Fotó: Barabás Ákos
Ismét napvilágra került egy, az ügyészség és a hírszerzés között megkötött titkos megállapodás, amelyet még 2016-ban kötött meg a két intézmény.
2018. augusztus 26., 16:472018. augusztus 26., 16:47
2018. augusztus 26., 18:182018. augusztus 26., 18:18
Folytatódik a legfőbb ügyészség és a hírszerzés közötti titkos megállapodások kiváltotta botrány: Tudorel Toader igazságügy-miniszter szombaton elrendelte Augustin Lazăr legfőbb ügyész szakmai tevékenységének kivizsgálását, miután kiderült:
A dokumentum létére csütörtökön este derült fény. Toader szombaton közösségi oldalán közölte: bár néhány hónappal ezelőtt pozitívan értékelte, hogy a legfőbb ügyész hajlandó volt feloldani az ügyészség és a SRI között 2009-ben megkötött paktum titkosságát, most kiderült, hogy egy, már 2016-ban érvényét vesztett megállapodásról volt szó.
A hír nyomán Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke pénteken a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által elkövetett esetleges törvénytelenségek felderítésére szólította fel a SRI működésének ellenőrzésével megbízott parlamenti bizottságot. Călin Popescu-Tăriceanu, a kisebbik koalíciós partner Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke szombaton „bátorítónak” nevezte Toader bejelentését, rámutatva: elfogadhatatlan, hogy a „párhuzamos állam” beférkőzött az igazságszolgáltatásba.
A megállapodás első, nem titkos változatát még csütörtökön este ismertették a közszolgálati televízió egyik műsorában. Itt Doru Buşcu, a Caţavencii című hetilap újságírója beszélt arról, hogy létezik egy 2016-os megállapodás, amelyet Augustin Lazăr legfőbb ügyész és Eduard Hellvig, a SRI igazgatója írt alá azt követően, hogy az alkotmánybíróság megtiltotta, hogy a SRI részt vegyen az ügyészségi nyomozásokban.
A dokumentum értelmében a SRI közvetlen és független hozzáférést biztosít az általa kezelt lehallgatási központhoz az ügyészek számára a nyomozások érdekében, azon esetekben, amelyekben ezt az illetékes bíróság jóváhagyta. Ez ugyan nem titkos, és a legfőbb ügyészség honlapján is elérhető, ugyanakkor híre ment, hogy a megállapodásnak létezik egy titkos változata is.
Ezt igazolta be Darius Vâlcov miniszterelnöki tanácsadó, aki csütörtökön éjjel a Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra a megállapodás titkos, bővebb változatát, amelyről azt állította, hogy „egy ismeretlen hagyta a küszöbén”. A 2016 decemberében aláírt paktum többek között rögzíti, hogy annak hatályba lépése nyomán megszűnik a két intézmény között 2009-ben megkötött korábbi megállapodás hatálya.
A 27 pontos megállapodás nem csupán arról szól, hogy a hírszerzés támogatja az ügyészséget a lehallgatások technikai részeinek lebonyolításában, hanem arról is, hogy a felek kölcsönösen tájékoztatják egymást a tevékenységük során beszerzett olyan információkról, amelyek segíthetik a másik fél feladatainak ellátását. Sőt mi több, az ügyészség kötelezte magát, hogy a SRI kérésére 60 napon belül tájékoztatja a hírszerzést arról, milyen eredménnyel jártak a hírszerzés által számára eljuttatott információk alapján indított vizsgálatok.
A paktum nyilvánosságra hozatala miatt a legfőbb ügyészség pénteken nyomozást indított államtitoksértés miatt, Vâlcov ugyanakkor cáfolta, hogy államtitkot sértett volna.
Mint elmondta, a most nyilvánosságra került titkos megállapodást egy 2016-os kormányhatározat alapján kötötték meg, amelynek értelmében a SRI-nek ilyen megállapodásokat kellett aláírnia az állami intézményekkel.
A paktumokat azt követően bontották fel, hogy egy belső vizsgálat nyomán kiderült: a SRI nélkülük is képes törvényesen ellátni a feladatát. Ovidiu Marincea, a SRI szóvivője azt állította: a paktumot már néhány hónappal az aláírását követően felmondták, mivel „haszontalannak” bizonyult, ezért aztán maga a dokumentum, illetve a felmondásáról szóló irat is a SRI tevékenységét felügyelő parlamenti bizottságnál van. Claudiu Manda, a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke ugyanakkor cáfolta Marincea állítását, és közölte: nem tud arról, hogy a titkos paktum a bizottságban lenne.
Augustin Lazăr legfőbb ügyész szerint a titkos paktum ügye „áltéma”, mivel azt törvényesen kötötték meg, és csupán technikai együttműködésről szólt.
A legfőbb ügyészség pénteken azt közölte, az eredetileg titkos paktumot, amelynek hatálya 2017. márciusában megszűnt, idén márciusban megküldték az igazságügyi tárcának és a CSM-nek, és a titkosítása feloldását is kezdeményezték.
Klaus Johannis államfő pénteken az ellenzéki liberálisok egyik tanácskozása alkalmából újságíróknak elmondta: teljes mértékben megbízik a legfőbb ügyészben és a hírszerzés vezetőjében, és meggyőződése, hogy nem írtak alá olyan dokumentumot, amely törvénytelen lenne. Johannis május 4-én elutasította, hogy érdemben kommentálja a titkos megállapodásokat arra hivatkozva, hogy egyet se kötöttek az ő elnöki mandátuma idején, amely 2014-ben kezdődött, viszont ezt a mostanit 2016-ban írták alá.
Az ellenzéki pártok megalapozatlannak nevezték Toadernek a legfőbb ügyész tevékenységének kivizsgálására irányuló kezdeményezését, és szerintük a miniszter célja az, hogy Lazărt leváltsa és a helyére olyan legfőbb ügyész kerüljön, aki teljesíti a kormány parancsait.
Mint ismeretes, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta kormánykoalíció az elmúlt hónapokban valóságos kampányt indított annak érdekében, hogy nyilvánosságra kerüljenek az igazságügyi szervek és a SRI között az elmúlt évtizedben megkötött titkos megállapodások, amelyeket annak bizonyítására próbál felhasználni, hogy a hírszerzés így fonta be az igazságszolgáltatást, egyfajta „párhuzamos államot” hozva létre, amely az ügyészségek és a hírszerzés által közösen kreált koholt korrupciós vádak alapján próbálja meg félreállítani a számára kényelmetlen politikusokat.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!