Ortopédiai vizsgálatok csecsemőkorban

Létezik egy viszonylag gyakori, minden ezredik újszülöttet érintő fejlődési rendellenesség: a dongaláb betegség, ami még a laikusok számára is rögtön feltűnik a szülőszobán, ezért még nem kell ortopédiai szűrésre menni. Ráadásul a dongalábas babák szüleire a szülészeteken rá is parancsolnak, hogy napokon belül keressenek fel ortopédiai szakorvost. Egy másik fejlődési rendellenesség, a csípőficam azonban már sokkal alattomosabb.

Ha nem kezelik, megnehezíti az életet

A csípőficam gyakorisága kissé meghaladja a dongalábét, pontos adatok nem ismertek, de 1000 közül 10–15 újszülöttet is érinthet. Szerencsére egy úgynevezett fejlődési betegségről van szó, amelyek egy része kezelés nélkül meggyógyul. A későbbiekben komoly csípőbetegség akkor alakulhat ki, ha a csípő fejletlensége súlyos vagy ficamíthatóság, vagy tényleges csípőficam alakul ki. Ezt mindenképpen kezelni kell, de az elváltozás felismerése nem egyszerű.

A csípőízületet legegyszerűbben egy gömbcsuklóként képzelhetjük el. Fejletlennek mondható a csípő, ha a gömbcsukló foglalata nem öleli teljesen körbe a benne forgó gömböt. Ficamíthatónak akkor nevezik, ha a gömböt ki lehet billenteni a foglalatból, és ficamos, ha a gömb nincs is a helyén, de esetleg egy ügyes mozdulattal helyre tudják a szakemberek billenteni. Ficamíthatóságot vagy ficamot az ortopéd orvos, a gyermekorvos, de sokszor a védőnő is könnyedén észlel. A súlyos fejletlenség felismerése azonban komoly szakértelmet igényel. Az ortopéd orvos olyan jeleket keres a kisbabán, amelyek arra utalhatnak, hogy egyik vagy mindkét csípő fejletlen. Ilyen jel lehet a testen megjelenő aszimmetria.

Ortopéd szakorvosi aszimmetriavizsgálat

A szimmetriakeresés céljából gondosan megvizsgálják a csecsemők fejét. Azokon a babákon, akik jobban szeretik egyik oldalra fordítani a fejüket, gyakran látható koponyaaszimmetria. Ez általában veszélytelen és a növekedés során magától elmúlik, de további törzs, és csípőaszimmetriára hívhatja fel a figyelmet. Ezenfelül nyakigerinc-vizsgálatot végeznek, hogy minden irányban megfelelően, jól mozgatható-e a baba nyaka, nincs-e ferdenyak betegsége.

Megvizsgálják a karok izomtónusát és a törzs, a bokák és lábak helyzetét. Végül ellenőrzik, hogy a babák terpesze egyforma-e a két oldalon, és a vizsgálat végén elvégzik a csípőstabilitás-ellenőrző teszteket. Amennyiben a fenti vizsgálatok bármelyike gyanút kelt aszimmetriára, vagy a csípővizsgálatkor kóros jelek igazolhatók, úgy ortopédiai csípőultrahang-vizsgálatra kerül sor. Az ultrahangvizsgálattal teljes biztonsággal észrevehető vagy kizárható a súlyos csípőfejletlenség, a ficamíthatóság és a csípőficam.

A csípőfejletlenség

Egyre divatosabb az a szemlélet, hogy a manapság könnyen hozzáférhető ultrahangos szűréseken a baba minden rendellenességét kizárják, ezért nincs szükség egyéb vizsgálatra. Ortopédiai szempontból ez téves. A legszakszerűbben elvégzett csípőultrahang-vizsgálat sem helyettesítheti az orvosi (manuális) vizsgálatot, hiszen fejlődési betegségről lévén szó, a kóros aszimmetriás állapotok csípőbetegséghez, csípőficamhoz vezethetnek.

A szakszerű orvosi vizsgálat pedig a házi gyermekorvosi és ortopédiai szakrendelésen érhető el. Amennyiben a csípőficamra vezető állapotot korán, a babák 2–4 hónapos kora előtt diagnosztizálják, igen jó esély van arra, hogy a deformitást úgy kezeljék, hogy annak a felnőttkorra (sőt már kisgyermekkora sem) semmiféle maradványa nem marad. A súlyos csípőfejletlenség, ficam felismerésének elmulasztásával azonban a beteg csípőt már csak műtétek sorozatával lehet korrigálni, és maradványproblémaként csípőkopás is kialakulhat a korai felnőttkorban.

[origo]