Tények és tévhitek a kullancscsípésről

Szintén a hidegebb időszakot az avar alatt vészeli át, legrámenősebb az átmeneti évszakokban. Ám a változékony időjárás, a globális felmelegedés miatt egész évben megtalálhatók a természetben. Az enyhébb telek miatt nem pusztulnak el a veszélyes állatok, így jó felkészülni a kullancsok elleni védelemre, hiszen csípésük súlyos betegségeket okozhat. Nem csak az erdőkben vagyunk kitéve a kullancsveszélynek, ezek a veszélyes apró állatok mindenhol megtalálhatóak; a városban, a parkokban, a kertben is, ugyanakkor vannak olyan vidékek, ahol nagyobb számban élnek.

Miért veszélyes?

Világszerte kb. 300 betegséget terjesztő kullancsok által hordozott fertőzéseknek csak töredékük veszélyes az emberre, ám sajnos az a kevés igen súlyos következményeket, akár halált is okozhat. A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás és a baktérium okozta Lyme-kór fordul elő nagyobb számban, de a kullancsok szerepet játszanak egyéb betegségek kórokozójának terjesztésében is. A Lyme-kór a Borrelia burgdorferi nevű baktérium által okozott megbetegedés, melyet e kórokozóval fertőzött kullancsok terjesztenek, az agyvelőgyulladás pedig az agy és a gerincvelő gyulladásos megbetegedése.

ogyan lehet védekezni?

A szakemberek állítása szerint a kullancsok elleni legmegfelelőbb védekezési mód a védőoltás. A betegség kialakulása passzív vagy aktív védőoltással megelőzhető. Ez természetesen nem véd meg magától a kullancscsípéstől, csupán a szervezetbe kerülő vírusfertőzéssel szemben. A passzív oltás (FSME-bulin) a kullancscsípés után 96 órán belül adható. Hatása csak 70% körüli és a szervezetből kiürülve nem ad tartós védettséget. Ennél hatékonyabb az aktív védőoltás, ami elölt vírust tartalmaz. A tartós védettség eléréséhez aktív, 3 oltásból álló alapimmunizálás, illetve háromévenkénti emlékeztető oltás szükséges. Az oltási sorozatot már a hideg évszakban ajánlott elkezdeni, hogy március–áprilisra megfelelő védettséggel rendelkezzünk. Az első oltás után néhány nappal már jellegzetes ellenanyagok mutathatók ki a vérből, amelyek mennyisége az oltás ismétlésével tovább növekedik.

Hasznos tanácsok

Ha valaki nem híve a védőoltásoknak, annak sem kell pánikba esni, hiszen hasznos és praktikus tanácsokkal – igaz nem 100%-os a védettség –, de kivédhető a rovarcsípés. Használhatunk kifejezetten csípések ellen rovarriasztó szereket. Nem árt kiránduláskor minél zártabban öltözni, lehetőleg húzzunk hosszúnadrágot és hosszú ujjú felsőrészt. A gyerekre sokkal jobban figyeljünk oda, mert ők előszeretettel csatangolnak mindenhova, ezért jól öltöztessük fel őket.
Mivel a kullancscsípés teljesen fájdalommentes, nem érzékelhető a bőrfelületen. Ezért a kirándulás végeztével a legfontosabb mezítelen testünk átvizsgálása. A vékonyabb bőrrel rendelkező hajlatokat kedveli, főleg a térdhajlatban és az ágyék útvesztőin.

Ne essünk pánikba…

Ha megcsípett a kullancs, akkor az a legfontosabb, hogy minél hamarabb eltávolítsuk szervezetünkből. Létezik kifejezetten kullancseltávolító kanál, melynek segítségével könnyen ki lehet szedni a vérszívót. Tévhit, hogy a fej beszakadása okozza a problémát, ennál sokkal veszélyesebb a potroh felszakadása. Akkor szinte biztos, hogy a seben keresztül a fertőzött kullancs béltartalma bekerül a szervezetünkbe. Ezért nem szabad tűvel, hegyes vagy lapos végű csipesszel operálni. Fertőtlenítsük a csípés helyét, majd jegyezzük fel a csípés helyszínét és időpontját. Figyeljük testünkön a csípés helyét 5-6 héten keresztül. Ha valami rendellenesség mutatkozik, akkor feltétlenül forduljunk orvosunkhoz. A bőrbe fúródott kullancs eltávolítására csak néhány óra áll rendelkezésre. Tudni kell, hogy a csípés utáni első órában az állat csak szív, ilyenkor elenyésző a fertőzésveszély. A kockázat azonban négy-hat óra után ugrásszerűen megnő, mert az állat középbelébe kerülő vérben a kórokozók néhány óra alatt fölszaporodnak, már a nyála is fertőzötté válik, s ekkorra a kullancs már közvetlen kapcsolatban áll az áldozat érrendszerével.