2013. január 25., 09:442013. január 25., 09:44
Mint arról beszámoltunk, Băsescu ezt arra reagálva jelentette ki, hogy Victor Ponta miniszterelnök felvetette: „takarékossági okokból” a jövő decemberben esedékes elnökválasztást előre kellene hozni a júniusi európai parlamenti választás időpontjára.
Valeriu Zgonea ugyanakkor nem ért egyet az államfővel. „Ha mindazok, akik nem szerezték meg a szavazatok 50 százalékát plusz egy voksot a választókerületükben, lemondanának, akkor a parlament visszatérne a jóérzés és a normalitás határai közé” – vélte az alsóház elnöke. Emlékeztetett: a parlamentet megtöltötték olyan honatyákkal, akik visszaosztás nyomán jutottak mandátumhoz.
Emil Boc korábbi miniszterelnök, Kolozsvár jelenlegi polgármestere, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) volt elnöke Băsescu felvetése kapcsán kijelentette: nem ellenzi a parlamenti és az elnökválasztás összevonását, a PDL honatyái pedig hajlandóak lemondani mandátumukról, hogy ez bekövetkezhessen. Hozzátette: ezt csakis abban az esetben teszik meg, ha módosítják az alkotmányt, és létrejön az egykamarás, 300 fős törvényhozás. Boc szerint tehát most a labda a kétharmados többségben levő USL térfelén pattog.
Az ügyben megszólalt Crin Antonescu, a szenátus elnöke, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) első embere is. Szerinte a jelenlegi ötéves államfői mandátum „kissé sok”, ugyanakkor az USL-ben eddig lefolytatott egyeztetés nyomán úgy tűnik, Ponta ragaszkodik az eddigi gyakorlathoz, tehát a mandátum időtartama nem módosul. Hozzátette: az alkotmánymódosítási folyamatba az ellenzéki pártokat is be kívánják vonni.
Victor Ponta kormányfő csütörtökön felvetése alátámasztására ismét kijelentette: az ország érdeke, hogy a 2014-es év ne szóljon teljes egészében a választási kampányról.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke csütörtökön úgy vélte, sem az államfői mandátum lerövidítésére, sem a parlament lemondására vonatkozó javaslat nem reális, ezért komolyabb témákkal kellene foglalkozni. Úgy vélte, ezek a témák csak a feszültséget és a politikai instabilitást gerjesztik, a megoldást pedig az jelenthetné, ha alkotmányban rögzítenék a választások időpontját a jelenleginél néhány hónappal korábban, hogy ne karácsony környékén kelljen a választásokkal foglalkozni.
A kormányoldal két úton is elérheti, hogy Băsescu mandátuma jövő júniusban véget érjen. Egyrészt módosíthatja a választási törvényt, másrészt alkotmányban rögzítheti, hogy az államfőválasztást az EP-választással egy időben, nyáron rendezzék, az új államfő pedig akkor foglalja el tisztségét, amikor a régi elnök mandátuma lejárt. Az első esetben azonban az alkotmánybíróság elkaszálhatja a választási törvénymódosítást – ezt tette tavaly is, amikor a kormány az önkormányzati választásokat akarta összevonni a parlamenti voksolással.
A második esetben az alkotmánymódosítást népszavazáson is meg kell erősíteni, ami hosszadalmas procedúra, lévén hogy a kormány több más, lényegi ponton is meg akarja változtatni az alaptörvényt. Lehet egy harmadik eset is: ha Băsescu önszántából lemond, erre azonban – mint ő maga is kijelentette – csak akkor lenne esély, ha vele egyszerre lemondana mind az 588 honatya is.
| Vegyes választási rendszeren dolgozik az USL, amelynek nyomán végre külön hatásköröket biztosítanának a jelenleg szinte ugyanazon feladatköröket ellátó két parlamenti kamara számára – értesült USL-közeli forrásokból a Hotnews hírügynökség. A források szerint két változat merült föl: az egyik a tisztán listás szavazás, a másik a német alsóház, a Bundestag megválasztásakor alkalmazott vegyes modell, amelyre a magyarországi választási rendszer is hasonlít. Az USL tervei szerint kétkamarás maradna a parlament megközelítőleg négyszáz képviselővel és jól elkülönített feladatkörökkel. A szenátusban így csak a közigazgatási átszervezés nyomán létrehozandó régiók és a helyi közigazgatás képviselői ülnének. A tervek szerint a felsőházban minden megyét két szenátor képviselne, így annak létszáma mintegy százfős lenne. Az ellenzéki RMDSZ és a PDL a vegyes rendszert támogatja. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
Látogatottsági adatok