
Fotó: Veres Nándor
Klaus Johannis államfőhöz fordult a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) levélben kérve, hogy küldje vissza a parlamentbe a szerdán elfogadott zászlótörvényt – közölte közleményében a székelység közképviseleti testülete.
2015. május 17., 19:242015. május 17., 19:24
Az SZNT egyben az ombudsmant is felkérte, hogy kérje az elfogadott jogszabály alkotmánybírósági felülvizsgálatát, a magyar kormányt pedig arra kérte, hogy a két ország közötti alapszerződés értelmében tegyen lépéseket a székely szimbólumok védelméért. Az SZNT közleményében megállapította, hogy a zászlótörvényt nem azzal a céllal fogadták el, hogy a székely zászlónak a román zászlóval egyenlő használatát tegye lehetővé, hanem éppen korlátozni próbálták a székely szimbólum használatát. Úgy vélte, a jogszabály ellentmond a Románia által ratifikált Helyi Autonómia Európai Chartájának, és Románia alkotmányát is sérti.
Az SZNT szerint a jogszabály „nem veszi figyelembe az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia elleni Bizottságának (ECRI) Romániáról szóló, 2014-es országjelentését, amely kitér a román hatóságoknak a székely jelképeket üldöző magatartására”, és felszólítja Romániát, hogy érvényesítse az egyenlő bánásmód elvét a román, illetve a székely nemzeti jelképek használatával kapcsolatosan.
Bemutatták a Partium jelképeit
Egy korábbi pályázat eredményeként elkészült a Partium zászlaja és címere, a jelképeket szombaton, a Partiumi Autonómia Tanács (PAT) nagyváradi ülésén mutatták be. A tanácskozáson jelen volt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt Stratégiai Bizottságának elnöke is.
Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg is peres eljárás folyik a nagyváradi EP-irodára kitűzött uniós-, székely- és a forradalom szimbólumává vált lyukas román zászló miatt.
Kitért arra is, hogy Romániában nemzetbiztonsági kockázatként kezelik az autonómiamozgalmakat. „A különböző régiók sajátosságaiból kiindulva kell meghatározni az egyes régiók autonómiájának alapelveit” – mondta beszédében Szili Katalin, míg Toró T. Tibor a Néppárt egyik vezetőjeként partnerséget ajánlott a PAT számára.
A szervezet azt is bejelentette, hogy tájékoztatta az Európa Tanács illetékeseit, valamint a bukaresti nagykövetségeket arról, hogy Románia ismét megsérteni készül az Európa Tanács dokumentumait, és felkérte a Velencei Bizottságot, hogy véleményezze a jogszabályt. „Az egységes jelképhasználat kifejezője annak, hogy Székelyföld egy és oszthatatlan, egységes az autonómia mozgalom, és egységes a székely nép az autonómia igénylésében” – áll az Izsák Balázs elnök által jegyzett dokumentumban.
Kifogásolja a zászlótörvényt lapunkhoz eljutatott közleményében az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is, rámutatva: a jogszabály nem vonatkozik a székely zászlóra, sőt ellehetetleníti annak használatát. Az EMNP országos elnöksége állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy a kihirdetés előtt álló jogszabály még hivatkozási alapot is nyújthat a székely zászló elleni hatósági fellépéshez.
Amint írják, a törvény kizárólag a közigazgatási egységek zászlóiról szól, és azt is rögzíti, hogy két közigazgatási egységnek nem lehet ugyanaz a zászlaja. Az elnökség azt is kifogásolja, hogy a helyi zászlók ügyében az önkormányzatoknak csak előterjesztési joguk van, a zászlót a román kormánynak kell elfogadnia.
Emlékeztetnek, a néppárt az elejétől kezdve azon az állásponton volt, hogy „felesleges túlszabályozni a kérdést, ugyanis a nemzeti közösségek szimbólumainak szabad használata az emberi jogokból levezethető alapvető közösségi jog, és ezt jelenleg nem tiltja semmilyen jogszabály, akik pedig akadályozzák, azok törvényellenesen teszik azt”. Az EMNP a RMDSZ-nek a kérdésben tanúsított hozzáállását is felháborítónak tartja.
„Úgy gondoljuk, hogy ez egy újabb cinikus átverés a bukaresti hatalom részéről, amihez az RMDSZ képviselői és szenátorai aktív segítséget nyújtottak, megszavazva a Szociáldemokrata Párt (PSD) tervezetét, és félretájékoztatva a magyar közvéleményt” – áll a dokumentumban. A Néppárt felszólította az RMDSZ vezetőit, ismerjék el, hogy tévúton jártak, és ne folytassák a közvélemény megtévesztését.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2014-es nagypénteki felhívásához csatlakozva a párt mozgalom indítására buzdított a székely jelképek védelmében. „Hordja ki-ki a székely címert ruháján, mobiltelefonján, autóján, a zászlót pedig tűzzék ki a közintézményekre, magánházakra, és vonják fel az udvarokon” – idézte az SZNT felhívását az EMNP elnöksége.
Mint arról beszámoltunk, a törvényt az RMDSZ képviselői arra hivatkozva szavazták meg a parlamentben, hogy valamennyi székelyföldi önkormányzat a székely zászló kissé módosított változatát fogadhatja el saját jelképének. Megkülönböztetésül pedig ráhelyezheti a zászlóra a saját címerét, vagy ráírhatja a település nevét.
A szerdán elfogadott jogszabály teszi lehetővé a közigazgatási egységeknek a saját zászló használatát. A törvény értelmében az önkormányzatok által javasolt zászlót a kormánynak kell jóváhagynia, és két közigazgatási egységnek nem lehet ugyanaz a zászlaja.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
szóljon hozzá!