A huszonöt éve meggyilkolt, Budapesten született, de Marosfőre kényszerített Ébner Jenő szerzetespap tiszteletére készült kötetet mutatták be csütörtökön a Hargita megyei településen.
2014. november 14., 15:332014. november 14., 15:33
A kötet közel félszáz korabeli fényképpel, a szerzetes életútjáról készült szakdolgozattal, viszszaemlékezésekkel, sírja fölött elmondott búcsúztatóval állít emléket a szerzetesnek.
„Emléket állítottunk egy olyan szerzetespapnak, akit a gondviselés viharvert időkben küldött Marosfőre, akit nagyon megszerettek a helyiek, s aki nagyon szerette a marosfőieket, de minden embert kivétel nélkül. Őrizzük, ápoljuk mindig Ébner atya emlékét, kövessük az ő példáját a jóság és szeretet gyakorlásában, és legyen mindig szemünk előtt az ő jelmondata: Mindenkivel mindig jót tégy!” – fogalmazott a könyvbemutatón Borka Ernő szerkesztő.
Az 1907-ben Budapesten született Ébner Jenő a második világháború után Nagyváradra került, majd 1952-től Marosfő lett kényszerlakhelye.
A szerzetes 1989 szeptemberében tartotta gyémántmiséjét, amelynek egy résztvevője visszaemlékezésében azt írja: Ébner atya már akkor tudta, és el is mondta, hogy rövidesen meg fogják ölni, s éppen azok, akiken segített.
Halálának estéjén, december 26-án öt férfi kopogott be hozzá, olyanok, akiket jól ismert, és többször támogatott. Bár tudták, hogy nincs pénze, ugyanis azt mindig szétosztotta a szegények között, mégis követelőztek. Betuszkolták házi kápolnájába, kezét hátra kötözték, stólával betömték a száját, és a házi oltára előtt halálra taposták.
Csütörtökön egyébként a marosfői római katolikus templom felszentelésének tizenötéves évfordulóját is megünnepelték. Kedves Tibor csernátoni plébános ünnepi beszédében úgy fogalmazott: „Ébner atya Isten bolondja volt. Nem érdekelte, mit mondanak az emberek, mit akar a nyakukra telepedett rendszer. Ő tette a dolgát. Emberileg nézve volt csak nagyon szegény. Bizonyította viszont, hogy érdemes jó emberként élni, aki nem ismeri a félelmet, aki tudja és teszi a dolgát”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!