Köröttünk örvénylő elektroszmog

Bár bizarrnak tűnik a megoldás, Kelemen szerint egy villanyszerelési beavatkozással kivitelezhető, hogy csupán a hűtőszekrényt és a kiskazánt kell olyan áramkörre átkötni, amelyet éjszakára nem kapcsolunk ki.

„Én már elég régóta lekapcsolt biztosítékokkal alszom, és el kell mondanom, hogy egyetlen árammal működő eszközt sem hiányolok az éjszaka folyamán. Mert az embernek mire van ilyenkor szüksége? Csendre és sötétségre” – mondta el a természetgyógyász. Kelemen hozzátette: a hálószobában amúgy sem lenne semmi keresnivalója a tévének meg a rádiónak, és a mobiltelefont is nyugodtan lehet nélkülözni éjszakára, nem kell föltétlenül párnaként használni.

Felvenni a harcot a sugárveszéllyel

„Ezek a készülékek, ha nem is működnek, de mivel nem szoktuk kihúzni az áramforrásból, sugároznak. Mint ahogy sugároznak a falakban lévő áramkörök is” – magyarázta. Persze a modern ember nem feltétlenül híve a lakás teljes áramtalanításának, de már az is jót tesz, hogy igyekszik energiatakarékos gépekkel körülvenni magát, és ezek közül egyszerre lehetőleg minél kevesebbet használ.

Mérsékelt védelmet nyújtanak a különféle védőfóliák, amelyet a matracunk vagy az ágyunk alá helyezhetünk, ám még hatékonyabbak azok a tapaszok, amelyek az elektroszmogot hivatottak semlegesíteni. Ilyen tapaszokkal elláthatjuk a telefonjainkat, tévéinket, háztartási gépeinket, ezzel is csökkentve a fölösleges sugárzásokat.

Eredményességük hőkamerával is bizonyított. További jó tanács, hogy ház vagy telek vásárlásakor kerüljük az olyan helyeket, amelyek magasfeszültségű vezetékek vagy trafóházak közelében találhatók, most épülő vagy felújítás alatt álló lakásunkban használjunk árnyékolt kábeleket, és soha ne álljunk az amúgy is egészségtelen mikrohullámú sütő mellé, amikor valamit melegítünk benne.

Mire hozzászoknánk, megbetegszünk

Az autónk sem jelent védelmet, hisz egy kábelekkel átszőtt vaskalitkának felel meg. „A nagyobbik veszély azonban nem a lakásunkból, nem a gépkocsinkból, hanem kívülről leselkedik ránk, rádió-, tévé- és telefonátjátszók formájában. A legnagyobb gondot az utóbbiak jelentik, hisz ahhoz, hogy szinte országos szinten százszázalékos lefedettség és tökéletes térerő legyen, rengeteg antennára van szükség.

Éppen ezért tévhit abban reménykedni, hogy falun vagy a természetben óvva vagyunk. Ki kell ábrándítanom mindenkit, aki ebben hisz, mivel magam is részt vettem egy katasztrofális eredményekkel végződött hortobágyi elektroszmogmérésen. Nyilván a pusztában éppenhogy csak van áram, de mivel nincsenek épületek, nincs mi árnyékolja a külső sugárzást. Az átjátszó antennák meg ott is jelen vannak” – mondta el Kelemen István.

Egyébként az elektroszmog káros hatása régóta bizonyított; elsősorban gyakori fejfájási panaszaink oka, de ugyanakkor cifrábbnál cifrább, sőt olykor megmagyarázhatatlan pszichoszomatikus betegségek forrása is. A szakemberek szerint nem véletlen, hogy manapság minden második ember allergiás, pánikbeteg, vérnyomásproblémákkal és alvászavarral küzd, valamint kiábrándítóan rossz a stresszindexe.

Amiért nem látjuk, nem tapinthatjuk, az elektroszmog folyamatosan körülöttünk örvénylik: az otthonainkban, a munkahelyünkön, a közintézményekben, de még az utakon is. Feltevődik a kérdés, hogy amint a rágcsálók vagy a bogarak szervezete hozzászokik az erősebbnél erősebb ellenszerekhez, az emberi test miért nem képes alkalmazkodni a helyzethez.

„Olyan rohamos a technikai fejlődés, hogy mire szervezetünk hozzászokna ahhoz a tetemes sugármennyiséghez, aminek egyből kitevődött, már meg is betegedett, hogy ne mondjam azt: elpusztult. Dédapámnak, aki gyalog jött haza a Don-kanyartól, elég volt a napi 60 grammos C-vitaminadag. Ma már több ezerre van szükségünk” – adta meg a választ az Erdélybe telepedett természetgyógyász.

A témáról vasárnap délelőtt 10 órától Kelemen István és Juhász János, az elektroszmogtól védő Space Harmony rendszer feltalálója tart ingyenes előadást a marosvásárhelyi Bod Péter Tanulmányi Házban.