A hivatalos román agrárpolitika nem képviseli a kistermelők érdekeit, kizárólag a nagybirtokon gazdálkodó agrárvállalkozók váltak hangadókká
Fotó: Pinti Attila
Az RMDSZ-képviselet szerint az erdélyi magyar gazdatársadalom számára létfontosságú, hogy a romániai agrárpolitika a kis- és családi gazdaságokról is tudomást vegyen. Magyar Lóránd Bálint RMDSZ-képviselővel és Haschi Andrással, az APIA Hargita megyei igazgatójával a várható változásokról beszélgettünk.
2020. december 16., 12:232020. december 16., 12:23
A kormányra lépés kapcsán a kis- és családi gazdaságok támogatásának újragondolását tartja az RMDSZ legfontosabb agrárstratégiai kérdésének Magyar Lóránd Bálint újraválasztott parlamenti képviselő, aki az elmúlt négyéves mandátumában a képviselőház mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának tagja volt. A Szatmár megyei politikust a következő hétéves, 2021–2027-es európai uniós ciklus változó agrárpolitikájáról kérdeztük.
– fogalmazott a Krónika megkeresésére Magyar Lóránd Bálint. A képviselő szerint a jövőre való felkészülés szempontjából azonban egyáltalán nem holt időszakról beszélünk, hiszen a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak minél hamarabb el kell készítenie a hazai agrárium stratégiai tervét, amely a következő hétéves uniós pénzügyi időszakra jelöli ki a mezőgazdaság fejlesztésének irányvonalait. A politikus fontosnak tartja már az elején tisztázni ezzel kapcsolatos elvárásaikat, hogy Bukarestben érdemben lehessen képviselni az erdélyi gazdák érdekeit.
A parlamenti képviselő elrettentő statisztikákat említett arról, hogy a romániai termőföldek túlnyomó többsége a nagyüzemi gazdálkodás látószögébe került, a kis- és családi gazdaságok pedig apró földterületeken és egyre nehezebb anyagi körülmények között próbálnak túlélni. A hivatalos román agrárpolitika nem képviseli a kistermelők érdekeit, ehelyett kizárólag a nagybirtokon gazdálkodó agrárvállalkozók váltak hangadókká. „Ha ezen nem változtatunk, a következő tíz-húsz évben Romániából eltűnnek a kisgazdaságok, ugyanis a mezőgazdasági nagyüzemek bekebelezik őket” – hívta fel a figyelmet a politikus.
A nagyüzemi gazdálkodást fenntartások nélkül támogató bukaresti agrárpolitika az elmúlt években az Európai Unióban is kiviselte magát, mert azon kevés tagországok közé tartozott, amelyek semmilyen módon nem szabályozták a területalapú támogatások felső határát. Szemben a magyar, lengyel, francia vagy német modellel, ahol a mezőgazdasági nagyüzemek csak bizonyos küszöbértékig kaphatnak területalapú és tenyészállatok után járó direkt dotációt. Az európai uniós keretből így felszabaduló pénzügyi forrásokat a kisebb gazdaságok megsegítésére csoportosítják át.
Magyar Lóránd Bálint ezt az utat tartja Románia számára is járhatónak az új uniós pénzügyi ciklusban, amikor a tagországok több szabadságot kapnak Brüsszeltől mezőgazdasági stratégiájuk megvalósítására.
– vélte az állatorvos végzettségű politikus.
A hazai mezőgazdasági üzemek és kisvállalkozók elkötelezettségét jelzi, hogy az európai uniós agrárpályázatok forrásait nemcsak az előző, 2007–2013-as uniós ciklusban használta fel teljes egészében az ország, hanem már a mostani ciklus mezőgazdasági támogatásai is nagyjából elfogytak. A baj csak az, hogy az uniós pénzek zömmel nagyüzemekhez kerülnek, ezért tartja Magyar Lóránd alapvető célkitűzésnek, hogy a román kormány az uniós alapok egy részének átcsoportosításával külön csomagot hozzon létre a kisgazdaságok és a családi vállalkozások számára.
Fotó: Pinti Attila
Haschi András, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatója visszafogott azzal kapcsolatban, hogy miként fog alakulni az uniós, és azon belül a romániai agrárpolitika, azonban úgy látja, az egyik fontos csapásirány, a környezetvédelem hangsúlyos lesz. „Ennek jelét eddig is láttuk, hiszen az elmúlt ciklusban azok a gazdák jutottak a legtöbb földalapú támogatáshoz, akik az agrár-környezetgazdálkodási programban vettek részt.
Ennek természetesen ára van, hiszen a környezetbarát gazdálkodás komoly feltételeket támaszt, ugyanakkor tény, hogy a veszteségeket van miből kompenzálnia a termelőnek” – nyilatkozta a Krónikának az APIA Hargita megyei vezetője. A szakember szerint az a baj, hogy sok gazda nem érti, saját választása milyen típusú gazdálkodást akar. Senki nem kényszeríti rá, hogy kézzel, vagy a kisebb kapacitású kaszálógéppel vágja a rendeket traktor helyett, amennyiben nagyobb támogatást akar.
A hegyvidéki kaszálók környezetbarát kihasználásának például abban is meg kell felelni, hogy a június 29-i Péter-Pál napja előtt nem szabad kaszálni, mert ezzel óvják a fészkelő madarakat. Ha viszont a gazda más madárvédelmi programokban is részt vesz, külön bónuszokhoz juthat. Haschi András elismeri,
A szakember szerint egy dolgot nem lehet tenni: a kaszálókon például teljesen gépesített gazdálkodást folytatni, közben a környezetvédelmi különjuttatásokra is igényt tartani. Úgy vélte, a székelyföldi gazdák elégedettek a jelenlegi területalapú támogatásokkal. A többség hagyományos gazdálkodást folytat, ahogyan azt nagyszüleik is tették. A mezőgazdasági termelők kis része foglalkozik nagyparcellás és teljesen gépesített mezőgazdasággal. A székely megyébe érkező évi 80 millió eurónyi területalapú támogatás 26 ezer gazda és agrárvállalkozó között oszlik el.
Haschi András szerint idén nem voltak gondok a beütemezett területalapú támogatások kifizetésével. Decemberig a gazdák mintegy kilencven százaléka megkapta a támogatások 70 százalékos előlegét, december elsejétől pedig a hátralék törlesztésének beütemezése folyik.
Mint kifejtette, a gazdák számára fontos üzenet lehet, ha azt látják, hogy a megyei elöljárók és a parlamenti képviselők felvállalják a mezőgazdaság problémáit is.
Ilyen szempontból Hargita megye szerencsés kivétel, hiszen sok romániai megyére nem jellemző, hogy politikusai a mezőgazdaság ügyes-bajos dolgaival foglalkoznának. „Sok múlik a helyi intézményvezetőkön és politikusokon, hogy mennyire tudják Bukarestben hallatni szavunkat. Dolgoztam a minisztériumban, így van tapasztalatom arról, mennyire elengedhetetlen a jó érdekérvényesítés. Meggyőződésem, hogy a következő időszakban erre nagy szükségünk lesz” – érvelt lapunknak Haschi András.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!