
Románia idén mintegy 5000 katonával járul hozzá a NATO, az EU, az EBESZ és az ENSZ égisze alatt szervezett nemzetközi missziókhoz
Fotó: Román védelmi minisztérium
Formálisan is tudomásul vette kedden a kétkamarás bukaresti parlament együttes ülése Klaus Iohannis államfő tájékoztatását külföldi katonák és hadfelszerelések Romániába érkezéséről, valamint a nemzetközi békemissziókban szerepet vállaló román kontingensek keretszámáról.
2024. március 26., 17:172024. március 26., 17:17
2024. március 26., 17:272024. március 26., 17:27
Az államfő egyebek mellett arról tájékoztatta a törvényhozást, hogy – a Legfelsőbb Védelmi Tanáccsal (CSAT) konzultálva – jóváhagyta egy Ukrajnának szánt, felszerelést és hadi eszközöket tartalmazó finn szállítmány áthaladását az ország területén, és 50 ukrán katona kiképzését, akiknek az illető felszerelést kell majd használniuk és karbantartaniuk.
Az államfő jóváhagyta, hogy a holland fegyveres erők három MQ-9 Reaper típusú pilóta nélküli megfigyelő repülőgépet küldjenek idén Romániába – ismertette a határozatot az MTI. A NATO keleti szárnyának védelmét szolgáló drónokkal együtt 140 holland katona is Romániába érkezik, közülük a drónok üzemeltetését ellátó 50 katona tartós kiküldetésre.
Az államelnök – az Ukrajna ellen Oroszország által indított háborúra és az egyre bonyolultabb és kiszámíthatatlanabb nemzetközi biztonsági helyzetre hivatkozva – a keddi formális tájékoztatással ahhoz is megszerezte a parlament előzetes hozzájárulását, hogy a NATO szükség esetén Romániába küldje a magas készenlétű összhaderőnemi műveleti erőit (VJTF). Az indoklás szerint azért kell ehhez előzetes jóváhagyás, hogy az engedélyezéssel ne hátráltassák a különítmény alapvető feladatának teljesítését, vagyis azt, hogy bármilyen, a NATO-t érő támadásra 72 órán belül reagáljon.
Közülük 2516 katona és 365 belügyi alkalmazott vesz részt a külföldi küldetésekben, a többiek a szükség esetén mozgósítható tartalékállomány tagjai.
A román parlament csak tudomásul veszi az államfő nemzetközi katonai missziókkal kapcsolatos tájékoztatásait, nem szavaz róluk. A törvényhozók közül egyedül a parlamenti botránykeltéseiről elhíresült Diana Șoșoacă független szenátor emelt kifogást az ellen, hogy Klaus Iohannis a „parlament jóváhagyása nélkül háborúba sodorta Romániát”, úgymond külföldi csapatokkal töltötte meg az országot, pedig senki sem támadta meg Romániát.
Șoșoacă kirohanására egy másik ellenzéki törvényhozó, Bogdan Rodeanu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője válaszolt, leszögezve, hogy Románia nem áll hadban senkivel, de Oroszország – amelynek csapatait szerinte Șoșoacă szívesebben látná Romániában – olyan mértékben fenyegeti az ország és a térség biztonságát, hogy Romániának és NATO-szövetségeseinek sürgősen lépéseket kellett tenniük a keleti szárny megerősítése, elrettentő képességük növelése érdekében.

Románia eddig tizenöt katonai segélykonvojt küldött Ukrajnának, és segít az ukrán pilóták kiképzésében is az F-16-os gépekre – közölte az ukrán Stratégiai Kommunikációs Központ, a kijevi kormány dezinformáció-ellenes hivatalos szervezete.
Tüntetők fogadták pénteken Nicușor Dant Jászvásáron, ahol kifütyülték az államfőt. Dan többek között megkapta, hogy ő a „leggyengébb román elnök”.
Továbbra sem bírságolják a térfigyelő kamerák által rögzített közúti szabálysértéseket elkövető járművezetőket, „közúti huligánokat”, annak ellenére, hogy a jogszabályi háttér, az infrastruktúra és a technológia is rendelkezésre áll.
Románia 2024-ben bruttó hazai termékének (GDP) 1,9 százalékát, azaz 28 milliárd lejt költött környezetvédelemre – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Románia nem lép háborúba és nem küld csapatokat Ukrajnába – szögezte le Ilie Bolojan.
Pénteken a parlamentben találkozott „az igazságszolgáltatási rendszer összes releváns szereplőjével” Sorin Grindeanu, a kormány vezető erejét adó PSD ügyvivő elnöke a bírói és ügyészi nyugdíjakról szóló törvényjavaslat ügyében.
Nicușor Dan államfő nem támogatja, hogy népszavazást írjanak ki a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának témájában.
A bírók és ügyészek különleges nyugdíjainak reformja az alkotmánybíróság elutasító döntésének indoklása után folytatódik – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
Október 26-ától, vasárnaptól tér át Románia (is) a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Ha a hatóságok lebontják a robbanásban megsérült bukaresti tömbházat, a lakások feletti tulajdonjog megszűnik – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő. A robbanásban hárman meghaltak, és mintegy 500-an maradtak fedél nélkül.
Románia nem lép háborúba, de úgy kell felkészülnie, mintha háborúba lépne – jelentette ki Gheorghiţă Vlad vezérkari főnök.
szóljon hozzá!