Utcai tüntetés régióügyben?

Eközben a Hargita Megyei Tanács közvitát és közvélemény-kutatást kezdeményez, hogy megtudja, mit gondolnak az ott élő románok a Székelyföldről.

Kelemen Hunor nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a Székelyföld lakossága békés utcai tüntetések keretében tiltakozzon a magyarság számára hátrányos közigazgatási átalakítási elképzelés ellen. Az RMDSZ elnöke tegnap a bukaresti médiának is megerősítette a Washington Post napilapnak adott nyilatkozatát, miszerint a szövetség minden lehetséges demokratikus eszközzel meg kívánja akadályozni koalíciós partnere, a Demokrata-Liberális Párt régióátszervezési tervének gyakorlatba ültetését. „A Ceauşescu által végrehajtott 1968-as megyésítéskor is tiltakoztak az emberek, ez bekövetkezhet ezúttal is” – szögezte le a politikus, megismételve: az RMDSZ nem ért egyet a nyolc, a magyarság beolvasztásával fenyegető „mamutmegye” létrehozásával, és ha e téren nem közelednek az álláspontok a koalícióban, a kérdés megvitatását akár egy évvel is el kell halasztani.

Eközben Teodor Baconschi úgy véli, Románia és Magyarország között nincs diplomáciai háború, a két ország stratégiai partnere egymásnak, a román–magyar megbékélés számos európai ország számára modellértékűvé vált. Mint ismeretes, a román külügyminiszter csütörtökön szokatlannak és nem helyénvalónak minősítette Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes álláspontját, miszerint az etnikai arányok tudatos megváltoztatását jelentené a tervezett új romániai régióbeosztás. Baconschi a ziare.com portálnak a hétvégén úgy nyilatkozott, meglepte a „túlhaladottnak hitt nacionalista érzelmek eszkalációja”, mivel szerinte a romániai magyarság által élvezett széles körű jogok szavatolják, hogy élő maradjon ennek a közösségnek a kulturális és nyelvi önazonosságtudata. Rámutatott: nem látja, miért szülhet kételyeket egy olyan közigazgatási reform, amely a bürokrácia csökkentését és az európai uniós források hatékonyabb felhasználását tűzi ki célul. „A már létező régiók két-hárommillió lakosú megyékké való átalakításának nincs semmi köze a különböző kisebbségek identitásának megőrzéséhez” – állította Baconschi, rámutatva: Erdélyben kockázatos az emberek identitásbeli érzékenységével játszani. Megfogalmazása szerint a különböző etnikumok közötti összhang csodálatra méltó válóság, amit senkinek sincs joga megbontani provokatív megnyilatkozásokkal.

Ezzel egy időben Borboly Csaba szerint hiba lenne etnikai kérdést kreálni a fejlesztési régiók felosztásából, inkább arról kellene értekezni, melyek egy-egy régió igazi problémái és milyen intézkedések következtében lehetne azokat megoldani, a régiókat továbbfejleszteni. Pénteki sajtótájékoztatóján a Hargita Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta, a megye országos szinten első helyen áll az uniós támogatások lehívása terén: az elmúlt három évben mintegy 120 millió eurót sikerült megpályázni EU-s forrásokból, míg a második legtöbb finanszírozást kapott megye Szeben, 100 millió euróval. (Tegnap egyébként Varujan Vosganian volt gazdasági miniszter, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt alelnöke úgy vélekedett: az autonómia kivívása esetén Hargita és Kovászna megye nem tudna fennmaradni, mivel alapvetően függ a Bukarestből érkező költségvetési forrásoktól.) A tanácselnök úgy véli, a nagy régiókra való felosztás a vidék elszegényedését fogja eredményezni, ugyanakkor a PDL a jelenlegi megyék bizonyos hatásköreit a megyei jogú városokra ruházná át, ami szerinte nonszensz, hiszen egy polgármester elsősorban a saját települése érdekeit nézi, nem a környező falvakét. „Most sem kellene megvalósítani, amit Ceauşescu szisztematizálásával nem sikerült. Oda kell figyelnünk a vidékre is, térségi egyensúlyra kell törekednünk, nem előnyös a jelenleg propagált latin-amerikai modell, amelyben a város kiemelt helyen van” – jelentette ki Borboly, aki bejelentette, a megyei tanács keretében elemző csoport alakult, amely az elkövetkező hónapban felmérést készít a megye román ajkú lakossága körében, hogy megtudják, milyen problémáik vannak, illetve milyen régiót szeretnének.

A felmérést követően rendeznek, amelyre meghívják a megye ortodox egyházfőjét, a román civil szervezetek vezetőit, önkormányzati elöljárókat, valamint azokat a „bukaresti szószólókat” is, akik az elmúlt hetekben az ellen foglaltak állást, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy régiót alkosson.

A párbeszéd kezdeményezése azonban nem ígérkezik zökkenőmentesnek, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma ugyanis a hétvégén felszólította a parlamenti pártokat, „helyezzék a pillanatnyi politikai érdekek főlé a nemzeti érdeket”, és utasítsanak el minden olyan törvényhozási kezdeményezést, amely az egységes román nemzetállam függetlenségét és egységét próbálja kikezdeni. A szervezet szerint az RMDSZ régióátszervezési terve „az 1940-es második bécsi döntés által kijelölt horthysta határok visszaállítását célozza”, a kisebbségi törvény pedig hivatalossá tenné a magyar nyelvet.