Krónika Online
2017. április 30., vasárnap; Ma Katalin, Kitti napja van
Rss Facebook oldal Twitter oldal

Hímes tojás kell a húsvéti asztalra

Pethő Melánia | 2017.04.15. [06:45]

Huszonötödik éve, hogy a húsvét előtti napok­ban a hagyományos tojásírás technikájával ismerteti meg az érdeklődőket a gyergyószentmiklósi Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány. A tevékenység mára annyira népszerűvé vált, hogy a tojásíró asszonyok a csíkszéki településekről érkező igényeket is igyekeznek kielégíteni. Irányításuk mellett idén több mint kétezren írtak húsvéti tojásokat.

tojasiras_tajhazban_2017-002_or_b

Hargita megye több településén tartott már húsvétra hangoló tevékenységeket a gyergyószentmiklósi Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány a Gránátalma Egyesület asszonyainak segítségével. A megyei önkormányzat által felkarolt tojásíró programot március 21-én indították, azóta csíki, illetve gyergyószéki érdeklődők sajátíthatták el a hagyományos díszítőtechnikákat.

A gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóházban indították, és csütörtökön zárták a tevékenységet, amelyen – az idő rövidsége miatt – idén csak második, harmadik és negyedik osztályos gyermekeket fogadtak. „Ez egy másfajta tevékenység, mint amilyeneket az iskolában folytatunk, örvendünk, hogy részesei lehetünk. Picit visszanyúlhatunk őseink hagyományaihoz, megismerhetik ezeket a gyermekek. A tojásírás által fejlődik a szépérzékük, de ennél is fontosabb, hogy magukkal viszik hagyományaink egy szeletkéjét” – mondta Elekes Csilla tanító, aki negyedikeseivel minden évben részt vett a húsvét előtti programon. Mint mondta, a gyerekeken látszik a gyakorlat, évről évre biztosabban dolgoznak.

„Nagyon nagy elégtétel látni, hogy van értelme ezeknek a foglalkozásoknak – sikerült kialakítani azt az igényt, hogy a húsvéti asztalra hímes tojás kell” – értékelte Kisné Portik Irén, az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány vezetője, a foglalkozások megálmodója és állandó irányítója. „Most, hogy olyan településeken jártunk, ahol az érdeklődők először vették kezükbe az írókát, láthattuk, hogy mekkora különbség van közöttük és például azok között a gyergyói negyedik osztályosok között, akik évente részt vesznek a foglalkozásokon. A kisdiákok, mondhatni, mestermunkákat készítenek amiatt, hogy gyakorlattal rendelkeznek.”

A néprajzos kifejtette, bár nem mindennapi tevékenység a tojásírás, a technika évek alatt magas szintre fejleszthető. „Az első évek azzal telnek el, hogy az íróka sajátos felületét hozzászoktassuk a vonalak megszerkesztéséhez. Ez ősanyáinknál is így történt: egyetlen nap, nagypénteken foglalkoztak tojásírással, az évek gyakorlatából mégis tökéletes minták alakultak ki. Ezeket mi változatlanul örököltük, és így igyekszünk továbbadni” – mondta Kisné Portik Irén. A húsvétra hangoló foglalkozásokon nem csak díszítési technikákat sajátíthatnak el a résztvevők; a foglalkozásvezetők a tojásírás hagyományáról, a minták jelképértékéről is információkat osztanak meg velük.

A termékenység ősi jelképe

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védőerőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi.

A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn. Eredetileg vöröshagymahéjjal festették a húsvéti tojást. Német hiedelem szerint húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt. Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása: eszerint ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.

Komment




Hozzászólás száma:
Név:
Biztonsági kód
Elfogadom a mércét