
Elutasította a pitești-i táblabíróság szerdán Klaus Johannis perújítási kérelmét, amellyel egy másfél éve elveszített nagyszebeni ingatlanának tulajdonjogát próbálta visszaszerezni az államfő.
2017. február 22., 16:452017. február 22., 16:45
2017. február 22., 17:292017. február 22., 17:29
A polgári eljárás tárgyát képező ingatlan Nagyszeben egyik belvárosi sétálóutcájában található. Az épületet 1964-ben államosították, majd – egy 1995-ben hozott törvény alapján – a benne lakó bérlők megvásárolhatták lakásaikat. 1999-ben azonban az eredeti tulajdonos egy állítólagos örököse visszaperelte az ingatlant.
Klaus Johannis és felesége az állítólagos örökössel kötött adásvételi szerződés révén váltak tulajdonosokká. Másfél évtizedes pereskedés után 2015 novemberében a brassói táblabíróság mind a restitúció jogalapjául szolgáló örökösödési iratot, mind Johanniszék adásvételi szerződését jogerősen megsemmisítette. Az államfő perújítási eljárásban kérte a jogerős ítélet megsemmisítését, miután a brassói táblabíróság annak idején állítólag nem is tárgyalta érdemben Johanniszék fellebbezését, hanem arra hivatkozva emelte jogerőre a brassói törvényszék korábbi – Johanniszék számára kedvezőtlen – döntését, hogy a fellebbezést megkésve nyújtották be. A pitești-i ítélőtábla elutasító határozata jogerős.
A szociálliberális parlamenti többség már a 2014-es elnökválasztás óta ingatlanvagyonának gyanús eredetét hangoztatva próbálja hitelteleníteni – a nagyszebeni városháza éléről elnökké választott – Johannist, akinek hat Szeben megyei lakóingatlan szerepel vagyonnyilatkozatában. Szerintük a pereskedés tárgyát képező, a későbbi ingatlanbefektetéseket lehetővé tevő értékes belvárosi üzlethelyiséget a Johannis-család az örökösödési okirat meghamisításra alapozva, csalással szerezte. Amikor a sajtó is feszegetni kezdte, miből tellett egy tanárházaspárnak hat házra, Johannis azt mondta, hogy örökölte vagy „előnyös\" áron vásárolta első lakásait, majd az azokra kapott lakbért és korrepetálásból gyűjtött pénzét újabb ingatlanokba fektette.
A Rise Project nevű oknyomozó újságírócsoport 2015-ban azt állította Johannisról, hogy vagyonnyilatkozataiban eltitkolta jövedelme jelentős részét. A vádakra reagálva az elnöki hivatal akkor annyit válaszolt: Klaus Johannis minden, ingatlanok bérbeadásából származó jövedelmét bevallotta a 2004 óta rendszeresen közzétett vagyonnyilatkozataiban, és adókötelezettségeinek is hiánytalanul eleget tett.
A bukaresti kormány által kedd este elfogadott, a romániai közigazgatás takarékosabb és költséghatékonyabb működtetésére vonatkozó reform tervezete számos módosítást tartalmaz az autóvezetők számára is.
A kormány egyeztetett az egyetemek képviselőivel a doktori pótlék felére csökkentéséről – jelentette ki kedden este Ilie Bolojan miniszterelnök.
A kormány zöld jelzést adott a közigazgatási reformnak: sürgősségi rendelettel indítják el az állami apparátus átszervezését, amely létszámcsökkentést irányoz elő az indokolatlan álláshelyeken, és átalakítja a központi–helyi hatáskörök rendszerét.
Következő ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogad el a helyi adók felülvizsgálatáról - számolt be kedden az RFI-nek adott nyilatkozatában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb első- és másodfokú riasztásokat adott ki havazás és hóviharok miatt az ország több régiójában.
Élő adásban tépte szét doktori diplomáját Cristian Preda politológus, volt elnöki tanácsadó a doktori címért járó pótlék tervezett csökkentése miatt.
A súrlódások ellenére jobb a koalíciós kormányzás, mint az egypárti, az emberek megbánnák, ha 2028-ban egypárti kormány alakulna – vélekedik Kelemen Hunor RMDSZ.-elnök.
A romániai polgárok többsége nem hisz abban, hogy még idén véget érhet az ukrajnai háború – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
szóljon hozzá!