Kétnapos programsorozattal emlékeztek hétvégén Maros megyében a hetvenegy évvel ezelőtt történt Don-kanyari tragédiára.
2014. január 12., 19:232014. január 12., 19:23
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megyei szervezete tizenkét éve indította az 1943. januári doni offenzíva emlékére megvalósult programsorozatot, amely a hagyományokhoz híven idén is a marosvásárhelyi római katolikus temetőben, a doni áldozatok emlékművénél kezdődött szombat délelőtt.
Noha a főhajtáson a korábbi években részt vett több, a második világháborúban egykor az orosz fronton harcoló Maros megyei veterán is, nagy részük mostanra már nincs az élők sorában, így a felszólalók a távolmaradókhoz is intézték szavaikat. „Emlékével üzen nekünk az értelmetlenség áldozata, a frontvonalban eltűnt, hőssé nemesedett magyar katona” – hangsúlyozta Ábrám Noémi a szervezők nevében.
Gyerő Attila unitárius teológiai hallgató imája utáni beszédében a magyar hősöket a thermopülai és a nyergestetői, önmagukat feláldozó, az őrhelyükön a végsőkig kitartó hősökhöz hasonlította. „Akárcsak a perzsák és az osztrák–orosz hadak ellen küzdőknek, a Don-kanyariak nagy részének is csak a helytállásról szóló üzenete ért haza. Ebben az üzenetben benne van, hogy ha bármi is elvész, a becsületnek mindig maradnia kell” – fogalmazott Gyerő Attila.
Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa részéről Csige Sándor Zoltán vezető konzul szólt az emlékezésre összegyűlt marosvásárhelyi, illetve Maros megyei magyarokhoz, Pál-Antal Sándor történész, levéltáros pedig az 1943. évi front, valamint a magyar hadak helyzetét, a háború körülményeit, a tragédia okait és annak következményeit fejtegette beszédében. Az ünnepi felszólalások után a résztvevők koszorúkat helyeztek el a Bocskai Vince szobrászművész által készített emlékműnél.
A megemlékezés Nyárádszeredán folytatódott, ahova emléktúra is indult, így többen gyalog zarándokoltak el a helyszínre, ahol az unitárius és református templomban tartottak ökumenikus istentiszteletet, illetve közösen imádkoztak a résztvevők. A szombati program a nyárádszeredai világháborús emléktáblánál koszorúzással zárult.
A megemlékezők vasárnap – a doni tragédia pontosan 71. évfordulóján – a nyárádszentannai emlékműnél helyeztek el koszorúkat, majd istentiszteleten vettek részt a nyárádandrásfalvi református templomban, ahol további előadások és beszédek hangzottak el.
Hetvenegy éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, a veszteségekről pedig pontos adatok még ma sem állnak rendelkezésre. A 2. magyar hadsereg mintegy 93 ezer, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer főt veszített, az elesettek és a fogságba kerültek pontos számát ugyanakkor lehetetlen megállapítani.
A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége. A 2. magyar hadsereget egyébként német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki az orosz frontra: a németek az 1941-es villámháború kudarca után követeltek szövetségeseiktől csapatokat a következő évre tervezett keleti hadjárathoz. Budapest ezt nem akarta visszautasítani, mert az Észak-Erdély visszaszerzésére törekvő Románia azonnal igent mondott Hitlernek, emellett a magyar vezetés a részvételtől újabb területek visszacsatolását remélte.
Bakó Zoltán
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!