
2013. január 02., 21:042013. január 02., 21:04
Több éven keresztül, részletekben kárpótolná Románia a kommunizmus idején államosított ingatlanok tulajdonosait – közölte Victor Ponta miniszterelnök (képünkön) egy televíziós interjúban. A kormányfő szerint diszkrimináció lenne, ha a piaci érték 15 százalékára korlátoznák az államosított ingatlanokért fizetendő kárpótlást, hiszen 2005-től mostanáig természetben adták vissza az elkobzott ingatlanokat, vagy teljes kárpótlást fizettek a volt tulajdonosoknak. „Ez nem megoldás. Másrészt nagy hazugság lenne, ha azt állítanám, hogy ki tudunk fizetni idén 8 milliárd euró kárpótlást, mert nincs erre fedezet. Nincs más lehetőség, minthogy jó néhány évre elosztva részletekben fizessük ki a kárpótlást, s hogy sok dossziét újra megvizsgáljunk, mert rengeteg visszaélés történt” – ismertette kormánya terveit a miniszterelnök.
Románia négymilliárd eurónyi értékű részvénnyel kárpótolta eddig az államosított ingatlanok tulajdonosait. A kárpótlást a stratégiai állami vállalatok részvénycsomagjaiból létrehozott Proprietatea Alap értékpapírjaival valósították meg. Victor Ponta ezt a 2005-ös restitúciós törvény által előírt kárpótlási módszert a „legnagyobb rossznak” nevezte, amit Romániával tehettek, de elismerte, hogy nincs visszaút: „intelligens” alkalmazási módszert kell találni.
Románia 2013. április közepéig kapott újabb haladékot az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB) arra, hogy működőképessé tegye a kommunizmus idején elkobzott ingatlanokkal kapcsolatos jogorvoslati rendszert. Az országot több mint ezer – a visszaszolgáltatás ütemével és a megítélt kárpótlással elégedetlen – panaszos perelte be a strasbourgi bíróságon, amely 2010 végén precedensértékű ítéletet hozott Románia ellen. Az ilyen ítélet célja az, hogy modellként szolgáljon az összes hasonló esetre. A strasbourgi bíróság – először másfél évre, majd újabb kilenc hónapra – felfüggesztette az azonos tartalmú ügyek tárgyalását, és felszólította Bukarestet a jogorvoslati rendszer átalakítására. Ha a tagország ennek nem tesz eleget, az EJEB az összes hasonló ügyben automatikusan ugyanazt az ítéletet hozza meg.
Tavaly áprilisban Mihai Răzvan Ungureanu akkori kormányfő azt mondta: 170 ezer ingatlan-visszaigénylési ügy vár megoldásra országszerte, és ha Strasbourgban „futószalagra kerülnek” az országot elmarasztaló ítéletek, akkor a román állam 16 milliárd eurós kártalanítási kötelezettséggel szembesül, aminek nem tud eleget tenni. Az Ungureanu-kormány olyan jogszabálytervezetet dolgozott ki, amely szerint Románia leállítaná az államosított ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását, az értük fizetendő kárpótlást pedig a piaci érték 15 százalékára korlátozná. Ez a megoldás az akkori kormányban részt vevő RMDSZ ellenállásán megbukott.
Az év utolsó napján tett nyilatkozatában Ponta megpendítette a pártlistás választási rendszerhez való visszatérést is, miután a 2008-ban bevezetett, egyéni választókerületes rendszer miatt decemberben csaknem 120-szal nőtt a parlament létszáma. A miniszterelnök jogosnak tartja a választók felháborodását a parlament létszámának növekedése miatt. „Visszatérünk a pártlistákhoz, a képviselőháznak 300 tagja lesz, a szenátusnak pedig a régiók, a helyi közigazgatás képviseletét kell majd biztosítania sokkal kisebb létszámmal. Szerintem minden megyének két szenátora kell hogy legyen, mint Amerikában” – fejtette ki Ponta, aki tavaly júniusban még egyfordulós, egyéni választókerületes, többségi választási törvényt kezdeményezett, amely nem növelte volna ugyan a parlament létszámát, de ellenzék nélkül hagyta volna a törvényhozást.
Nyáron a parlament megszavazta ugyan Ponta törvényjavaslatát, de nem lépett hatályba, mert az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek ítélte. Ponta közölte még, az USL nem tervezi Traian Băsescu államfő tisztségéből történő felfüggesztését, hozzátette azonban: úgy módosítják az alkotmányt, hogy „az elnöknek ne legyen több hatásköre annál, mint amennyivel a választópolgárok szeretnék felruházni”.
A Sorin Grindeanuval tartott keddi találkozója után Kelemen Hunor kijelentette, hogy „a lehetséges és lehetetlen” parlamenti többségekről tárgyalt a képviselőház elnökével.
Răzvan Dincăt bízták meg a Román Rádiótársaság, Sorina Matei újságírót pedig a Román Televíziótársaság ideiglenes vezetésével.
Ismeretlen légi célpontot észlelt kedd délután a román hadsereg radarrendszere Románvásár (Roman) városától 18 kilométerre északra.
Antal Lórántnak nem volt mit keresnie sem a magángépen, sem a görögországi lobbiúton – jelentette ki kedden Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hibának nevezte, hogy a szövetség szenátora is tagja volt a romániai küldöttségnek.
A romániai polgárok nagy többsége azt szeretné, ha a pártok végre megállapodnának egymással az új, teljes jogkörű kormányról – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Egy orosz állampolgár szabotázsakcióra készült Románia területén, de a hírszerzésnek romániai és külföldi partnerszervek támogatásával sikerült még ideje korán ártalmatlanítania – jelentette be kedden a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
A 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének kedden közzétett hivatalos eredményeiből.
Bukarest továbbra is az amerikai védernyőben látja elsősorban a biztonsága szavatolását: ezt bizonyítja az is, hogy az Egyesült Államok romániai katonai jelenlétének biztosítása volt az egyik fő témája a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésének.
A Wizz Air légitársaság idén ősszel megválik alkalmazottainak egy részétől. A légiközlekedést érintő drasztikus üzemanyagáremelés hatására csökkent az utasforgalom, ami a legnagyobb kelet-európai légitársaságot is létszámleépítésre készteti.