Fotó: MTI
Teljes jogkörű életmódra próbálja ösztönözni sorstársait néhány, tolókocsiba került székelyföldi és anyaországi fiatal. Közülük az egyik szépségversenyen, a másik a 2018-as téli paralimpián készül részt venni.
2017. február 19., 12:572017. február 19., 12:57
Nem sajnálni, hanem elfogadni kell a tolókocsiba került személyeket; ehhez viszont nekik is arra kellene törekedniük, hogy minél teljesebb jogkörű életet éljenek – nagyjából ez az üzenete annak a népszerűsítő kampánynak, melyet a Miss Spinner Kárpát-medencei szépségverseny budapesti szervezői és a marosvásárhelyi Ortoprofil cég próbál közvetíteni.
A belülről jövő szépség értéke
A magyarországi Kazány Tibor 2013 óta szervez szépségversenyeket tolószékben lévő lányok, asszonyok számára. Az anyaországi fogadtatáson felbuzdulva, a fiatalember, aki rokkantként maga is tolókocsiba szorult, a versenyt kiterjesztette a teljes Kárpát-medencére. Nemcsak a határokat bontotta le, a nemzetiségi korlátokat is. A Miss Spinner vetélkedővel egy olyan platformot szeretne teremteni, amelynek segítségével a testi fogyatékkal élők megmutathatják, hogy az igazi szépség belülről fakad. Ugyanakkor üzennének is a még mindig elfogult, visszautasító társadalomnak.
„Vannak, akik hátrányos helyzettel indulnak. És vannak, akik baleset következtében jutnak ide. Viszont ez nem jelenti azt, hogy a tolókocsiban élő személyeket ki kell pöckölni a társadalomból. Ellenkezőleg, a társadalom szerves részeivé kell őket tenni. Az idei szépségversenyünkkel az integrációnk fontosságára és az akadálymentesítésre szeretnénk felhívni a figyelmet” – mondja. A Kazány és csapata által szervezett Miss Spinner semmivel sem másabb, mint egy „igazi szépségverseny”. A nyolc döntőst itt is több tíz jelentkezőből választják ki, egyhetes tatai felkészítőre küldik, ahol több szakember veszi kezelésbe, közben támogatókkal és különböző karitatív szervezetekkel hozzák össze őket.
Román lány a legszebb magyarok között
Paula Hadarag másodjára készül szerencsét próbálni a budapesti megmérettetésen. A magyarul is nagyon szépen beszélő marosvásárhelyi lány ezelőtt három évvel egyszer már bejutott a legjobbak közé, és a második hellyel tért haza. „Életem egyik legszebb, legérdekesebb tapasztalata volt, éreztem, hogy mindenki rám, ránk figyel” – állítja a román lány, aki megtapasztalta, hogy nemzetisége nem gördített akadályt a magyar fővárosban. Paula arra biztatja az ő helyzetében lévőket, hogy merjenek nagyot álmodni, bízzanak önmagukban, és nevezzenek be az idei versenyre.
Kimozdulni, és nem a halált várni!
A maroshévízi Florin Mîndrut sokan a Vocea României tehetségkutató versenyből ismerhetik. A negyvenéves fiatalember, aki életének immár több mint felét tolókocsiban töltötte, most újabb kihívás előtt áll. Három évvel ezelőtt újratanult sízni – különleges, mozgássérült személyeknek kialakított lécen. Amint meséli, az első három napon többet volt a földön, mint a lécen, de aztán annyira belejött, hogy versenyekre is benevezett. Jelenleg egy február végi nemzetközi futamra készül az osztrák Alpokba. Mint mondja, már csak azért sem tűnik nehéz sportágnak a sízés, mert a pályák semmivel sem meredekebbek, mint némely hazai közintézmény tolókocsisok számára kialakított feljárója.
Március 14-éig lehet benevezni
Egészen március 14-éig lehet benevezni a Kárpát-medencei, tolókocsiba szorultak számára kiírt szépségversenyre. A Miss Spinnerre minden olyan 18 és 45 év közötti lány vagy asszony jelentkezhet, aki kézi meghajtású tolószéket használ. A szervezők Facebook-oldalt és honlapot működtetnek; bővebb információt az április 8-ai versenyről a www.spinnerszek.hu weboldalon lehet találni.
Dudu, ahogy barátai szólítják, reméli, hogy egy év alatt annyi pontot gyűjt, hogy kvalifikálni tudja magát a 2018-as koreai téli paralimpiára. Az egyik legnagyobb szurkolójának számító Frunda György szerint ez nem teljesíthetetlen álom. Az Ortoprofil elnöke úgy véli, a hévízi férfi sok egészséges embert megszégyenítő módon sízik. Romániából mindössze ketten, ő és egy bukovinai társa esélyesek kijutni a fogyatékkal élő személyek ötkarikás játékaira. Florin Mîndru szerencsésnek vallja magát: míg kollégáját rokkantsága miatt kitiltották a Brassópojánai pályákról, ő vígan használhatja a maroshévízi pályát.
Mint meséli, a Bucsinon a bogdánit is kipróbálta, ahol a pálya üzemeltetői rendkívül figyelmesek voltak; nem várták meg, hogy a felvonónál sorra kerüljön, motoros szánnal azonnal felvitték a pálya tetejére. „Innen is látszik, hogy Romániában egyesek képesek elfogadni minket, mások nem. Sajnos ilyen ez a mi társadalmunk. De mi is tehetünk annak érdekében, hogy megváltozzon” – vallja. A 17 esztendős korában hegymászóbalesetben megsérült fiatalember arra szokta ösztönözni sorstársait, hogy minél gyakrabban mozduljanak ki otthonról. „Különben mit tehetsz otthon? Várod a halált?” – szól a kérdése, mely egyúttal választ ad egész életfilozófiájára.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!