Visszatérés a pártlistákhoz

Több éven keresztül, részletekben kárpótolná Románia a kommunizmus idején államosított ingatlanok tulajdonosait – közölte Victor Ponta miniszterelnök (képünkön) egy televíziós interjúban. A kormányfő szerint diszkrimináció lenne, ha a piaci érték 15 százalékára korlátoznák az államosított ingatlanokért fizetendő kárpótlást, hiszen 2005-től mostanáig természetben adták vissza az elkobzott ingatlanokat, vagy teljes kárpótlást fizettek a volt tulajdonosoknak. „Ez nem megoldás. Másrészt nagy hazugság lenne, ha azt állítanám, hogy ki tudunk fizetni idén 8 milliárd euró kárpótlást, mert nincs erre fedezet. Nincs más lehetőség, minthogy jó néhány évre elosztva részletekben fizessük ki a kárpótlást, s hogy sok dossziét újra megvizsgáljunk, mert rengeteg visszaélés történt” – ismertette kormánya terveit a miniszterelnök.

Románia négymilliárd eurónyi értékű részvénnyel kárpótolta eddig az államosított ingatlanok tulajdonosait. A kárpótlást a stratégiai állami vállalatok részvénycsomagjaiból létrehozott Proprietatea Alap értékpapírjaival valósították meg. Victor Ponta ezt a 2005-ös restitúciós törvény által előírt kárpótlási módszert a „legnagyobb rossznak” nevezte, amit Romániával tehettek, de elismerte, hogy nincs visszaút: „intelligens” alkalmazási módszert kell találni.

Románia 2013. április közepéig kapott újabb haladékot az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB) arra, hogy működőképessé tegye a kommunizmus idején elkobzott ingatlanokkal kapcsolatos jogorvoslati rendszert. Az országot több mint ezer – a visszaszolgáltatás ütemével és a megítélt kárpótlással elégedetlen – panaszos perelte be a strasbourgi bíróságon, amely 2010 végén precedensértékű ítéletet hozott Románia ellen. Az ilyen ítélet célja az, hogy modellként szolgáljon az összes hasonló esetre. A strasbourgi bíróság – először másfél évre, majd újabb kilenc hónapra – felfüggesztette az azonos tartalmú ügyek tárgyalását, és felszólította Bukarestet a jogorvoslati rendszer átalakítására. Ha a tagország ennek nem tesz eleget, az EJEB az összes hasonló ügyben automatikusan ugyanazt az ítéletet hozza meg.

Tavaly áprilisban Mihai Răzvan Ungureanu akkori kormányfő azt mondta: 170 ezer ingatlan-visszaigénylési ügy vár megoldásra országszerte, és ha Strasbourgban „futószalagra kerülnek” az országot elmarasztaló ítéletek, akkor a román állam 16 milliárd eurós kártalanítási kötelezettséggel szembesül, aminek nem tud eleget tenni. Az Ungureanu-kormány olyan jogszabálytervezetet dolgozott ki, amely szerint Románia leállítaná az államosított ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását, az értük fizetendő kárpótlást pedig a piaci érték 15 százalékára korlátozná. Ez a megoldás az akkori kormányban részt vevő RMDSZ ellenállásán megbukott.

Az év utolsó napján tett nyilatkozatában Ponta megpendítette a pártlistás választási rendszerhez való visszatérést is, miután a 2008-ban bevezetett, egyéni választókerületes rendszer miatt decemberben csaknem 120-szal nőtt a parlament létszáma. A miniszterelnök jogosnak tartja a választók felháborodását a parlament létszámának növekedése miatt. „Visszatérünk a pártlistákhoz, a képviselőháznak 300 tagja lesz, a szenátusnak pedig a régiók, a helyi közigazgatás képviseletét kell majd biztosítania sokkal kisebb létszámmal. Szerintem minden megyének két szenátora kell hogy legyen, mint Amerikában” – fejtette ki Ponta, aki tavaly júniusban még egyfordulós, egyéni választókerületes, többségi választási törvényt kezdeményezett, amely nem növelte volna ugyan a parlament létszámát, de ellenzék nélkül hagyta volna a törvényhozást.

Nyáron a parlament megszavazta ugyan Ponta törvényjavaslatát, de nem lépett hatályba, mert az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek ítélte. Ponta közölte még, az USL nem tervezi Traian Băsescu államfő tisztségéből történő felfüggesztését, hozzátette azonban: úgy módosítják az alkotmányt, hogy „az elnöknek ne legyen több hatásköre annál, mint amennyivel a választópolgárok szeretnék felruházni”.