Fölöslegesen kötött fegyverszünetet Victor Ponta az államfővel az új kormánya programjával kapcsolatban kirobbant alkotmányossági vitában.
2014. március 09., 16:582014. március 09., 16:58
Szombaton kihirdetett döntésével ugyanis a bukaresti alkotmánybíróság elutasította azt az ellenzéki óvást, amellyel a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) megtámadta a kormányátalakításról szóló múlt heti parlamenti határozatot.
A taláros testület „elfogadhatatlannak” nyilvánította a két jobbközép alakulat beadványát, leszögezve: nem illetékes véleményt nyilvánítani egy politikai megállapodás – esetünkben az RMDSZ részvételével alakult új koalíció egyezménye – kapcsán.
Az alkotmánybírák leszögezték azt is: nem a testület, hanem a parlament hatáskörébe tartozik annak megállapítása, miszerint egy kormány tiszteletben tartja-e a programjában foglaltakat.
Ponta Cotroceni felé kacsint
Victor Ponta nem zárja ki, hogy a PSD színeiben részt vesz a novemberi államfőválasztáson, ha nem sikerül újjáalakítania a liberálisok ellenzékbe vonulásával felbomlott USL-t. A kormányfő-pártelnök szombaton elmondta, a szociáldemokrata alakulat részéről rajta kívül Mircea Geoană, a PSD volt elnöke jöhet szóba jelöltként; a volt külügyminiszter Traian Băsescuval szemben maradt alul a 2009-es megmérettetésen. Ponta hozzátette: a nem szociáldemokrata pártpolitikusok közül Mugur Isărescu jegybanki kormányzó, Sorin Oprescu bukaresti főpolgármester és a PNL-ből nemrég kilépett Călin Popescu-Tăriceanu volt kormányfő jöhet számításba a PSD államfőjelöltjeként.
A PDL, valamint több demokrata honatya kiválásával immár parlamenti képviselettel rendelkező PMP – Traian Băsescu elnökhöz hasonlóan – alkotmányellenesnek tartotta, hogy Ponta nem kért parlamenti megerősítést az új kormány programjára, amely szerintük megváltozott a Szociáldemokrata Párt (PSD), a két kisebbik koalíciós alakulat és az RMDSZ között született politikai megállapodással.
Tehát a talárosok döntése nyomán végképp elhárultak a harmadik Ponta-kormány megalakulásával kapcsolatos alkotmányossági aggályok, így a miniszterelnöknek nem lett volna szüksége alkut kötni az államfővel. A Băsescu–Ponta-paktum nyomán az államfő szerdán azzal a feltétellel nevezte ki az új kabinet minisztereit, hogy a kormányfő kedden a parlament előtt vállal felelősséget az RMDSZ-szel kötött megállapodás nyomán kialakított programjáért.
Mint ismert, a harmadik Ponta-kabinet programja szinte teljes egészében a Szociálliberális Unió (USL) 2012-ben elfogadott kormányprogramját vette át. Vele együtt azt az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi fejezetet is, amely szerepelt a 2012 áprilisában megbuktatott Ungureanu-kormány stratégiájában is, és amelyet Victor Ponta kezdeményezésére – a magyar alakulat közreműködésével – beemeltek az USL programjába.
Ebben szerepel többek között, hogy életbe léptetik a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozatának megszervezéséről a tanügyi törvény alapján kötött korábbi megállapodást, továbbá annak a törvénytervezetnek az elfogadása is, amely lehetővé tenné a helyi önkormányzatoknak, hogy saját zászlójukat is kifüggeszthessék a közintézményekre a román és az uniós zászló mellett.
Ez utóbbi kitétel éles bírálatokat váltott ki a hét végén a PDL-ből nemrég a Băsescu védnökségével létrejött PMP-be átigazolt Elena Udrea részéről. A Boc-kormány régiófejlesztési minisztereként a Székelyföldet többször felkereső politikus bejelentette: alakulata alkotmánybírósághoz fordul, ha a kormány elfogadtatja a székely vagy magyar zászlónak a romániai közintézményeken való kitűzését lehetővé tévő törvényt.
„Beigazolódott, amit már korábban is hangoztattunk, miszerint Victor Ponta térdre kényszerítve kötött alkut a magyar közösség képviselőivel. A kormányfő felelőtlenül és tiszteletlenül viszonyul az egységes román állam érdekeihez és a román nép történelméhez” – szerepel az államfő volt tanácsosának közleményében. Ebben Udrea megállapítja azt is, hogy a székely zászló közintézményeken való kitűzésének engedélyezését csak egy lépés választja el az etnikai alapú régióátszervezéstől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!