Orvosságok a természetből

A gyógynövényszakértő a Kárpát-medence növényeiről értekezett, kitérve arra, mit jó tudni a környéken fellelhető gyógynövényekről.

Mikor érdemes gyógynövényt gyűjteni?

„Gyógynövények mindenütt vannak, és nagyon szeretik azokat a helyeket, amelyeket az ember felforgat, felbolygat, de a parlagon hagyott területeket is, ahová az ember nem tette be a lábát. A parlagon hagyott terület fájdalmas látvány egy agronómusnak, a gyógynövénygyűjtőnek viszont nagyon jó” – mutatott rá Macalik Ernő.

Kitért arra is, hogy a növényeknek melynek részét mikor érdemes gyűjteni. Javaslata szerint a gyökereket kora tavasszal vagy késő ősszel, a herbát vagyis a növényt virágzáskor, a terméseket, magokat, amikor beértek és a kérget tavasszal érdemes gyűjteni, mielőtt még kizöldülne a fa. Azt tanácsolta, lehetőleg zsákba, kosárba szedjük a növényeket, otthon válogassuk ki a nem oda tartozó fűszálakat, és szárítsuk meg. Általában árnyékban kell szárítani a gyógynövényeket, majd fel kell aprítani, morzsolni. A kivetítőkön látható fotókról ötletet is meríthettek az érdeklődők, hogy milyen szárítókereteket lehet készíteni.

Kevés gyógynövénynek van káros mellékhatása

A legközismertebb „galénoszi”, vagy­is gyógyhatású készítmény a tea, de szintén ilyen a forrázat, macerátum... – hallhattuk. Ga­lé­nosz görög származású római orvos, filozófus az antikvitás legismertebb és legképzettebb orvosa volt. „Egyetlen növényben több száz anyag található, ezek közül néhány tíz hatóanyag, ami befolyásolja az emberi szervezetet. A szintetikus gyógyszerekben egy hatóanyag van, például egy epegörcsoldó gyógyszer egy hatóanyaggal célzottan az epére hat, ez így van jól, de a gyógynövénykészítmény nem célzottan lő, hanem inkább „simogatja” a szervezetet, hogy „álljon vissza az egészséges állapot” – fejtette ki Macalik.

Mint mondta, általában kevés gyógynövénynek van káros mellékhatása. Az idült betegségek esetén elsődleges a szerepe a galénoszi készítmények­nek, például szívkoszorúér-meszesedés kivédésére évekig fogyaszthatóak gyógynövény-készítmények. Bár az erek így is fognak meszesedni, nem mindegy, hogy 15 vagy 3 év alatt meszesednek el. A cukorbetegek szintén évekig tarthatják a cukorszintet teával.

A heveny betegségek esetében is alkalmazhatóak a teák, ilyen betegség például a torokgyulladás. A teafogyasztás lelkileg is segítheti a gyógyulást, ha helyesen használjuk. „Ha összeállítunk egy olyan teát, aminek kellemes az íze, illata, az már félsiker. Ép zománcú edényben vagy üvegedényben elkészítjük, kikapcsoljuk a tévét és szépen elfogyasztjuk. Így létrejöhet a placebóhatás” – fogalmazott Macalik Ernő.

Májvédő a pitypang gyökere

A szakértő azt is elmondta, hogy a gyógynövény úgy jó, ahogy Isten adta, de amikor gyógyszert kell szedni, akkor nincs kiút. „Például másnaposságra nem kell tabletta, meg kell vezekelni, majd elmúlik. És ha sokat énekeltünk este, másnap picit fáj a torkunk, akkor is elegendő a tea. De nem lehet teljesen megkerülni a gyógyszerszedést, ha esetenként antibiotikum kell, akkor azt be kell venni” – mutatott rá Macalik.

Az előadáson különböző gyógynövényekről esett szó, hogy milyen bajra melyik az orvosság. A szakértő felsorolta, hogy a cickafark általános gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő; a gyomorgyulladásra orbáncfűtea az igazi, a húgyúti fertőzésre vörös áfonya leveléből készítsünk teát, a zsúrló vesetisztító, a bodza vizelethajtó és izzasztó, gyümölcsfáról szedett fagyöngy vérnyomáscsökkentő.

Az érdeklődők meglepődtek azon, hogy a pitypang virágából készült méz cukorsziruppal ugyan finom, de nincs gyógyhatása. A szakértő elmondta, a pitypang gyökere és levele értékes, mert májvédő a hatása. Aztán többek között szó esett a kakukkfűről, szurokfűről, kankalinról is – hatóanyaguk enyhíti a felső légúti betegségeket.

Tamás Gyopár