Puskás Bálint szerint a kárhoz mindenképpen meg kell határozni egy értékküszöböt
Elbukna az alkotmánybíróságon a Büntető törvénykönyvnek a képviselőházban szerdán megszavazott módosítása, amely a taláros testület korább ítéletei ellenére sem szab alsó értékhatárt a hivatali visszaélés esetében – szögezte le a Krónikának Puskás Bálint volt alkotmánybíró. A bukaresti taláros testület korábbi tagja bírálta a törvényhozás munkáját, amely szerinte tűzoltásszerű, és nem szolgálja az ország érdekeit. Ugyanakkor amiatt is elmarasztalta a parlamentet, hogy a hírszerzés által lehallgatással szerzett bizonyítékok felhasználhatóak lesznek a korrupciós eljárások során.
2023. április 06., 19:062023. április 06., 19:06
2023. április 06., 19:332023. április 06., 19:33
Nem állná ki az alkotmányossági próbát a Büntető törvénykönyv azon, a hivatali visszaéléshez kapcsolódó összeghatár nélküli formája, amelyben azt a bukaresti képviselőház szerdán elfogadta – szögezte le a Krónikának Puskás Bálint volt alkotmánybíró. A taláros testület korábbi tagja – aki 2007 és 2016 között töltötte be a tisztséget – kérdésünkre emlékeztetett: a hivatali visszaélés egy hivatalban levő személy azon tette, amely törvényt sért és kárt okoz.
„Tehát a törvénysértés egyszerű, de a kár esetében már értéknek is kell lennie.
A titkosszolgálatoknak nincs mit keresniük a büntetőeljárásban, mert a jogállamiságot sértő módon veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét és működését – jelentette ki szerdán az Agerpres hírügynökségnek Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Mivel Puskás Bálint alkotmánybírói mandátuma előtt három cikluson keresztül szenátorként is tevékenykedett, így a „másik oldalt”, azaz a törvényhozás működését is ismeri. Éppen ezért rákérdeztünk: mi lehet az oka, hogy a törvényhozás kapkodva először nagy küszöbértéket javasolt, majd kisebbet, végül értékhatár nélkül fogadta el a Btk.-módosítást?
„Szerintem egészen más volt a munkahangulat és a hozzáállás az én időmben. Most tűzoltásszerű munka folyik: valaki valamit elgondol – «Hurrá, csináljuk!» –, aztán az éjszaka folyamán rájönnek, hogy nem jó, másnap aztán elölről kezdik.
Az AUR képviselőházi frakciójának tagjai és a Ludovic Orban által alapított Jobboldal Ereje párthoz tartozó képviselők is bejelentették, megtámadják az alkotmánybíróságon a büntetőeljárási perrendtartást módosító tervezetet.
A Krónika kérdésére, mi lenne az a méltányos küszöbérték, amelyben meg kellene szabni az összeghatárt, Puskás kifejtette: ő ezer lejben állapítaná meg. „Ezen sokat gondolkoztam. A kár értéke jelzi a tett súlyosságát is. Ezért ezer lej volna a küszöb, hiszen ez egy elfogadható összeg abban az esetben is, ha a jövedelmekhez viszonyítjuk, de abban az esetben is, ha ahhoz, hogy ne engedjünk meg akármilyen cselekedetet” – szögezte le a volt alkotmánybíró. Hozzátette: minél nagyobb a kár, annál súlyosabb a bűncselekmény.
Arra is rákérdeztünk, mit szól hozzá, hogy a büntetőjogi perrendtartásból végül nem került ki az a cikkely, miszerint a korrupciós esetek felderítésekor a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által végzett lehallgatások anyagait is fel lehessen használni.
„Amikor ezt az alkotmánybíróság először az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította, még tisztségben levő alkotmánybíró voltam, és messzemenően harcoltam azért, hogy ne lehessen felhasználni. Egy társadalomban meg kell lennie a hatalmi ágak közötti felelősség leosztásának. Ez azt jelenti, hogy ha van egy ügyészség, akkor annak ügyészségnek kell lennie: nem kell DNA (korrupcióellenes ügyészség – szerk. megj.), nem kell DIICOT (szervezettbűnözés- és terrorellenes ügyészség – szerk. megj.). Az ügyészség végezze a munkáját a különböző osztályain keresztül.
Sorozatos botrányok és módosítások után a kormány által eredetileg javasolt formában, a hivatali visszaélés bűncselekménnyé nyilvánításához szükséges összeghatár nélkül szavazta meg szerdán a képviselőház a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításait.
A G4Media portál értesülései szerint egyébként nagy az esély arra, hogy a módosítások az alkotmánybíróság elé kerüljenek, mivel Corina Corbu, a legfelsőbb bíróság elnöke komolyan fontolgatja, hogy megtámadja őket a taláros testület előtt. A legfelsőbb bíróság bírái is azt kifogásolják, hogy nem szabtak alsó összeghatárt a hivatali visszaélés esetében, ahogy azt korábban az alkotmánybíróság kikötötte, illetve azt, hogy a SRI által szerzett bizonyítékok esetében hiányoznak a minősített információk hatékony ellenőrzését szolgáló mechanizmusok a perek előzetes és fellebbezési szakaszában.
Nicolae Ciucă miniszterelnök ugyanakkor a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőségének csütörtöki ülését követően arról beszélt: arra a következtetésre jutott, hogy a legjobb megoldás az összeghatár kiiktatása és az igazságügyi minisztérium által eredetileg beterjesztett tervezet támogatása.
Bár a kormánykoalíció a jelek szerint visszavonulót fújt a hivatali visszaélés bűncselekménynek minősöléséhez megszabott alsó összeghatár ügyében, szerdán este, a törvénymódosítás szenátusi megszavazását követően több százan tüntettek a módosítás ellen.
Mint arról beszámoltunk, a szenátus múlt kedden módosító javaslatot fogadott el a kormány által a Btk. módosítására javasolt szöveghez, amely értelmében 250 ezer lejben állapította meg az összeghatárt, amely alatt nem minősül bűncselekménynek a hivatali visszaélés. Turos Lóránd, a kormányon lévő RMDSZ szenátusi frakcióvezetője akkor a Krónika kérdésére azzal indokolta a módosítást, hogy
Az általános felháborodás miatt azonban Cătălin Prediou igazságügyi miniszter még aznap újabb, a képviselőházban benyújtandó módosító javaslattal állt elő, amely lényegesen kisebb összegben, 9000 lejben állapította volna meg a küszöbértéket.
Az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel indokolta Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője Krónika megkeresésére azt, hogy a román parlament felsőháza szerdán megszavazta a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását.
Bár ezt a koalíciós pártok vezetői támogatásukról biztosították, és az e heti, keddi koalíciós ülésről is olyan hírek szivárogtak ki, hogy a kormányoldal a 9000 lejes összeghatárt támogatja, a képviselőház jogi bizottságának kedd esti ülésén általános meglepetésre leszavazták a módosító javaslatokat, így a tervezet a kormány által kidolgozott eredeti formában, küszöbérték nélkül került a képviselők elé.
Mint megírtuk, a bizottsági ülésen visszavont módosító indítványok között szerepelt az is, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által végzett lehallgatások nem használhatók fel bizonyítékként a korrupciós bűncselekmények feltárásakor.
A hírhedt, 2017-es 13-as sürgősségi kormányrendelethez hasonló törvénymódosítást fogadott el szerdán a román szenátus, amely alsó határt szab annak, mekkora összegig nem tekinthető börtönbüntetéssel sújtandó bűncselekménynek a hivatali visszaélés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hamisak a kormány közelgő lemondásáról szóló pletykák – közölték a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) miniszterei.
Nem támogatják a tavasszal felbomlott bukaresti kormánykoalíció pártjai Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szakértői kabinet megalakítására vonatkozó elképzelését. Az RMDSZ szóvivője szerint egy ilyen kormány nehezen tudna parlamenti többséget szerezni.
Az Ilfov megyei törvényszék pénteken jóváhagyta a 24 éves és négyhónapos börtönbüntetését töltő Omar Hayssam feltételes szabadlábra helyezési kérelmét.
Nem érti Petrișor Peiu, az AUR szenátusi frakcióvezetője, miért nevezik diktatórikusnak azt a pártja által benyújtott törvénytervezetet, amely bírsággal kényszerítené a köztisztségek viselőit arra, hogy ünnepi alkalmakkor megcsókolják a román zászlót.
Nincs szó arról, hogy Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök lemondani készülne tisztségéről – közölte pénteken Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Holtan találták pénteken reggel Dorin Ioniţă vezérőrnagyot, a hatóságok szerint a tábornok halálát fejlövés okozta.
Átmeneti szakértői kormányt látna szívesen saját, ügyvivő kabinetje utódjaként Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!