
Fotó: Facebook/Boarding PAss
Ugyanazzal a luxusregpülőgéppel utazott el Klaus Iohannis román államfő Dél-Koreába, amellyel korábban az Egyesült Arab Emírségekbe és az afrikai turnére repült – közölte a repüléssel kapcsolatos hírekre szakosodott Boarding Pass portál.
2024. április 22., 10:292024. április 22., 10:29
2024. április 22., 10:312024. április 22., 10:31
A híroldal szerint a gép vasárnap Nagyszebenben szállt fel – az államfő korábban a város polgármestere volt –, hogy a hétfőn kezdődő, szerdáig tartó hivatalos látogatásra szállítsa Iohannist.
Fotó: Facebook/Boarding PAss
A luxemburgi Global Jettől bérelt, Gulfstream G550 típusú repülőgép ára akár a 62 millió eurót is elérheti.
Tizenhárom személyt képes luxuskörülmények között szállítani, az ülések ággyá alakíthatók.
Fotó: Facebook/Boarding PAss
A gép egy tankolással akár 12 ezer kilométert is képes megszakítás nélkül repülni.
Arról egyelőre nincs információ, mennyiért bérli az államfői hivatal a gépet, de
a Paramount Business Jets című szakportál szerint

Dél-Koreában tesz hivatalos látogatást hétfőtől szerdáig Klaus Iohannis. Az államfő koreai hivatali kollégája, Jun Szogjol meghívására látogat az ázsiai országba.
Az államfő hétfőn koszorút helyezett el a szöuli nemzeti temetőben, ahol a hazájukért életüket adó emberek nyugszanak.
Látogatásának első napján a román államfő ellátogat a demilitarizált övezetbe is.
Az államfő koreai hivatali kollégája, Jun Szogjol meghívására tesz hétfőtől szerdáig hivatalos látogatást az ázsiai országban.
Az Államelnöki Hivatal tájékoztatása szerint
Tizenhat év után ez az első román államelnöki szintű látogatás a Koreai Köztársaságban – derül ki a közleményből.
Iohannis 2023-ban Afrikában, Dél-Amerikában és Ázsiában turnézott, és már júniusban kimerítette a külföldi utazásokra szánt keretet. A kormány emiatt tavaly 1,5 millió euróval toldotta meg az erre szánt költségvetést. Iohannis 2022-ben 3,3 millió euró, 2023-ban pedig több mint 8 millió euró értékben tett külföldi utakat. 2022-ben és 2023-ban az elnök által használt magánrepülőgép néhány útja során Nagyszebenben is megállt, ahol az elnök felesége él, aki elkíséri őt a hivatalos utakra.
Fotó: Facebook/Boarding PAss
Mint megírtuk,
Iohannis Kenyában kezdett, majd Tanzániában és a Zöld-foki Köztársaságban tett látogatást. Mint arról beszámoltunk, a látogatás kapcsán fölmerült, hogy igencsak kétséges, milyen gazdasági vagy politikai hasznot hozhat Románia számára.
Az államfő külföldi útjai már régóta viták kereszttüzében állnak, elsősorban azért, mert

Nem hozható nyilvánosságra, mennyiért bérli az államfői hivatal az elnököt hivatalos utakra szállító repülőgépeket, a hivatalos kormánygép hiánya pedig gazdasági és imázsbeli hátrányt is okoz az országnak.
Tavaly márciusban az elnöki hivatal Iohannis Japánban tett látogatása után közleményt adott ki, amelyben – amellett, hogy jelezte: a luxusgép bérleti díja, amellyel utazott, államtitok – megindokolta, miért kellett magángépet bérelni.
Eszerint 2010-ig a Romavia légitársaság biztosította az állami vezetők hivatalos légi szállítását, akkor azonban a cég csődbe ment. Ezt követően 2013-ig a Tarom állami légitársaság biztosított két repülőgépet az állami utak számára, a közlekedési tárca költségvetésében külön tételt képezett a két gép készenlétben tartása és üzemeltetése. 2013-ban aztán a Tarom ismét forgalomba állította a két gépet az általa repült útvonalakon, így
Ennek ellenére 2017-ig az elnöki hivatal továbbra is a Tarom szolgáltatásait vette igénybe, de 2016-tól az együttműködés ellehetetlenült, mivel a légitársaság nem tudta folyamatosan biztosítani a gépeket, amikor szükség lett volna rájuk, ugyanakkor drágábban is számította fel a bérleti díjukat.
A jelenlegi rendszer kapcsán közölték,
Azt, hogy a gépek megfeleljenek a szükséges biztonsági előírásoknak, a kormányőrség (SPP) ellenőrzi.

Nem hajlandó nyilvánosságra hozni az államfői hivatal, mennyibe került Klaus Iohannis elnök nemrég lezajlott afrikai körútja. A hivatal arra hivatkozik, hogy a hatályos törvények értelmében ezek az adatok minősített információnak számítanak.
Azt is közölték, hogy az államfői hivatal még 2015-ben javaslatot tett a hivatalos repülőutak jelentette probléma megoldására, a legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) pedig jóváhagyta, hogy a védelmi minisztérium égisze alatt létrejöjjön egy, a különleges légiutak lebonyolítását szolgáló struktúra. Ennek nyomán ismét elkezdte tevékenységét az a tárcaközi testület, amelynek egy repülőgép beszerzése volt a feladata. 2016-ban aztán a testületet fel kellett oszlatni, majd újra létre kellett hozni, mivel kiderült, hogy működése során eljárási hibák történtek.
Az elnöki hivatal mindezek kapcsán megjegyezte: már csak azért is szükségesnek tartják egy hivatalos kormánygép beszerzését, mert annak hiánya működési problémákat okoz, emellett a gépek bérlése gazdaságilag sem hatékony, ráadásul Románia külföldi imázsa is csorbát szenved.

Egy évvel második ötéves mandátumának lejárta előtt afrikai körútra indul Klaus Iohannis államfő – fölmerül azonban a kérdés, hogy a meglehetősen borsos árú utazgatásnak lesz-e valamilyen konkrét politikai vagy gazdasági hozadéka Románia számára.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) országos vezetőtanácsa egyhangúlag elfogadta az Előre hozott választásokat! Romániának új kezdetre van szüksége című határozatot.
Rendkívül szigorú állategészségügyi intézkedésekkel próbálja visszaszerezni Románia az Európai Bizottság bizalmát, és újraindítani a juh- és kecskeexportot.
Dróndaraboknak tűnő tárgyakat találtak szombaton Eforie Sudon és Eforie Nordon - közölték az Eforie Nord-i vízimentők.
A román kormány a tervezettnél tovább működteti a turceni-i és a craiovai lignitalapú energiatermelő egységeket, noha az ország az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta, hogy 2026. augusztus 31-éig leállítja őket.
A román hadsereg hamarosan már nem csupán a levegőből lesz képes megsemmisíteni az ország légterét megsértő drónokat – jelentette ki pénteken Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Lucian Pahonțu, a Kormányőrség (SPP) parancsnoka is azok közé tartozik, akik manipulálták az elmúlt évek választásait, hogy Nicușor Dan államfő lehessen – állította Geoge Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
Románia állandó népessége 19,041 millió fő volt 2026. január 1-jén, 1829-cel kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter pénteken közölte, nem áll szándékában a diákoknak szociális ösztöndíj formájában nyújtott éves támogatás csökkentését javasolni a kormánynak.
szóljon hozzá!