződést, és azt tapasztalta, hogy olyankor a településen élő gyerekeket gyakrabban viszik fogorvoshoz szüleik. Valószínűleg elsősorban a pénzhiány, de a mentalitás is oka lehet annak, hogy amikor megszűnt a fogászati kezelések támogatása, nagyot csökkent a rendelőben a gyerekek száma, egyszerű töméseket alig végeztek, már csak foghúzásért vitték orvoshoz a gyerekeket, magyarázta Mózes Gyula.

Foghíjas ellátás

Hargita megyében 175 fogorvos tevékenykedik, közülük 35 jelezte, hogy szerződést kíván kötni a biztosítási pénztárral. Megyei szinten húszszázalékos a lefedettség, településenként azonban nagyon változó. Vannak községek, ahol az egyetlen fogorvos megköti a szerződést, máshol a kettőből egy sem, de olyan városok is akadnak, ahol egyetlen fogorvosnál sem biztosítanak ártámogatott fogászati kezelést, például Maroshévízen vagy Szentegyházán. A szerződéskötések számát tekintve Székelykeresztúron a legjobb az arány, kilenc fogorvos közül kettő köt szerződést, ami 22 százalékos lefedettséget jelent.

Egyébként az egészségügyi alapcsomagban a sürgősségi fogorvosi ellátás is szerepel, az előírások szerint a rendelőknek a kórházakban kellene működniük, azonban Hargita megyében még egyetlen kórházban sem tudták megteremteni a szükséges feltételeket. „Megfelelő helyiségre és műszekerekre van szükség, és fogorvosokat is kell találni, akik vállalják az ügyeleteket” – magyarázta a sürgősségi fogorvosi ellátás kapcsán Duda Tihamér.