A visszaszolgáltatott javak valós értékfelmérését biztosítaná a képviselőház által – döntéshozó kamaraként – elfogadott RMDSZ-es törvénykezdeményezés, amely arra kötelezné az államot, hogy a restitúciós folyamatban bizonyítsa be, nem jogtalanul kobozta el a tulajdont.
2020. február 11., 23:042020. február 11., 23:04
2020. február 11., 23:072020. február 11., 23:07
Apjok Norbert, az RMDSZ Máramaros megyei honatyája a keddi képviselőházi vita során sajnálatosnak nevezte, hogy 30 évvel a rendszerváltás után sem rendeződött az elkobzott egyházi ingatlanok teljes visszaszolgáltatása. Azokat az igénylőket pedig, akik kárpótlásért folyamodtak, valós áron alul kárpótolták.
„Ezentúl nem a 2013-as ingatlanárak szerint kell felmérni az ingatlanokat, hanem a visszaszolgáltatást előíró határozat időpontjában érvényes közjegyzői értékrács szerint kell azokat felbecsülni” – közölte Apjok Norbert.
Szabó Ödön képviselőházi frakcióvezető-helyettes szerint a módosítás változást hoz az eddigi visszaszolgáltatási folyamatban. Miközben ugyanis eddig az eredeti tulajdonosoknak kellett bebizonyítaniuk, hogy az állam jogcím nélkül, erőszakkal fosztotta meg őket az adott tulajdontól, ezentúl a román államnak kell bizonyítania, hogy nem erőszakkal vette el az adott javakat. „Ha ezt nem tudja, akkor az ingatlan tulajdonjoga az elkobzás előtti tulajdonost illeti meg” – ismertette Szabó Ödön képviselő.
A törvény akkor lép hatályba, ha Klaus Johannis államelnöki kihirdeti, és megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!