Fotó: Rostás Szabolcs
Egyelőre nem tudni, meghosszabbítják-e a jövő hét elején lejáró veszélyhelyzetet, mivel a Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár és az ellenzéki pártok között a témában lezajlott egyeztetésen nem sikerült áttörést elérni.
2020. június 10., 19:022020. június 10., 19:02
2020. június 10., 19:222020. június 10., 19:22
Az ellenzéki pártok egy része ellenzi a rendkívüli jogrend időtartamának növelését abban a formában, ahogy azt a kormány szeretné. Az álláspontok közelítése érdekében Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi államtitkára szerdán a parlamentben egyeztetett a hosszabbítást ellenző politikai vezetőkkel, Marcel Ciolacuval, a Szociáldemokrata Párt (PSD), Dan Barnával, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és Victor Pontával, a Pro Románia elnökével, de a kiszivárgott hírek szerint nem sikerült teljes körű megegyezésre jutniuk.
A szociáldemokraták ugyanis csupán 7 nappal hosszabbítanák meg a rendkívüli jogrendet, míg Arafat 15 napos hosszabbítást szeretne – ebben az USR is egyetért vele. Egyik párt sem tartja indokoltnak, hogy az ország teljes területén meghosszabbítsák a rendkívüli jogrend hatályát, ehelyett csak ott tartják indokoltnak, ahol gócpontok alakultak ki. Marcel Ciolacu leszögezte: ha a veszélyhelyzetet ugyanúgy akarják kihirdetni, mint az elmúlt hónapban, semmiképp sem támogatják. A Ludovic Orban vezette kormány azonban ragaszkodik az egész országra kiterjedő hosszabbításhoz.
Néhány témakörben ugyanakkor sikerült megegyezésre jutniuk a feleknek. Így ismét megnyitják a kórházakat, hogy a krónikus betegek hozzájuthassanak a szükséges kezelésekhez. Emellett arról is döntés született, hogy akik járványügyileg veszélyes övezetből érkeznek, azokat a 14 napos elkülönítés letelte után teszteljék, ez ugyanis eddig nem történt meg. Mindemellett a zárt térben való maszkviselés és a távolságtartás fenntartásáról is megegyeztek, mint ahogy abban is, hogy a kormány leállítja a közvetlen közbeszerzéseket.
A PSD most a kormány konkrét javaslatára vár, hogy a szükséges korlátozó intézkedéseket a veszélyhelyzet meghosszabbítása nélkül is gyakorlatba lehessen ültetni. Arafat állítólag ígéretet tett, hogy bemutatja a kormányhatározat-tervezet alapjául szolgáló számadatokat és elemzéseket, az ellenzék szerint nyitott az út a megegyezés felé, ugyanakkor régiónként differenciált intézkedéseket akarnak. A nap folyamán Ludovic Orban miniszterelnök is arra kérte a parlamentet, objektív elemzés, ne pedig politikai érdekek alapján döntsön a veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Szerinte a veszélyhelyzet feloldása egyet jelent a polgárok egészségének veszélyeztetésével, ha ugyanis a hatóságoknak nem lesznek eszközei a rendeletek betartására kikényszerítésére, nem lehet megakadályozni a járvány terjedését.
Az Antena 3 hírtelevíziónak nyilatkozva azt mondta: ajánlatos, hogy a koronavírus-járvány fellángolásának megelőzése érdekében megmaradjon a különleges jogrend bizonyos formája. Hozzátette: ha a jövő hét elején lejáró, eredetileg 30 napra meghirdetett szükségállapot végén semmilyen korlátozás nem marad hatályban, és ismét elkezd terjedni a vírus, úgyis vissza kell vezeti a korlátozásokat. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a politikusoknak sikerül megegyezniük a veszélyhelyzet fenntartásáról, arról, hogy milyen lazítások mellett tartják azt fenn még egy ideig.
Figyelmeztetett: az egészségügyi, járványmegelőzési tevékenység nem folytatható abban az esetben, ha minden korlátozást teljesen feloldanak. Hozzátette ugyanakkor: a kormánynak van egy B terve arra az esetre, ha nem lesz megállapodás. Annak kapcsán, hogy ősszel érkezhet-e a járvány második hulláma, kifejtette: szakmaiatlan volna kijelenteni, hogy nem lesz második hullám, sőt a hatóságok készülnek is rá. Azt ugyanakkor nem lehet megjósolni, hogy erősebb vagy enyhébb lesz-e, mint az első.
Nelu Tătaru egészségügy-miniszter is arra kérte a parlamentet, hogy hagyja jóvá a veszélyhelyzet maghosszabbítását. A román közszolgálati televíziónak arról beszélt: reméli, a honatyák racionálisak lesznek majd, és a világjárvány kontextusában döntenek majd, nem a politikában. Leszögezte: továbbra is fennáll a járványveszély, ezt pedig a kormánynak és az államfőnek kezelnie kell. Hozzátette: be kell tartani a lazítások fokozatosságát, hogy visszatérhessen a „kvázi normalitás”. Kifejtette: az, hogy az intenzív osztályon ápolt betegek száma 200 alatt van, lehetővé teszi a helyzet kezelését, nincsenek túlterhelve a kórházak. Az elmúlt hétvége – amely az első olyan hétvége volt, amikor szabadon teraszozhattak az emberek – után számítani lehet arra, hogy fluktuáció áll be az új esetek számában.
Mint arról beszámoltunk, Klaus Iohannis államfő kedden jelentette be, hogy további lazítások mellett indokolt a veszélyhelyzet meghosszabbítása, és felszólította a parlamentet, hogy szavazza ezt meg. Az ellenzék irányította törvényhozás főbb pártjai azonban jelezték: nem kívánják meghosszabbítani a rendkívüli jogrendet. A PSD szerdán közleményt tett közzé, amelyben felhívta a figyelmet: a veszélyhelyzet meghosszabbítása több ezer céget tesz végképp tönkre, és több százezer ember kerülhet utcára miatta. Az ellenzéki párt szerint nem csupán a vendéglátóipart, hanem a szolgáltatói szektort, a fuvarozókat és a mezőgazdaságot is negatívan érintené a további korlátozás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az oktatásban fizetett bérek nem elégségesek, de ennyit képes Románia jelenleg biztosítani, a béremelés pedig csak 2026 után kerülhet szóba.
A hét középétől a sokéves átlagnak megfelelő hőmérséklet és csapadékos időjárás várható Romániában – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 8–21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Hazaárulás miatt nyomoz a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni ügyészség (DIICOT) a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) egyik volt vezető beosztású tisztje ellen.
Románia költségvetési helyzetéről és a gazdaságot stabilizáló intézkedésekről tárgyalt hétfőn Ilie Bolojan miniszterelnök egy nemzetközi befektetői küldöttséggel.
Daniel David oktatási miniszter lemondását és az oktatást érintő kormányintézkedések visszavonását kérték a Nicușor Dan államfővel folytatott hétfői megbeszélésükön a tanügyi szakszervezeti szövetségek vezetői.
A Katonai Hírszerzési Főigazgatóság (DGIA) azon tagjait, akik tudtak olyan műveletekről, amelyekben román katonák zsoldosként szerepeltek Kongóban, vagy részt vettek bennük, elbocsátják – jelentette be Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem az egyhangúság, hanem a párbeszéd híve, és egy jobboldali koalíció tagjaként ragaszkodik az elveihez – jelentette ki hétfőn Sorin Grindeanu ügyvivő pártelnök.
A többség szerint Románia függetlenségét nem korlátozza túlzott mértékben az a tény, hogy az ország az Európai Unió tagja.
A legfelsőbb bíróság hétfőn megvizsgálja annak lehetőségét, hogy az alkotmánybírósághoz forduljon a kormány által felelősségvállalással elfogadott megszorító törvénycsomagok miatt.
Több ezer, az ország számos megyéjéből Bukarestbe érkezett pedagógus tüntet hétfőn a román fővárosban a kormánypalota előtt a kormány által az oktatási rendszerrel kapcsolatosan elfogadott intézkedések ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!