A karácsonyfa régi és új öltözéke

A múlt rendszer derekán olyan ínséges évek is voltak, amikor otthoni olvasztott cukor került a színes papírcsomagolásba, mert sehol sem lehetett szaloncukrot kapni. 

Gyümölcs a karácsonyfán

\"Ünnepek előtt a kezünk ügyébe eső nyersanyagokból apró díszítőelemeket fabrikáltunk. Többek között használt csokoládéspapírból hajtogattunk hosszúkás díszeket, vagy gyümölcsöket aggattunk a fenyőágakra\" - emlékszik vissza a régi idők karácsonyaira Fodor Margit a Szatmár megyei Börvelyből. A nyugdíjas nagymama szerint régen szép piros almákat is felkötöttek a faágakra. \"A diókat lefestettük bronzzal, a végükbe gyufaszálat illesztettünk, és azoknál fogva kerültek fel a karácsonyfára\" - részletezte Margit néni, aki azt is elmondta, hogy az ágakon gyakran vattából havat formáztak. \"Emlékszem, egyik évben titokban feldíszítettük a fát, meggyújtottuk az ághegyekre tett gyertyákat, és behívtuk a gyerekeket. Volt is nagy meglepetés, mert mire beérkeztek, már nem csak világított, hanem égett is a fa. Nagy nehezen aztán sikerült eloltani a lángra kapott vattapamacsokat. Szerencsére nem lett nagyobb baj\" - mesélte Fodor Margit. Szatmár megyében, a Szamos menti falvakban szalmaszálakat tűzdeltek össze, közéjük vattát helyeztek, és az így kapott fűzért körbetekerték a fán. 

Csillag alakú mézessütemények 

A karácsonyfán sok családnál helyet kapnak a mézeskalácsból készített díszek is. \"Isler alapú vagy mézeskalácstésztából különböző formákat vágok ki, azokat megsütöm, és színezem. Rendszerint különböző, élénk színű szirupokkal és cukorkákkal teszem vidámabbá a fára kerülő süteményeket\" - mesélte Bartha Ildikó a Kolozs megyei Kisbácsról. Ildikó az elmaradhatatlan szaloncukrok mellett Mikulás, csillag és fenyőfa alakú süteményekkel díszíti karácsonyfáját. Ezenkívül ötletes díszek lehetnek a színes csokoládéspapírba csomagolt üres gyufásdobozok is. \"A papírból kivágott díszeknek csak az emberi képzelet és kreativitás szabhat határt. A legegyszerűbb a csillag és a hópehely, de sokkal bonyolultabb kombinációk is készíthetők\" - tette hozzá Bartha Ildikó. Akadnak, akik cső alakú festett levestésztából fűznek láncot, és azt tekerik átlósan a fára.  

Újrahasznosított díszek

A modern technika térhódításával a klasszikus gyertyákat és csillagszórókat felváltották az árammal működtetett, villogó égősorok, a papírdíszek helyett ma már ezer színben pompázó műanyag girlandok tekeregnek a zöld faágakon. \"Nálunk a húgom és édesanyám öltözteti fel a fát. Kézzel készítenek érdekes díszeket például dióból, és a régi, gyerekkoromban használt darabokat sem felejtik el feltenni a fára. Az utóbbi időben a gyertyák mellé háromféle villogót is felcsavarunk az ágakra\" - mondta el Csirkin István börvelyi fiatal. A környezettudatos díszítők elhasznált műanyagokból alakítanak ki díszeket, valamint kiégett villanykörtéket festenek le, akasztanak az ágakra. Az egyszer használatos műanyag poharakat nem dobják ki, hanem kiszínezik, és megfordítva kötik fel azokat, száncsengő formát kölcsönözve így nekik. 

Az arisztokrata szalonokban jelent meg először a karácsonyfa 

Pozsony Ferenc, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének professzora a karácsonyfa történetével kapcsolatban lapunk kérdésére elmondta, a gyertyákkal, édességekkel és színes díszekkel ékesített fenyőfa először a 19. század első évtizedeiben, a városi polgárok és az arisztokrata családok szalonjaiban jelent meg. \"A karácsonyfa a magyar nyelvterületre elsősorban német és osztrák földről érkezett, majd az arisztokrácia, a városi nagypolgárság és a falusi értelmiségiek révén a 19. század végére már szélesebb körben elterjedt. A századforduló éveiben a legtöbb erdélyi falusi iskolában és templomban már állítottak karácsonyfát - világosított fel a néprajzkutató, aki kifejtette, hogy ezt a folyamatot felgyorsította az első világháború, mivel a nagy emberveszteséggel járó hadi események után már a falusi családok hajlékaiban is megjelentek a gyertyákkal, üveggömbökkel és gyümölcsökkel feldíszített karácsonyi fenyőfák.\"