György Alfréd: „Azt gondolom, Isten kiválasztott, hogy a remény jele legyek azok számára, akik úgy érzik, hogy nincs tovább”
Fotó: Bőjte Csongor/Romkat.ro
A csíkszentdomokosi születésű, Nyíregyházán szolgáló György Alfréd kamilliánus szerzetes lesz a 2025-ös csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. György Alfréd nem mindennapi élettörténetéről, hivatásáról nyilatkozott több sajtóorgánumnak.
2025. június 06., 21:462025. június 06., 21:46
2025. június 06., 21:502025. június 06., 21:50
György Alfrédnek nem mindennapi az élettörténete. Az elmúlt időszakban, és napokban is több sajtóorgánumnak is nyilatkozott hivatásáról, a fogyatékkal élőkkel való foglalkozásáról, saját testi sérültségéről, valamint arról, hogy mit jelent számára a csíksomlyói búcsú szónokának lenni.
György Alfréd misézés közben
Fotó: Szatmári Római Katolikus Egyházmegye
György Alfréd a kamilliánus szerzetesrend tagja,
A nyíregyházi Szent Kamill Rehabilitációs Központ vezetőjeként arról is nyilatkozott, mit jelentnek a sérültekhez való odafordulás és az istenhit összefüggései az ő életében. Életútja különleges, a mély istenhit, a székely virtus, a humor és sorsközösség adta erő jelölte ki számára az életutat.
György Alfréd csíkszentdomokosi születésű szerzetes a szintén csíkszentdomokosi Márton Áron püspök kolozsvári szobra előtt
Fotó: Romkat.ro/képernyőmentés
„Egy korty víz, egy mosoly, ez a terápia” – mondja György Alfréd, miközben a sérült emberek gondozásában, etetésében, itatásában, lelki gondozásában is segít – többek közt ezt mutatja be a Duna televízió, Bizony, isten – Katolikus krónika című, kedden a YouTube videómegosztón is megjelent műsora, amelyben kis portréfilmet közölnek az idei csíksomlyói búcsú szónokáról. A nyíregyházi Szent Kamill Rehabilitációs Központ vezetője, a kamilliánus rend német tartományi delegátusának nyíregyházi házfőnöke,
György Alfréd kamilliánus szerzetes
Fotó: Kamilliánus szerzetesrend
A kamilliánus szerzetessel 2024 márciusában interjút közölt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
„Amikor megszülettem, azt mondták az orvosok, 2 százalék esély van, hogy a gyermek megtanuljon járni: 1 százalék a gyermeké, a másik 1 százalék az anyáé.
Ez azért volt jó, mert így könnyebben tudtam túllépni az akadályokat” – nyilatkozta a szerzetes. A Bizony, Isten című műsorban többek közt arról is beszélt, hogy miként kezdődött az istenhitnek köszönhetően a hivatás kiválasztása az életében.
Idén is Arad volt az első romániai állomása a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors nevű, Budapesten egy szerelvénnyé kapcsolt zarándokvonatnak, amely mintegy másfél ezer résztvevőt szállít a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
„A járásképesség kialakulása előtt történt, hogy eltűntem a babakocsiból és a közelben lévő templomba másztam be, ott több órát tölthettem, már a rendőrség is keresett. Esti harangszókor találtak rám a templomban, ahol – édesanyám elmondása szerint így mondtam – beszélgettem a Jézuskával. Az ötéves gyermeknél a mennyország kapuja még nyitva van kicsit, ott azt éltem meg, hogy Jézus hív: kövess engem” – mondja el György Alfréd, hozzátéve, tulajdonképpen itt dőlt el, hogy a papi hivatást választja.
György Alfréd arról is beszélt, hogy miként kezdődött az istenhitnek köszönhetően a hivatás kiválasztása az életében.
Fotó: Szatmári Római Katolikus Egyházmegye
Ez azóta sem változott, mert amikor fáradt vagyok a lábfejem ma is befelé fordul. Ezek voltak az úgynevezett gyermeki hivatásképek, amelyek alapján elindultam a hivatás útján. Később találkoztam a kamilliánusokkal és beléptem a szerzetesrendbe” – mesélte György Alfréd. Arra is kitért, 12 éves korában a háromszéki Esztelneken volt a ferenceseknél, akkor sem tudott járni, és a szerzetesek odasegítették az oltárhoz, ez volt az első ministrálásos élménye.
„Meggyógyulni nem gyógyultam meg teljesen, mégis pap lettem. Rendalapító Szent Kamill atyánkat is úgy hívták, hogy a sánta páter. Így az ő követője vagyok, valamikor azt gondoltam, hogy rendet kell alapítani, ahová fölveszik a mozgássérülteket is, de kiderült, hogy ezt már valaki megtette, úgyhogy így lettem kamilliánus” – mondta György Alfréd.
Arról, hogy ő lesz idén a csíksomlyói búcsú szónoka, a Romkat.ro portálnak is nyilatkozott, a kolozsvári Szent Mihály-templomban (a videó itt tekinthető meg) és a templom előtt, ahol Márton Áron püspök szobra áll.
A kamilliánus szerzetes az idei csíksomlyói szolgálatával kapcsolatban a Székelyhon portálnak elmondta, számára a csíksomlyói kegyhely a „lelke szülőföldje”. „A szülőföldhöz hozzátartozik a szüleim háza, a szülőfalum és a csíksomlyói kegyhely is. A mai napig, amikor hazamegyek szülőfalumba, mindig ellátogatok Csíksomlyóra is” – nyilatkozta a búcsú előtt György Alfréd a portálnak. Hozzátette, természetesen van benne izgalom, kihívás, felelősség, felelősségtudat, hiszen úgy véli, ebben az összekuszálódott, békétlen világban tanúságtévőkre van szükség, akik irányt mutatnak.
György Alfréd: „Amikor megszülettem, azt mondták az orvosok, 2 százalék esély van, hogy a gyermek megtanuljon járni. A maradék 98 százalék az Istené”
Fotó: Szatmári Római Katolikus Egyházmegye
A csíksomlyói búcsúval kapcsolatban korábban kifejtette, ha vannak vágyaink, reményeink, nehézségeink, akkor elindulunk, hogy segítséget kérjünk, hogy valakire rátaláljunk, hogy társunk legyen az úton. „Rátalálunk önmagunkra, amikor elindulunk egy belső úton – nehézségeink ellenére” – mondja György Alfréd, aki egy 2024-es interjúban úgy fogalmazott: „Isten gyógyító jelenlétének jele akarok lenni a világban”.
Hozzátette, úgy látja, Isten kiválasztotta, hogy a remény jele legyen azok számára, akik úgy érzik, hogy nincs tovább.
Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!