A hízlaló olcsó étel, a túlsúly krónikus betegségeket okozhat

Egyes országokban – Ausztráliában, Franciaországban, Mexikóban és Svájcban – akár évi három százalékkal is nő az elhízottak aránya, míg az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Koreában és Olaszországban viszonylag állandó a ráta – olvasható a jelentésben.

A rendelkezésre álló adatok elemzése azt mutatta: azokban az országokban, amelyeket leginkább érintett a 2008-ban kezdődött globális recesszió, a családok arra kényszerültek, hogy kevesebbet költsenek élelemre, különösen az egészségesebb, ám gyakran drágább árura, gyümölcsre, zöldségre. Helyettük inkább az olcsóbb ételeket vásárolták – áll a dokumentumban.

Még a válságot könnyebben átvészelő országokban is voltak csoportok – mindenekelőtt a nők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a szerényebb jövedelműek – akiknél az elhízás kockázata szintén magasabb volt.

A tíz OECD-tagállam adatainak elemzésén alapuló új jelentést szerdán mutatták be az elhízással foglalkozó európai kongresszuson, Bulgáriában. Az OECD legtöbb állama a fejlett országok közé tartozik, ám vannak köztük feltörekvő gazdaságok is, például Törökország és Mexikó. Nem tagja a szervezetnek Kína és India.

Az elhízás növekvő aránya a kormányok gazdasági terheit is fokozza, mert szembe kell nézniük a túlsúllyal összefüggő krónikus problémákkal, a cukorbajjal, a szívbetegségekkel, sőt a rákkal is. A jelentés pozitívumként emeli ki, hogy bár a fejlett országokban minden ötödik gyermek túlsúlyos, több országnak sikerült megállítani az elhízott gyermekek arányának növekedését, sőt kissé csökkenteni is azt – áll a párizsi székhelyű szervezet elemzésében.

Minden életkorban jót tesz a fogyás

A fogyás a felnőttkor bármelyik szakaszában egészséges, hiszen hosszú távon előnyösen hat a szívre és az érrendszerre – olvasható egy friss tanulmányban, amely a The Lancet Diabetes & Endocrinology című szakfolyóiratban jelent meg. Az eredmények egy olyan felmérésből származnak, ami élethosszig figyelemmel kíséri az 1946 márciusában született férfiak és nők egy csoportjának testsúlyváltozását, valamint szív- és érrendszeri kockázati tényezőit.

Ebből bebizonyosodott, hogy az illető minél tovább élt zsírfelesleggel, annál nagyobb lett nála a későbbi szív- és érrendszeri kockázat – ami elsősorban az érfalak megvastagodásában, a szisztolés vérnyomásérték növekedésében, valamint a cukorbetegség veszélyének növekedésében nyilvánult meg. A felmérés elsőként mutat rá, hogy azok a felnőttek, akik egy BMI-kategóriányit estek vissza a fogyás miatt – tehát elhízottból túlsúlyossá vagy túlsúlyosból normális súlyúvá váltak – az életük bármely szakaszában, még visszahízás esetén is csökkentették a szív- és érrendszeri panaszok előfordulását.

A következtetések levonásához összesen 1273 férfit és nőt vizsgáltak. „Kutatásunk egyedülálló, mivel több mint 60 éven keresztül követte az egyének egészségi állapotát, így a zsírfelesleg való életbeli következményeit figyelhettük meg. Eredményeink alapján bármilyen életkorban hasznos a fogyás, mert hosszú távú szív- és érrendszeri előnyök társulnak hozzá” – fogalmazott a kutatást vezető John Deanfield professzor, a University College London munkatársa.