
Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Kolozsváron szinte nap mint nap látni a vakok intézete környékén fehér bottal közlekedő személyeket. Van, aki segítséget ajánl, de akad, aki számba sem veszi őket. Nekik ezek a mindennapjaik, olyan mindennapok, amikről mi, látók általában nagyon keveset tudunk. Nem tudjuk, hogyan kezelik az érintőképernyős telefont, hogyan döntik el, mit vesznek fel reggel. Ezekről is faggattuk Kovács Tamást, aki jelenleg a Kolozsvári Protestáns Teológia diákja, és lelkésznek készül.
2024. november 11., 14:012024. november 11., 14:01
2024. november 17., 10:592024. november 17., 10:59
A székelyudvarhelyi Kovács Tamás vakon született, így szülei korán arra kényszerültek, hogy megismerjék, felkutassák a vak, látássérült gyerekek számára adódó lehetőségeket. Mivel Romániában nem létezik vakokat célzó speciális oktatás magyar nyelven, a gyerek ötéves korában átköltöztek Magyarországra. Tamás hat éven keresztül Budapesten járt iskolába, ahová édesanyja segítségével jutott el budakeszi otthonukból.
Hat év után azért költöztek haza, mert annak az oktatási intézménynek az igazgatója, ahol tanult, úgy vélte, semmi szükség arra, hogy halmozottan sérült gyerekekkel együtt tanuljon, illetve megbírná az integrált oktatást, vagyis azt, hogy látókkal együtt haladjon a tananyaggal.
A család hazaköltözött Székelyudvarhelyre, ahol Tamás megismételte a harmadik osztályt, hogy behozza lemaradását román és angol nyelvből. A székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskolába, majd a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumba minden egyes nap elkísérte az édesanyja is, végigült vele minden órát, segített neki átadni az anyagot.
Kovács Tamás kiemelte, akkoriban a tananyag még nem volt elérhető digitális formában, így édesanyjának kellett beírnia a szöveget a számítógépbe, hogy a fia tanulhasson.
így azokat át tudja alakítani az igényei szerint. Mint rámutatott, a tanulásban és a mindennapi életben is a Voice Over nevű, telefonon és számítógépen egyaránt elérhető képernyőolvasó alkalmazás könnyíti meg a dolgát. Az applikáció már gyárilag rajta van a készülékeken, így tulajdonképpen bárki számára elérhető, de interjúalanyunk elmondása szerint sajnos a drágább Apple-termékeken sokkal jobban működik, mint más eszközökön.
Kovács Tamás
Fotó: Kovács Tamás személyes archívuma
amit úgy kell elképzelni, hogy a képernyő szélein számok jelennek meg, és ezek kombinációjával tudnak a vakok és gyengénlátók írni. Természetesen ma már kiegészítő készülékek is léteznek, a technika fejlődése nagy segítséget jelent. Ennek kapcsán a teológia szakos diák megemlítette, épp tervezi, hogy beszerez egy színfelismerő készüléket: a kis, távirányítószerű kütyü közel száz színt képest beazonosítani úgy, hogy az ember az adott felületre teszi. Első hallásra banálisnak tűnhet, de – mint Kovács Tamás elmagyarázta – neki például bevásárolni segít az anyukája, de a mindennapokban, amikor reggel felöltözik, csak azt tudja, hogy melyik polcon vannak a pólói, melyiken a nadrágjai vagy épp a pulóverei, de azt nem, hogy milyen színű darabokat vesz fel aznap.
A fiatal azt is elmesélte,
Hozzátette, hogy ő személy szerint nagyon szereti és követi a technikai, technológiai újításokat, a telefonját is szívesen „nyomkodja”.
Míg a könyvek, az internet világában jól elboldogul egyedül, illetve a kollégiumban, ahol lakik, szintén képes az önállóságra, Kovács Tamása a zárt világon kívül segítségre szorul. Hiszen például fehér bottal nem tud jól közlekedni egyedül, csak az alaptechnikákat ismeri, mivel épp akkor költöztek haza Magyarországról, amikor ebben elmélyülhetett volna. Szerencséjére édesanyja is Kolozsváron tartózkodik, egyetemre jár, így ő segíti a bevásárlásban, ügyintézésben.
A fiatalember amúgy azt tervezi, hogy visszatér Magyarországra, ahol a budapesti rehabilitációs központban behozza a lemaradását, úgy véli, ott néhány hónap alatt megtanulna önállóan közlekedni.
A jövő kapcsán szakmai szempontból nagyon optimista a teológus. Elmondta, már a felvételi nyomán beszélgetett Kató Bélával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével, aki leszögezte, hogy például az Udvarhelyen létesülő, vakokra specializálódott iskolában biztosan lesz helye vallástanárként, de az elmúlt években a tanárai többször leszögezték, hogy egy gyülekezetben másodlelkészként is megállná a helyét.

Származásuk miatt nem jutnak megfelelő képzettséghez és tudáshoz a Romániában élő magyar vakok és gyengénlátók – kongatja meg az asszimilációs vészharangot a lapcsaládunknak adott interjúban Buttu Arnold Csaba. A Romániai Magyar Nemlátók Egyesületének projektvezetője szerint közösségükben alig vannak értelmis&
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
szóljon hozzá!