A hangulati „nyomáscsökkenés”

Gyakori betegségekről szóló előadás-sorozatot szervez Sepsiszentgyörgyön a Pro Sanitate Urbis Egyesület. Tordai Sarolta, az egyesület szóvivője szerint kétheti rendszerességgel indítanak előadássorozatot, amelyben egy-egy betegségről beszélgethetnek  a szakemberek és érintettek. A találkozókon szó lesz a depreszszióról, stresszről, munkahelyi és családi konfliktusok kezeléséről, rákbetegségekről és szexualitásról. Az első találkozón a depresszió volt a téma.

Az elveszített érdeklődés

Bíró István elmegyógyász főorvos az előadáson elmondta, körülbelül tíz év pszichiátriai gyakorlat után rájött, hogy a depresszió nem hangulatromlást, hanem valójában nyomáscsökkenést jelent. Egy depressziós betegnek nemcsak a hangulata romlik el, hanem lelassul a mozgása, a gondolkodása szegényesebb és lassúbb lesz.  A depressziós elveszíti az érdeklődését olyan tevékenységek iránt, amelyek korábban örömet okoztak neki. A nyomáscsökkenés hasonlatnál maradva, amikor a gumiabroncsból kimegy a levegő, a jármű már nem olyan gyors, erőteljes, lendületes, valami hiányzik belőle, mondta a főorvos.

Két idegsejt között az ingerületátvitelt három anyag segíti: a szerotonín, a noradrenalin és a dopamin. Ha ezek az anyagok lecsökkennek, depresszióról beszélünk, magyarázta az elmegyógyász. A gyógyszeres kezeléssel ezt a három anyagot próbálják pótolni, a gyógyszeres kezelést azonban pszichológiai kezelésnek kell megelőznie. Ha valaki hangulati problémát észlel, először pszihológushoz forduljon, tanácsolta a szakorvos. Pszichiáterhez nem szívesen mennek az emberek, egy pszichológus viszont ki tudja szűrni, hogy van-e szükség gyógyszeres kezelésre, vagy pszichológiai módszerekkel meg lehet oldani a hangulatcsökkenést. A legcélravezetőbb  az úgynevezett kognitiv-kompartmentális beavatkozás, amely a gondolkodást és a viselkedést változtatja meg. A hangulatát, reményét vesztett beteg a múltat sötéten látja, apró fiatalkori vétkeit, hogy például belógott a moziba, eltúlozza, azt hiszi, ezért be fogják zárni. Csak a sötét elemeket ragadja ki a múltjából, az önértékelése negatív, nincs önbizalma, a jövőképe reménytelen.  Ezt a hozzáállást, gondolkodást próbálják megváltoztatni a pszichológiai módszerek.

Vitatott módszerek: fényterápia és elektrosokk

Bíró István érdekességként a depreszszió több vitatott kezelési módjáról is beszámolt. A fényterápiát az északi államokban, például Svédországban alkalmazzák, ahol gyakori a téli depresszió. Ezt úgy próbálták kezelni, hogy reggel két-három óráig 2000 lux fénnyel árasztották el a beteget, ami az általában megvilágított szoba fényének a kétszázszorosa.  Egy másik módszer az alvásmegvonás, az ágyból nehezen kimozduló depressziós beteget heti két éjszaka nem engedik aludni. Ezzel is értek el bizonyos eredményeket, a beteg utolsó energiáit is felszabadítja, és ezek megbillenthetik a három ingerületátvivő anyag arányát. Vitatott kezelés az elektrosokk, a civil társadalom nyomására már teljesen visszaszorult. Bíró István elmondta, az elektrosokk valóban nem humánus kezelés, viszont bizonyos esetekben, az öngyilkosságot megkísérlő vagy a táplálék és folyadékbevitelt visszautasító beteg esetében életmentő lehet.

Drámai szövődmények: öngyilkosság és gyilkosság

Minden depressziós beteg szorong, a szorongásoldás érdekében gyakran fordulnak alkoholhoz, droghoz, nyugtatókhoz, és fennáll a függőség veszélye. Egy másik szövődmény elhanyagolt depresszió esetén jelentkezik, az úgynevezett katatón depreszszió, amikor a beteg nem beszél, órákig ugyanabban a pozícióban marad, életveszélyes lehet, mert teljesen viszszautasítja a táplálékot. A depresszió legdrámaibb szövődménye az öngyilkosság, az esetek tíz százalékában fordul elő. Mindig kell erre a veszélyre gondolni, még akkor is, ha a depreszszió enyhének mutatkozik, nincs feltétlenül összefüggés a hangulat milyensége és az öngyilkossági késztetés között.

A szülés utáni depresszió, ha négy héten belül jelentkezik, olyan mély kétségbeesés, amely nem enyhíthető pszichológiai módszerekkel. Szülés után egy hét mindenképpen hangulatvesztéssel jár, mivel az anya sok energiát veszít, és sok újdonsághoz kell alkalmazkodnia. A szülés utáni depresszió veszélyes lehet az anyára és a kisdedre nézve is. Másik súlyos szövődmény a gyilkosság, amikor a beteg annyira vádolja önmagát, hogy inkább meggyilkolja családtagjait, majd öngyilkos lesz, hogy ne rója a környezetére azt a terhet, hogy nem tud dolgozni, nem tud megfelelni az elvárásoknak.

Hetven százalékban teljesen tünetmentessé tehető

A kórlefolyást illetően azonban jó hír, hogy a depressziós állapot 70 százalékban gyógyítható. Ez nem azt jelenti, hogy a kór nem tér vissza, mert ha valaki egyszer depressziós volt, sebezhetővé válik, viszont a betegek 70 százaléka teljesen tünetmentessé tehető.  Az esetek 20 százalékánál részleges javulás érhető el, olyan tünetmaradványokkal, mint alvászavar, étvágytalanság vagy szorongás, tíz százalékban az állapot krónikussá válik, ez sajnos a mai tudás szerint nem kezelhető, viszont a járulékos tüneteket jelentősen lehet csökkenteni, összegezte  Bíró István pszichiáter.