A mostani szezon nagyon kedvez a télisportok szerelmeseinek. Balla Szabolcs csíkszeredai síoktató arról beszélt, hogyan zajlik a gyerekek oktatása, mire figyeljenek a szülők a felszerelés beszerzésekor.
2017. február 05., 12:132017. február 05., 12:13
Nyolc évvel ezelőtt kezdte el a síoktatást a csíkszeredai Balla Szabolcs, aki a 4seasons sportegyesület keretében kollégáival ma már mintegy ötven gyereket oktat heti két alkalommal. A kezdőket és a haladókat külön-külön tanítják, négyéves kortól fogadnak gyerekeket. Mint mondta, azt ajánlja a szülőknek, ha sízni szeretnék taníttatni gyereküket, akkor érdemes már a szezon elején elkezdeni az edzéseket.
„Hozzászoktatjuk a léchez, elsajátítják az oldalazó lépést, a halszálkalépést, utána hóeke-pozícióban biztonságosan le tudnak fékezni. Amikor már önállóan tudnak mozogni, akkor kezdjük a felvonózást is tanulni. Régen a lécek teljesen egyenesek voltak, nem volt semmi ív bennük. A mostani léceknél, ahogy megterheljük, majdnem magától görbül az ív. A helyes testtartás, a súlyelosztás a lényeg, és egy jó léc már teszi a dolgát” – mondta el az oktató.
„Száraz edzéssel” kezdik
Balla Szabolcs rámutatott, gyerekfüggő, hogy kinek milyen gyorsan megy a tanulás, de amatőr sportban nem számít a tehetség, a lényeg, hogy minél több mozgásformát elsajátítson a gyerek. Már szeptembertől tartanak úgynevezett száraz edzéseket, hogy fejlesszék a gyerekek mozgáskoordinációját. Falmászáson vesznek részt, használják a tusnádfürdői kalandparkot, úsznak és görkorcsolyáznak. Ez utóbbi alkalmával síspecifikus gyakorlatokat végeznek, így már nagyon könnyen „át tudják vinni a hóra” a mozdulatokat. Mindenik mozgásforma megmozgatja az izmokat, így amikor eljön a téli szezon, és ráállnak a lécre, meg tudják tartani magukat törzsből. A sízés elsősorban a lábizmokat, combizmokat és a törzsizmokat fejleszti.
„Külön mozog a felsőtest és az alsó, a léc mozog egyik irányba, a törzs a másik irányba, ehhez koordináció kell, ugyanakkor fejlesztjük az állóképességet, az erőt, az ügyességet. Ezek mind szükségesek ahhoz, hogy a gyerek megtanulja a sportágat” – mondta az oktató. Balla Szabolcs úgy véli, igaz, hogy fiatalabb korban fogékonyabb a test, és sokkal több mozgáskoordinációt el tud sajátítani a gyerek, de felnőttként is meg lehet tanulni sízni – neki volt már 63 éves tanítványa is.
A felszereléssel kapcsolatban elmondta, a sízéshez kicsit több kellék kell, mint más sportokhoz. Fontos, hogy rétegesen öltözzön a sízni induló, és figyeljen arra, hogy a lába melegben legyen. „A zoknira és a bakancs minőségére oda kell figyelni. Sízoknit is lehet kapni. A lényeg, hogy vastag, hosszú szárú legyen, érjen fel addig, amíg a bakancs szára tart, hogy a sípcsontnál a bőrréteget ne sértse fel a bakancs. Csíki gyerek számára –8 Celsius-fok fölött nem ajánlott az alsó melegítő, mivel hozzászokik a test, és –20 fokban fázni fog. Be kell osztani: vékony, közepes és vastag öltözék. A sífelszerelés – ha tömegsportként űzik – nem annyira költséges.
Kicsiknek nem ajánlott új felszerelést, új modelleket venni. Kezdő számára nem szükséges a profi felszerelés. Körülbelül négyszáz, ötszáz lejbe kerül így egy teljes sífelszerelés. Majd, ha a gyermek már jól sízik, akkor érdemes befektetni. De lehet használtan is egy-két évvel ezelőtti modelleket kapni, nagyon drága felszerelésre nem látom értelmét kiadni a pénzt.”
A lécválasztás esetében a fő szempont, hogy kezdőnek, középhaladónak vagy haladónak vásároljuk. A kezdőknél ajánlott az, amelyik a nyak magasságáig ér, a középhaladóknak az álláig vagy a szájperemig, a haladóknál pedig felérhet a szemmagasságig, de a testmagasságot semmiképp ne haladja meg. A felszerelés fontos eleme egyben a megfelelő sisak.
Nem kell burokban tartani a gyereket
„Fejlődik a rendszer, szerencsére már itthon is kezdtek rájönni a sípályák működtetői, hogy hóágyúk nélkül szinte fölösleges működtetni a pályát azért, hogy két-három hetet lehessen sízni egy szezonban. A sízéshez mindenképp kellenek a mínusz fokok, a legideálisabb a –3, –4, –5 Celsius-fok. –10 foknál a gyerekeknek már nem olyan kellemes, fáznak, de már síztünk –20 °C-ban is, úgyhogy kibírják. A gyerekeket nem kell óvni külső hatásoktól, hadd erősödjék a szervezetük” – mondta a szakember.
A kezdőknek a hargitafürdői Csipike pályát, a Madarasi-Hargitán lévő Súgó-pálya első szakaszát – itt gyerekbarát felvonó is van –, valamint a Bucsin-tetőn található, gyerekeknek való pályát javasolta. A kezdők esetében a gyakorlatokat egy dombon is lehet végezni. Balla Szabolcs hangsúlyozta, a sízésnek rengeteg pozitív hatása van, mivel nemcsak olyan szempontból fontos, hogy mozog a síző, hanem a friss levegőn tartózkodik.
„A gyengébb immunrendszerű gyerekeknek sokat segít a sportolás. Ne neveljük burokban a gyerekeket, mert rengeteg pénzt fogunk költeni gyógyszerekre. Az emberek nem szívesen mászkálnak télen a hidegben. Ha itt, Csíkszeredában süt a nap, az nagyon hideget jelent a téli időszakban, viszont akkor a legjobb kimenni. D-vitaminhoz juttatjuk a szervezetet, jobb kedvünk lesz, és ha még hozzákapcsoljuk a sízést, mozgunk és kikapcsolódunk. Használjuk ki a telet” – tanácsolja a síoktató.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!