A közvetlen halálvágy természetrajza

Kiváltó tényezők

A szakorvos szerint az öngyilkosság úgynevezett humán jelenség, mely közvetlen halálvággyal és az azt követő cselekvéssel jár. Bár az állatvilágban is megfigyelték, nem bizonyítható jelenségként. Társadalmi megítélése koronként változott, másfél évszázaddal ezelőtt már betegségként könyvelték el. Ercse Ferenc fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a mai – szakmai körökben érvényes – megítélés szerint az öngyilkosság nem betegség, hanem cselekmény, mely betegségek szövődménye.

„Határozottan elmondható, hogy komplex bio-pszicho-szociális helyzet következménye, melynek kiváltó összetevői közt a szociális (főként a családon belül tanult) viselkedésminták ugyanúgy szerepet játszhatnak, mint a genetikai tényezők, a lelki betegségek vagy éppen egy krízishelyzet, személyes tragédia. Az öngyilkosság fontos kiváltó tényezője a szociális helyzet, amely bizonytalanságot szül” – magyarázta a pszichiáter, a tévhitek eloszlatásáért kihangsúlyozva, hogy a depresszió nem feltétlenül vezet az öngyilkossághoz, bár leggyakoribb esetben depressziósok az elkövetők.

Kik a veszélyeztetettek?

A pszichiáter szerint az, aki önkezével akar véget vetni életének, általában szerfüggő (alkohol vagy drogok), illetve krónikus leépüléssel járó megbetegedésben szenved. Azok esetében is problémamegoldási módszernek számít, akik már egyszer megpróbálták, de nem sikerült.

A lobbanékony, agresszív temperamentumú személyek, főként, ha a családban, a környezetükben volt már rá példa, szintén megkísérelhetnek véget vetni életüknek, ha stresszhelyzetben vannak. Ugyanakkor azok is megkísérelhetik, akik egyedülállók, és fokozottan elszigetelődnek a környezetüktől, a társadalomtól. Ez a típusú izoláció főként az idősekre jellemző. A szakember úgy fogalmazott, fontos azt is tudni, hogy mivel figyelemfelkeltő tettről van szó, minden öngyilkosságnak van címzettje: ez lehet egy adott társadalmi helyzet, család vagy akár egy bizonyos személy is.

A szakma meghatározása alapján az öngyilkos profilja demográfiai szempontból a következő: középkorú, falusi környezetből származik, rossz az anyagi helyzete és férfi. Feltehetően tettének elkövetéséhez hozzájárul az alkoholizmus is. Az öngyilkossági kísérlet pedig a fiatalok és a nők körében gyakoribb jelenség. Általában tavasszal és ősszel, illetve évfordulókkor követik el.

Öngyilkossági kísérletek és öngyilkosságok számokban

A sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban 2011-ben 72 öngyilkossági kísérletet jegyeztek, és egyetlen személy vetett véget életének. 2012-ben összesen 71 ilyen esetben mentettek meg emberéletet a megyei kórházban, és öten vetettek véget életüknek.

Tavaly 78-an kíséreltek meg önkezükkel véget vetni életüknek, négyen lettek öngyilkosok. 2014 első negyedévében már 37 személy kísérelt meg öngyilkosságot, közülük ketten haltak meg – közölte portálunkkal Nagy Demeter István, az intézmény szóvivője. Hozzátette: 13 éves kortól 88 éves korig terjed az intézményben ilyen okok miatt ellátottak köre, túlnyomó többségük a 30 és 50 év közötti korosztályból kerül ki.

A közel két és fél évre vonatkozó adatokból leszűrhető, hogy a kísérletek esetében 70 százalék körüli a nők aránya. Az életmentést követően minden pácienst kötelező módon pszichiátriai vizsgálatnak vetnek alá. A súlyos eseteket a kórház szakosztályára utalják be, míg a kevésbé súlyos állapotban lévőket pszichiátriai kezelésre való javaslattal engedik haza. De egy ilyen gyógyszeres kezelés legkevesebb hat hónapig tart – mondta Ercse Ferenc. A pszichiáter szerint a befejezett öngyilkosságok esetében az arány férfiak körében magasabb, mint a nőknél, fordított, mint a kísérletet elkövetőknél.

A férfiak „biztosabb” módszert választanak

Ami az öngyilkosság módját illeti, a szakirodalom szerint is jellemző, hogy alapbetegségtől függetlenül is a férfiak gyakrabban választanak „biztosabb” módszert, nőknél gyakoribb az enyhébb, akár eleve csak a figyelemfelhívást célzó öngyilkossági kísérlet. A férfiak leginkább vonat elé vetik, felakasztják magukat, vagy kiugranak az emeletről – mondta Papp Adolf (portrénkon). A sepsiszentgyörgyi Szociális Tanácsadó és Családterápiás Központ vezetője hangsúlyozta: sajnos sehol sem tanítják az élet élvezetét, azt, hogy mit jelent a lelkiség, és azt sem, hogy mi a közösség ereje.

Egymásra figyeléssel megelőzhető a tragédia

Ercse rámutatott, hogy ezt a cselekvést megelőzni kell, és ebben legtöbbször a személy környezete segíthet, hiszen minden ilyen szándéknak előjelei vannak. Minden öngyilkosságnak van segítségkérő szakasza, melyet a szakma „crying for help”-nek nevez. Ennek a beszűkült gondolkodás az egyik fő jellemzője, és ha eldöntötte az illető, hogy végrehajtja tettét, rettenetes nyugalom szállja meg, majd rendben hagyja a dolgait. Ennek egyik fontos lépése a búcsúlevél is.

A családterápiás központ vezetője, Papp Adolf hozzátette: a társadalom azt sugallja, hogy csupán annak a személynek van értéke, aki teljesít. Az emberek többnyire annyinak érzik magukat, mint amenynyit a fizetésükből megvehetnek a roskadozó polcok termékeiből. Emellett a pénzügyi intézetek csábításának engedve minden esély megvan az eladósodásra is. Az öngyilkosság a szakirodalom szerint világon a tizedik leggyakoribb halálozási ok.