Fotó: Pinti Attila
Huszonötödik éve, hogy a húsvét előtti napokban a hagyományos tojásírás technikájával ismerteti meg az érdeklődőket a gyergyószentmiklósi Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány. A tevékenység mára annyira népszerűvé vált, hogy a tojásíró asszonyok a csíkszéki településekről érkező igényeket is igyekeznek kielégíteni. Irányításuk mellett idén több mint kétezren írtak húsvéti tojásokat.
2017. április 15., 06:452017. április 15., 06:45
Hargita megye több településén tartott már húsvétra hangoló tevékenységeket a gyergyószentmiklósi Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány a Gránátalma Egyesület asszonyainak segítségével. A megyei önkormányzat által felkarolt tojásíró programot március 21-én indították, azóta csíki, illetve gyergyószéki érdeklődők sajátíthatták el a hagyományos díszítőtechnikákat.
A gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóházban indították, és csütörtökön zárták a tevékenységet, amelyen – az idő rövidsége miatt – idén csak második, harmadik és negyedik osztályos gyermekeket fogadtak. „Ez egy másfajta tevékenység, mint amilyeneket az iskolában folytatunk, örvendünk, hogy részesei lehetünk. Picit visszanyúlhatunk őseink hagyományaihoz, megismerhetik ezeket a gyermekek. A tojásírás által fejlődik a szépérzékük, de ennél is fontosabb, hogy magukkal viszik hagyományaink egy szeletkéjét” – mondta Elekes Csilla tanító, aki negyedikeseivel minden évben részt vett a húsvét előtti programon. Mint mondta, a gyerekeken látszik a gyakorlat, évről évre biztosabban dolgoznak.
„Nagyon nagy elégtétel látni, hogy van értelme ezeknek a foglalkozásoknak – sikerült kialakítani azt az igényt, hogy a húsvéti asztalra hímes tojás kell” – értékelte Kisné Portik Irén, az Etnographia Gyergyóiensis Alapítvány vezetője, a foglalkozások megálmodója és állandó irányítója. „Most, hogy olyan településeken jártunk, ahol az érdeklődők először vették kezükbe az írókát, láthattuk, hogy mekkora különbség van közöttük és például azok között a gyergyói negyedik osztályosok között, akik évente részt vesznek a foglalkozásokon. A kisdiákok, mondhatni, mestermunkákat készítenek amiatt, hogy gyakorlattal rendelkeznek.”
A néprajzos kifejtette, bár nem mindennapi tevékenység a tojásírás, a technika évek alatt magas szintre fejleszthető. „Az első évek azzal telnek el, hogy az íróka sajátos felületét hozzászoktassuk a vonalak megszerkesztéséhez. Ez ősanyáinknál is így történt: egyetlen nap, nagypénteken foglalkoztak tojásírással, az évek gyakorlatából mégis tökéletes minták alakultak ki. Ezeket mi változatlanul örököltük, és így igyekszünk továbbadni” – mondta Kisné Portik Irén. A húsvétra hangoló foglalkozásokon nem csak díszítési technikákat sajátíthatnak el a résztvevők; a foglalkozásvezetők a tojásírás hagyományáról, a minták jelképértékéről is információkat osztanak meg velük.
A termékenység ősi jelképe
A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védőerőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi.
A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn. Eredetileg vöröshagymahéjjal festették a húsvéti tojást. Német hiedelem szerint húsvét reggel egy tojáson átnézve meg lehet látni a benne táncoló bárányt. Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása: eszerint ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Február 8. és 15. között ismét a házasság és a család értékeire irányul a figyelem a Kárpát-medencében: a történelmi magyar egyházak A hűség szabadsága mottóval szervezik meg az idei Házasság hetét.
Riasztó mértékű növényvédőszer-maradványokat mutattak ki európai országokban forgalmazott almában egy friss civil jelentés szerint. A PAN Europe által végzett vizsgálat arra figyelmeztet: a gyümölcsök döntő többsége egyszerre több vegyi anyagot tartalmaz.
Az uniós tagállamok és az európai parlamenti képviselők tárgyalásokat folytatnak a „vegetáriánus burger” és a „növényi kolbász” elnevezések jövőjéről, amelyeket az állattenyésztők vitatnak.
Szeptember 4-től az Amintiri Gustoase YouTube-csatornán debütál a Helyi gasztronómiai portré című dokumentumfilm-sorozat, amely az egész országból bemutatja a helyi gasztronómiai pontok példáit.
Bár a legtöbb erdélyi háztartásban a húsvéti sonka és bárányhús nem hiányozhat az ünnepi asztalról, összeállítottunk néhány menüelképzelést, amely a család vegetáriánus vagy vegán tagjainak, illetve hasonló étkezési formát követő vendégeknek szól.
A zene iránti szeretet, a közösségi programok ösztönzik azokat a gyerekeket, akik rendszeresen járnak a Fazakas Emília által Bánffyhunyadon tartott zenekarórákra. A Kalotazengők zenekar vezetője a hangszeroktatásról, a gyerekek elhivatottságáról beszélt.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok