„Európai érték az autonómia”

A szabadságvágy, atavasz, az ifjúság, illetve az elnyomás ésa komiszság elleni harc szimbólumává váltmárcius 15-i ünneplés kapcsán aköztársasági elnök elmondta: RomániaEU-csatlakozása nyomán mintegy 12 millió magyarlett az Unió jogi és értékközösségénektagja. „Az európai stabilitás nehezen képzelhetőel a kisebbségi jogok elismerése nélkül”– fejtette ki az államfő, mondván, hogy aregionalitás és szubszidiaritás mellett aterületi autonómia is az európai értékekközé tartozik. „Az autonómia érdekébendemokratikus, tisztázó párbeszédekre vanszükség” – hangsúlyozta Sólyom, utalvaarra is, hogy a kisebbségi lét nem jelenthetbezárkózást, elidegenedést a többségi,illetve más nemzetek előtt. Szerinte a kizárólagérzelmi alapú politizálás nem lehetcélravezető, fel kell mérni a reálislehetőségeket, amelyek mentén lehetővé válika célok elérése. Ezt a politizálástpedig össze lehet, és össze is kell egyeztetni azzalaz érzelmi tényezővel, amely – kultúránknakés hagyományainknak köszönhetően – mindenmagyart összeköt. „Kívánjuk ma is amárciusi ifjak által tizenként pontbanmegfogalmazott szabadságjogokat, hiszen ezek mindig fontosak”– zárta ünnepi beszédét a magyar államfő.
Az EU kihívásairól,a Románia csatlakozása nyomán megnyílt újlehetőségekről szólt Markó Béla, azRMDSZ elnöke is. „Az európai integrációnakköszönhetően végre elérhető távolságrakerült egy új állameszme, egy újnemzetfelfogás az Unióban, végre együttlesz, együtt lehet magyar a magyarral” – fejtette ki akormányfőhelyettes, felidézve a márciusi ifjakemlékét, akik szabadságot, egyenlőséget,testvériséget akartak. Emlékeztetett rá,hogy 1848-ban valóban felfutott az európai börzéna szabadság-, egyenlőség-, testvériség-részvényekára, de a 20. században a mélypontra zuhantértékük. „A régióban történtvalami végzetes dolog: a nemzetállam eszméjelegyőzte a nemzeteket” – jelentette ki Markó. Elmondta: aromániai magyarság könynyen válhatvalamiféle fogyatkozó, egzotikus népcsoporttá,ha nem lesz szolidáris, de ha e közösségbenvan erő, képesség az egységre, akkor felépíthetegy svájci mintájú Erdélyt. „Miértne lehetne a szabadság, egyenlőség, testvériségföldje Erdély végre valahára? Mint ahogyszabad, testvérként együtt élő nemzetekkontinensévé kell tennünk Európátis” – állapította meg Markó Béla. Akincses városi gálaesten Sólyom Lászlóátadta a Magyar Köztársaság ÉrdemKözépkeresztjét Szilágyi Júliának,a kolozsvári Babeº-Bolyai Tudományegyetem oktatójának,a tisztikeresztet pedig Horváth Andor írónak.Város-, régiófejlesztési ésinteretnikus munkája elismeréséül IlyésGyula szatmárnémeti polgármestert tüntetteki, lovagkeresztet Ausch Sándor, a marosvásárhelyizsidó hitközség elnöke, Boér Ferencszínművész, Cs. Erdős Tibor festőművész,Gálfalvi György író, Márkus Andráshegedűművész, Marius Tabacu, a Videopontes Stúdióvezetője kapott. Arany érdemkeresztet nyújtott átaz államfő Öllerer Ágnesnek, a bukaresti AdyEndre Gimnázium oktatójának.