A hivatalos román agrárpolitika nem képviseli a kistermelők érdekeit, kizárólag a nagybirtokon gazdálkodó agrárvállalkozók váltak hangadókká
Fotó: Pinti Attila
Az RMDSZ-képviselet szerint az erdélyi magyar gazdatársadalom számára létfontosságú, hogy a romániai agrárpolitika a kis- és családi gazdaságokról is tudomást vegyen. Magyar Lóránd Bálint RMDSZ-képviselővel és Haschi Andrással, az APIA Hargita megyei igazgatójával a várható változásokról beszélgettünk.
2020. december 16., 12:232020. december 16., 12:23
A kormányra lépés kapcsán a kis- és családi gazdaságok támogatásának újragondolását tartja az RMDSZ legfontosabb agrárstratégiai kérdésének Magyar Lóránd Bálint újraválasztott parlamenti képviselő, aki az elmúlt négyéves mandátumában a képviselőház mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának tagja volt. A Szatmár megyei politikust a következő hétéves, 2021–2027-es európai uniós ciklus változó agrárpolitikájáról kérdeztük.
– fogalmazott a Krónika megkeresésére Magyar Lóránd Bálint. A képviselő szerint a jövőre való felkészülés szempontjából azonban egyáltalán nem holt időszakról beszélünk, hiszen a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak minél hamarabb el kell készítenie a hazai agrárium stratégiai tervét, amely a következő hétéves uniós pénzügyi időszakra jelöli ki a mezőgazdaság fejlesztésének irányvonalait. A politikus fontosnak tartja már az elején tisztázni ezzel kapcsolatos elvárásaikat, hogy Bukarestben érdemben lehessen képviselni az erdélyi gazdák érdekeit.
A parlamenti képviselő elrettentő statisztikákat említett arról, hogy a romániai termőföldek túlnyomó többsége a nagyüzemi gazdálkodás látószögébe került, a kis- és családi gazdaságok pedig apró földterületeken és egyre nehezebb anyagi körülmények között próbálnak túlélni. A hivatalos román agrárpolitika nem képviseli a kistermelők érdekeit, ehelyett kizárólag a nagybirtokon gazdálkodó agrárvállalkozók váltak hangadókká. „Ha ezen nem változtatunk, a következő tíz-húsz évben Romániából eltűnnek a kisgazdaságok, ugyanis a mezőgazdasági nagyüzemek bekebelezik őket” – hívta fel a figyelmet a politikus.
A nagyüzemi gazdálkodást fenntartások nélkül támogató bukaresti agrárpolitika az elmúlt években az Európai Unióban is kiviselte magát, mert azon kevés tagországok közé tartozott, amelyek semmilyen módon nem szabályozták a területalapú támogatások felső határát. Szemben a magyar, lengyel, francia vagy német modellel, ahol a mezőgazdasági nagyüzemek csak bizonyos küszöbértékig kaphatnak területalapú és tenyészállatok után járó direkt dotációt. Az európai uniós keretből így felszabaduló pénzügyi forrásokat a kisebb gazdaságok megsegítésére csoportosítják át.
Magyar Lóránd Bálint ezt az utat tartja Románia számára is járhatónak az új uniós pénzügyi ciklusban, amikor a tagországok több szabadságot kapnak Brüsszeltől mezőgazdasági stratégiájuk megvalósítására.
– vélte az állatorvos végzettségű politikus.
A hazai mezőgazdasági üzemek és kisvállalkozók elkötelezettségét jelzi, hogy az európai uniós agrárpályázatok forrásait nemcsak az előző, 2007–2013-as uniós ciklusban használta fel teljes egészében az ország, hanem már a mostani ciklus mezőgazdasági támogatásai is nagyjából elfogytak. A baj csak az, hogy az uniós pénzek zömmel nagyüzemekhez kerülnek, ezért tartja Magyar Lóránd alapvető célkitűzésnek, hogy a román kormány az uniós alapok egy részének átcsoportosításával külön csomagot hozzon létre a kisgazdaságok és a családi vállalkozások számára.
Fotó: Pinti Attila
Haschi András, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatója visszafogott azzal kapcsolatban, hogy miként fog alakulni az uniós, és azon belül a romániai agrárpolitika, azonban úgy látja, az egyik fontos csapásirány, a környezetvédelem hangsúlyos lesz. „Ennek jelét eddig is láttuk, hiszen az elmúlt ciklusban azok a gazdák jutottak a legtöbb földalapú támogatáshoz, akik az agrár-környezetgazdálkodási programban vettek részt.
Ennek természetesen ára van, hiszen a környezetbarát gazdálkodás komoly feltételeket támaszt, ugyanakkor tény, hogy a veszteségeket van miből kompenzálnia a termelőnek” – nyilatkozta a Krónikának az APIA Hargita megyei vezetője. A szakember szerint az a baj, hogy sok gazda nem érti, saját választása milyen típusú gazdálkodást akar. Senki nem kényszeríti rá, hogy kézzel, vagy a kisebb kapacitású kaszálógéppel vágja a rendeket traktor helyett, amennyiben nagyobb támogatást akar.
A hegyvidéki kaszálók környezetbarát kihasználásának például abban is meg kell felelni, hogy a június 29-i Péter-Pál napja előtt nem szabad kaszálni, mert ezzel óvják a fészkelő madarakat. Ha viszont a gazda más madárvédelmi programokban is részt vesz, külön bónuszokhoz juthat. Haschi András elismeri,
A szakember szerint egy dolgot nem lehet tenni: a kaszálókon például teljesen gépesített gazdálkodást folytatni, közben a környezetvédelmi különjuttatásokra is igényt tartani. Úgy vélte, a székelyföldi gazdák elégedettek a jelenlegi területalapú támogatásokkal. A többség hagyományos gazdálkodást folytat, ahogyan azt nagyszüleik is tették. A mezőgazdasági termelők kis része foglalkozik nagyparcellás és teljesen gépesített mezőgazdasággal. A székely megyébe érkező évi 80 millió eurónyi területalapú támogatás 26 ezer gazda és agrárvállalkozó között oszlik el.
Haschi András szerint idén nem voltak gondok a beütemezett területalapú támogatások kifizetésével. Decemberig a gazdák mintegy kilencven százaléka megkapta a támogatások 70 százalékos előlegét, december elsejétől pedig a hátralék törlesztésének beütemezése folyik.
Mint kifejtette, a gazdák számára fontos üzenet lehet, ha azt látják, hogy a megyei elöljárók és a parlamenti képviselők felvállalják a mezőgazdaság problémáit is.
Ilyen szempontból Hargita megye szerencsés kivétel, hiszen sok romániai megyére nem jellemző, hogy politikusai a mezőgazdaság ügyes-bajos dolgaival foglalkoznának. „Sok múlik a helyi intézményvezetőkön és politikusokon, hogy mennyire tudják Bukarestben hallatni szavunkat. Dolgoztam a minisztériumban, így van tapasztalatom arról, mennyire elengedhetetlen a jó érdekérvényesítés. Meggyőződésem, hogy a következő időszakban erre nagy szükségünk lesz” – érvelt lapunknak Haschi András.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegyének a Schönberger Jenő püspök által aláírt karácsonyi pásztorlevele
Pál József Csaba temesvári római katolikus megyés püspök karácsonyi pásztorlevele
Sok dolguk akadt karácsony idején is az erdélyi rendőr-főkapitányságok munkatársainak: több közlekedési baleset kapcsán derült ki ugyanis, hogy a gépkocsivezetők alkoholos befolyásoltság alatt ültek a volán mögé.
A kolozsvári önkormányzat december közepén döntött a város egyik legismertebb gyalogoshídja, az Erzsébet híd teljes körű felújításáról.
Két dokumentumot tartalmazó borítékot találtak a vajdahunyadi kastély Buzogány-tornyának tetejéről eltávolított, páncélos vitézt ábrázoló szobor lábai alatt – közölték a múzeumként működő kastély illetékesei.
Meghalt egy 36 éves férfi egy verekedésben csütörtökre virradóra Szeben megyében.
Két ukrán állampolgárságú nő karácsonyeste hatvanezer dollár elrejtett készpénzzel próbált belépni Romániába. A megtalált összeget a vámosok elkobozták, az elkövetőket pedig megbírságolták.
Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek és Kerekes László segédpüspök karácsonyi pásztorlevele
Az erős szél miatt narancssárga, vagyis másodfokú riasztást adott ki Hunyad és Krassó-Szörény megyére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az Országos Adóhatóság (ANAF) végrehajtási eljárást kezdeményezett a kanadai Gabriel Resources Limited társaság által az SC Roșia Montană Gold Corporation SA-ban birtokolt részvények kapcsán, hogy behajtsa a közel 47 millió lejes követelést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!