A magok és palánták megvásárlása képezi a legnagyobb kiadást a zöldségtermesztésben. A magok a kezdő kertészek számára meglepően drágák lehetnek, de minden mag egy parányi doboz, amelyből egy élő növény fog kicsomagolódni, és szinte azt mondhatnám, hogy a mag ára ennek a benne rejlő életnek az árával arányos.

Készítsünk tervet

A magvásárlás előtt készítsünk magunknak tervet az zöldségeskertről, gondoljuk át, hogy miből mennyit fogunk vetni, milyen fajtákat választunk, milyen új növényeket fogunk az idén kipróbálni. Utána alaposan nézzük át az elmúlt évről megmaradt magokat, dobjunk ki minden lejárt, penészes vagy sérült magot. Könnyen abba a kísértésbe eshetünk, hogy nem akarunk egy zacskó magot kidobni még akkor sem, ha lejárt, gondolván, egy vetési próbát mindenképpen megér. Megpróbálni ugyan lehet, de az eredmény legtöbbször egyenetlen, gyenge kelés, és ezután végül új magot kell vásárolni, és újravetni a zöldséget.

A növények magjainak eltarthatósága, csíraképességüknek a megőrzése sokban függ a fajtól és a tárolási körülményektől. A petrezselyem, pasztinák, fekete gyökér magjai már egy-két év után hasznavehetetlenek, ezért ezekből a növényekből évente ajánlott friss magot venni. A murok, zeller, cékla, paprika, paradicsom, retekfélék még jók lehetnek a negyedik évben is, ha megfelelő körülmények között voltak tárolva. Leghosszabb ideig a paszuly, káposztafélék, tökfélék magja marad csíraképes, ezeket még ötévesen is bátran elvethetjük.

Próbáljunk ki újakat

A fajták kiválasztásánál a jól bevált hagyományos, megszokott fajták mellett mindig adjunk esélyt az új vagy még ki nem próbált fajtáknak is, főleg ha a zöldségeskertben van elég hely. A hibridfajták magjai, amelyeken a név után az F1 jelzés látható, különösen drága magok, de nagyon jó minőségűek. Előállításuk sokkal munkásabb, több odafigyelést igényel. Ilyen fajták esetében nem meglepő, ha egy tasakban csak 5-10 mag van, de ezek mindegyikéből garantáltan egészséges, életerős palántát tudunk nevelni.

Bizonyos növények és magforgalmazók esetében választhatunk drazsírozott magvakat is, ami azt jelenti, hogy minden egyes mag be van vonva egy semleges vagy tápanyagot és gombaölő szert tartalmazó réteggel. Ezáltal az apró magok nagyobbak, egyenletesebb méretűek, és sokkal könnyebben vethetővé válnak. Az ilyen vetőmag ugyan drágább, de lehetőséget ad arra, hogy a későbbiekben ne kelljen a répát, céklát, murkot egyezni, és sokkal kevesebb magra van szükségünk ugyanakkora terület bevetéséhez. Így az első ránézésre drágább mag tulajdonképpen olcsóbb, és még időt is spórolunk meg vele. Hasonló célt szolgál a vetőszalag. Ez dupla rétegű, puha papírszalag, amiben a két réteg közé megfelelő távolságra vannak elhelyezve a növény magjai, vetéskor mindössze csak annyit kell tenni, hogy megfelelő mélységre elföldeljük a szalagot.

Termesszünk, gyűjtsünk

Nem minden növényféléből kell vásárolni a magot. Pénzt spórolhatunk meg, ha termesztünk magunknak, amiből csak lehet. Természetesen a magtermesztésre kiszemelt növény a legegészségesebb kell hogy legyen, betegségektől és kártevőktől mentes egészen a szüretelésig és főleg az azt közvetlenül megelőző időszakban. A vírusos növények (pl. tök mozaikvírusa ) magjai továbbviszik a fertőzést, a gombás megbetegedésben szenvedőknél pedig spórák tapadhatnak a magra, ami a kikelő csírát egyből megfertőzi.

Gyűjthetünk magot a paszulyfélékből, zöldborsóból, tökfélékből, salátából, spenótból, paradicsomból, csípős és étkezési paprikából, bazsalikomból, kaporból, csomborból, metélőhagymából, hónapos retekből, majd ezeket a magokat el is cserélhetjük barátainkkal, ismerőseinkkel más magra. A káposztafélék, murok, petrezselyem csak második évben érlelnek magot, ezeket vásároljuk meg egy megbízható üzletből. Magforgalmazó ügyében mindenki maga kell meggyőződjön arról, hogy egyik vagy másik cég magjait tartja-e jó minőségűnek. A nagyobb magforgalmazó cégek termékei minden kereskedőnél és gazdaboltban megtalálhatóak, és népszerűségüket több évtizedes megbízhatóságnak köszönhetik.