A diafilmek esztétikus képei, amellett hogy gazdagítják a gyerekek lelki világát, szabad teret engednek a fantáziának – vélekedett Dimén-Varga Tünde udvarhelyi pszichológus.

Halk nyüzsgés, izgatott várakozás fogadott a harmadik vetítés alkalmával a székelyudvarhelyi Menta Bistróban, ahova azért tértünk be, hogy megtudjuk, mekkora a vonzereje a diavetítésnek a sokkal összetettebb vizuális ingerekhez szokott gyerekek körében. Az asztalok mellett jobbára 3 és 6 év közötti apróságok szürcsölték üdítőjüket, forró csokijukat szüleik társaságában.

Az otthoni vetítések adták az ötletet

Eddig háromszor, a mese hosszúságától függően alkalmanként két-három diafilmet vetített le Albert Orsolya színművész, aki a kettő és hét év közötti gyerekeket tekinti célcsoportnak. A filmek kiválasztásában segít neki óvónő édesanyja, ugyanakkor a Facebookon is ajánlhatnak az érdeklődők meséket. Első alkalommal harmincan, két héttel később pedig már közel ötvenen követték a kivetítőn megjelenített, sajátos hangon „megszólaló” szereplőket.

A kezdeményező elmondta, a vetítések ötletét az adta, hogy karácsonyra diavetítőt kapott hároméves kislánya. Látva, mennyire szereti a gyerek a meséket, úgy gondolta, közösségi programot szervez. „Úgy terveztem, hogy mi nézzük a meséket a gyerekekkel, az anyukák, apukák pedig közben a másik teremben kávéznak, beszélgetnek, szóba tudnak állni egymással. Közben pedig úgy alakul, hogy a felnőttek is bejönnek a vetítésre” – mondta mosolyogva.

Létfontosságú a mese bűvölete kisgyermekkorban

„A hallott mese sok szempontból a legértékesebb lelki táplálék, hiszen szükséges hozzá a képzelőerő, így minden gyermek saját külön képi világot teremt hozzá, míg a rajzfilmek kész vizuális információval szolgálnak” – magyarázta Dimén-Varga Tünde pszichológus. Kifejtette, a diafilmek valahol a kettő között helyezkednek el: itt a képek lassabban követik egymást, ezért több idő jut a megértésre, elmélyülésre, kérdezésre. Mivel a gyermek állóképeket lát, fantáziája szabadabban szárnyalhat, mint akkor, amikor rajzfilmet néz. A felnőtt jó esetben igazodik a gyermek ritmusához, lelkiállapotához. Ezenkívül a diafilm vetítéséhez be kell sötétíteni, ami intim, bekuckózós hangulatot kölcsönöz, ugyanakkor a „meseidő” élesen elhatárolódik a nap többi részétől.

„A mai gyerekek egy része túl korán és kontrollálatlanul fér hozzá sokszor nem is az életkorának megfelelő rajzfilmekhez, nekik talán túl lassú a diafilm. De többségük szerencsére ma is hallgat igazi mesét, ezért számukra nem szokatlan, hogy a cselekmény lassabban bontakozik ki, így különleges alkalommá válik a diafilmnézés. A magyar diafilmek képi világa esztétikus, ilyen szempontból is gazdagodnak azok a gyerekek, akiknek diafilmet vetítenek” – összegezte a pszichológus.