2012. szeptember 13., 07:562012. szeptember 13., 07:56
Az ülésen először Viviane Reding európai uniós igazságügyi biztos, az Európai Bizottság (EB) alelnöke szólalt fel, kijelentve: Romániában a kormány az elmúlt hónapokban megkérdőjelezte a törvények uralmát és az igazságszolgáltatás függetlenségét, amelyek az EU alapvető értékei.
Az alkotmányos gyakorlattal szembemenve fogadtak el törvényeket és sürgősségi rendeleteket, a bírókat megpróbálta megfélemlíteni a politikum, ez pedig elfogadhatatlan, függetlenül attól, melyik oldalról jön. Ezért – mondta – a bizottság gyorsan reagált. Románia vállalta, hogy tiszteletben tartja a jogállamot. Néhány vállalását teljesítette, ám a referendum nem jelentette a politikai csata végét, ismét nyomást gyakoroltak a bírákra, hogy befolyásolják a népszavazás kimenetelét.
A referendum eredményének elfogadása ugyanakkor annak a jele, hogy véget érhetnek a politikai csatározások – mondta Reding. A helyzet ugyanakkor még mindig képlékeny – vélte. Leszögezte: nem minden vállalást teljesítettek, így az EB szoros figyelemmel követi a romániai fejleményeket. Közölte, a napokban tárgyalnak Băsescuval, Victor Ponta kormányfővel és Mona Pivniceru igazságügy-miniszterrel, majd év végén újabb jelentés készül arról, mennyire tartják tiszteletben a törvények uralmát.
A vita során Manfred Weber német néppárti képviselő kemény hangon bírálta a Ponta-kormány általa visszaélésnek nevezett lépéseit, Ioan-Mircea Paşcu román szocialista EP-honatya ugyanakkor úgy vélte, az alkotmánybíróság politikai szereplővé vált, és beleszólt a politikai eseményekbe. Hannes Swoboda, a szocialisták EP-frakcióvezetője Băsescu államfőt bírálta, és emlékeztetett: a népszavazáson 7,4 millióan a leváltására voksoltak. Őt viszont arra emlékeztették, hogy ez kevesebb, mint a névjegyzékben szereplő összes polgár 50 százaléka.
Graham Watson, a liberálisok és demokraták képviselője szerint a demokratikus parlamenti többség megpróbálta elmozdítani a visszaéléseiről ismert államfőt, és emlékeztetett Emil Constantinescu volt államfő tegnapi, Martin Schulz EP-elnöknek címzett levelére, amelyben illegitimnek nevezte Băsescu hatalmát. Bírálta a bizottságot, amiért megkövetelte a referendumon az 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöböt. Cristian Preda PDL-s EP-honatya a többség zsarnokságáról beszélt – szerinte a kormány a gazdasági válságot politikai válsággal bővítette, amikor csupán három nap alatt leváltotta a házelnököket és az ombudsmant.
A PSD-s Cătălin Ivan szintén az érvényességi küszöböt rótta fel, valamint azt, hogy Reding parlamenti puccsnak nevezte a felfüggesztési akciót, azzal vádolva őt, hogy Băsescunak kampányol, és megsértette Románia szuverenitását. A PNL-s Norica Nicolai szintén Redinget bírálta, mondván: a kormány nem sértett alkotmányt, és ő is úgy vélte, hogy a biztos politikai alapon állt ki Băsescu mellett. Göncz Kinga MSZP-s képviselő szintén José Manuel Barrosót és Redinget bírálta, mondván: bár a román kormányfőt elmarasztalták, a magyar kormányt nem, amikor az – szerinte – korlátozta az alkotmánybíróság jogkörét, és átalakította a választási törvényt.
Monica Macovei PDL-s képviselő ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a főügyészség szerint a referendumon nagyarányú csalás történt. Viviane Reding végezetül olyan mechanizmus kidolgozására tett javaslatot, amely az összes uniós tagállam igazságügyi rendszerének monitorozását lehetővé tenné.
A nap folyamán egyébként korábban, a délelőtti órákban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében kitért az egyes tagállamokban a jogállamot ért támadásokra. „Tiszteletben kell tartanunk az alapvető értékeket és a jogállamiságot. Az utóbbi hónapokban azt tapasztalhattuk, hogy egyes tagállamok merényletet követtek el ezen elv ellen, ám az Európai Bizottság azonnal reagált” – mondta Barroso, aki szerint a globalizáció kihívásaira adott válasznak a mélyebb integrációnak és a több demokráciának kell lennie, és hatékony eszközök szükségesek a jogállamiságot lábbal tipró országok ellen.
Az eseményekre reagált Victor Ponta román kormányfő is, aki nem vett részt a brüsszeli vitán. A miniszterelnök a tegnapi bukaresti kormányülés elején azt mondta a minisztereknek: ne aggódjanak amiatt, hogy az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) bepanaszolta a kormányt Brüsszelben és Strasbourg-ban, mivel egy „fanarióta” pártról van szó, amely, amíg kormányon volt, lopott és tönkretette az országot, most pedig abban reménykedik, hogy valaki „odakintről” ismét visszahelyezi a hatalomba.
| A Velencei Bizottság elnökével, Gianni Buquicchióval és az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének első emberével, Jean-Claude Mignonnal tárgyalt szerdán este Strasbourgban Titus Corlăţean román külügyminiszter. A Buquicchióval folytatott megbeszélések során a közelmúltbeli romániai politikai fejleményekről esett szó, a román diplomácia vezetője pedig ismét megerősítette Románia elkötelezettségét az Európa Tanács jogi szaktestületével való szoros együttműködés mellett. A Mignonnal folytatott beszélgetésen Corlăţean kijelentette, a kormány elkötelezett a gazdasági és szociális célkitűzések megvalósításához szükséges politikai stabilitás megteremtése mellett. A román külügyminiszter az Európai Parlament szocialista elnökével, Martin Schulzcal is találkozott, aki közölte: támogatja Románia schengeni csatlakozását, amely az utóbbi hónapok politikai fejleményei nyomán Hollandia, Németország és Belgium ellenkezése miatt ismét halasztódik. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
Összefogást javasol Diana Șoșoacă, az SOS Románia elnöke a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) az előre hozott választás kikényszerítése és Nicușor Dan államfő tisztségéből való felfüggesztése érdekében.
Nem fogadjuk el, hogy nekünk vagy bárki másnak parancsra adott csókkal kelljen bizonyítania, hogy szereti az országát – így reagált az RMDSZ az AUR törvénytervezetére.
A képviselőház házbizottsága szerdán tudomásul vette a jogi bizottság javaslatát egy 15 tagú munkacsoport létrehozásáról, amely a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénytervezeteket hivatott megvizsgálni.
Románia nem küld harcoló alakulatokat Ukrajnába és nem vezényel katonákat a frontvonalra – szögezte le szerdán a román elnöki hivatal.
A Román Hírszerző Szolgálat keretében működő Országos Cyberint Központ már 2021-ben figyelmeztette az Országos Kataszteri Hivatalt az informatikai rendszereiben azonosított biztonsági résekről, azonban az intézmény nem válaszolt hivatalosan a jelzésre.
Szeptember 28-ra halasztotta szerdán a Bukaresti Ítélőtábla annak a büntetőpernek a tárgyalását, amelyben Călin Georgescu volt államfőjelöltet és Horațiu Potra zsoldosvezért is az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolják.
Látogatottsági adatok