A hivatalos román agrárpolitika nem képviseli a kistermelők érdekeit, kizárólag a nagybirtokon gazdálkodó agrárvállalkozók váltak hangadókká
Fotó: Pinti Attila
Az RMDSZ-képviselet szerint az erdélyi magyar gazdatársadalom számára létfontosságú, hogy a romániai agrárpolitika a kis- és családi gazdaságokról is tudomást vegyen. Magyar Lóránd Bálint RMDSZ-képviselővel és Haschi Andrással, az APIA Hargita megyei igazgatójával a várható változásokról beszélgettünk.
2020. december 16., 12:232020. december 16., 12:23
A kormányra lépés kapcsán a kis- és családi gazdaságok támogatásának újragondolását tartja az RMDSZ legfontosabb agrárstratégiai kérdésének Magyar Lóránd Bálint újraválasztott parlamenti képviselő, aki az elmúlt négyéves mandátumában a képviselőház mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának tagja volt. A Szatmár megyei politikust a következő hétéves, 2021–2027-es európai uniós ciklus változó agrárpolitikájáról kérdeztük.
– fogalmazott a Krónika megkeresésére Magyar Lóránd Bálint. A képviselő szerint a jövőre való felkészülés szempontjából azonban egyáltalán nem holt időszakról beszélünk, hiszen a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak minél hamarabb el kell készítenie a hazai agrárium stratégiai tervét, amely a következő hétéves uniós pénzügyi időszakra jelöli ki a mezőgazdaság fejlesztésének irányvonalait. A politikus fontosnak tartja már az elején tisztázni ezzel kapcsolatos elvárásaikat, hogy Bukarestben érdemben lehessen képviselni az erdélyi gazdák érdekeit.
A parlamenti képviselő elrettentő statisztikákat említett arról, hogy a romániai termőföldek túlnyomó többsége a nagyüzemi gazdálkodás látószögébe került, a kis- és családi gazdaságok pedig apró földterületeken és egyre nehezebb anyagi körülmények között próbálnak túlélni. A hivatalos román agrárpolitika nem képviseli a kistermelők érdekeit, ehelyett kizárólag a nagybirtokon gazdálkodó agrárvállalkozók váltak hangadókká. „Ha ezen nem változtatunk, a következő tíz-húsz évben Romániából eltűnnek a kisgazdaságok, ugyanis a mezőgazdasági nagyüzemek bekebelezik őket” – hívta fel a figyelmet a politikus.
A nagyüzemi gazdálkodást fenntartások nélkül támogató bukaresti agrárpolitika az elmúlt években az Európai Unióban is kiviselte magát, mert azon kevés tagországok közé tartozott, amelyek semmilyen módon nem szabályozták a területalapú támogatások felső határát. Szemben a magyar, lengyel, francia vagy német modellel, ahol a mezőgazdasági nagyüzemek csak bizonyos küszöbértékig kaphatnak területalapú és tenyészállatok után járó direkt dotációt. Az európai uniós keretből így felszabaduló pénzügyi forrásokat a kisebb gazdaságok megsegítésére csoportosítják át.
Magyar Lóránd Bálint ezt az utat tartja Románia számára is járhatónak az új uniós pénzügyi ciklusban, amikor a tagországok több szabadságot kapnak Brüsszeltől mezőgazdasági stratégiájuk megvalósítására.
– vélte az állatorvos végzettségű politikus.
A hazai mezőgazdasági üzemek és kisvállalkozók elkötelezettségét jelzi, hogy az európai uniós agrárpályázatok forrásait nemcsak az előző, 2007–2013-as uniós ciklusban használta fel teljes egészében az ország, hanem már a mostani ciklus mezőgazdasági támogatásai is nagyjából elfogytak. A baj csak az, hogy az uniós pénzek zömmel nagyüzemekhez kerülnek, ezért tartja Magyar Lóránd alapvető célkitűzésnek, hogy a román kormány az uniós alapok egy részének átcsoportosításával külön csomagot hozzon létre a kisgazdaságok és a családi vállalkozások számára.
Fotó: Pinti Attila
Haschi András, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatója visszafogott azzal kapcsolatban, hogy miként fog alakulni az uniós, és azon belül a romániai agrárpolitika, azonban úgy látja, az egyik fontos csapásirány, a környezetvédelem hangsúlyos lesz. „Ennek jelét eddig is láttuk, hiszen az elmúlt ciklusban azok a gazdák jutottak a legtöbb földalapú támogatáshoz, akik az agrár-környezetgazdálkodási programban vettek részt.
Ennek természetesen ára van, hiszen a környezetbarát gazdálkodás komoly feltételeket támaszt, ugyanakkor tény, hogy a veszteségeket van miből kompenzálnia a termelőnek” – nyilatkozta a Krónikának az APIA Hargita megyei vezetője. A szakember szerint az a baj, hogy sok gazda nem érti, saját választása milyen típusú gazdálkodást akar. Senki nem kényszeríti rá, hogy kézzel, vagy a kisebb kapacitású kaszálógéppel vágja a rendeket traktor helyett, amennyiben nagyobb támogatást akar.
A hegyvidéki kaszálók környezetbarát kihasználásának például abban is meg kell felelni, hogy a június 29-i Péter-Pál napja előtt nem szabad kaszálni, mert ezzel óvják a fészkelő madarakat. Ha viszont a gazda más madárvédelmi programokban is részt vesz, külön bónuszokhoz juthat. Haschi András elismeri,
A szakember szerint egy dolgot nem lehet tenni: a kaszálókon például teljesen gépesített gazdálkodást folytatni, közben a környezetvédelmi különjuttatásokra is igényt tartani. Úgy vélte, a székelyföldi gazdák elégedettek a jelenlegi területalapú támogatásokkal. A többség hagyományos gazdálkodást folytat, ahogyan azt nagyszüleik is tették. A mezőgazdasági termelők kis része foglalkozik nagyparcellás és teljesen gépesített mezőgazdasággal. A székely megyébe érkező évi 80 millió eurónyi területalapú támogatás 26 ezer gazda és agrárvállalkozó között oszlik el.
Haschi András szerint idén nem voltak gondok a beütemezett területalapú támogatások kifizetésével. Decemberig a gazdák mintegy kilencven százaléka megkapta a támogatások 70 százalékos előlegét, december elsejétől pedig a hátralék törlesztésének beütemezése folyik.
Mint kifejtette, a gazdák számára fontos üzenet lehet, ha azt látják, hogy a megyei elöljárók és a parlamenti képviselők felvállalják a mezőgazdaság problémáit is.
Ilyen szempontból Hargita megye szerencsés kivétel, hiszen sok romániai megyére nem jellemző, hogy politikusai a mezőgazdaság ügyes-bajos dolgaival foglalkoznának. „Sok múlik a helyi intézményvezetőkön és politikusokon, hogy mennyire tudják Bukarestben hallatni szavunkat. Dolgoztam a minisztériumban, így van tapasztalatom arról, mennyire elengedhetetlen a jó érdekérvényesítés. Meggyőződésem, hogy a következő időszakban erre nagy szükségünk lesz” – érvelt lapunknak Haschi András.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!