A dokumentumot 200 törvényhozó támogatta szavazatával, heten ellene voksoltak, hárman tartózkodtak.
Harmadízben sem sikerült megbuktatnia az ellenzéknek Viorica Dăncilă kormányát: a parlament leszavazta kedden a bizalmatlansági indítványt.
2019. június 18., 18:062019. június 18., 18:06
2019. június 18., 22:012019. június 18., 22:01
„Egyáltalán nem izgulok” – mondta kedden Viorica Dăncilă miniszterelnök néhány órával azelőtt, hogy a parlament a kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról szavazott, és igaza lett: a kormány megdöntését célzó indítványra ugyanaz a sors várt, mint előtte a korábbi kettőre, azaz a parlament két háza együttes ülésén elutasította.
A kormánypártok – a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) – honatyái jelen voltak ugyan az ülésteremben, hogy a határozatképességet biztosítsák, de nem szavaztak. A pártvezetések vélhetően ezzel biztosították, hogy ne legyenek olyan „eltévelyedett” képviselőik vagy szenátoraik, akik a golyós szavazás titkosságát kihasználva a saját kormányuk ellen szavaznak.
Valeriu Steriu PSD-s képviselő még a szavazás előtt azt állította: a kormánypárti honatyákat senki sem kötelezte arra, hogy ne szavazzanak – ugyanakkor Viorica Dăncilă miniszterelnök, a PSD ügyvivő elnöke már korábban jelezte, hogy aki részt mer venni a voksoláson, az búcsúzhat a párttagságától.
A szavazás előtt Ludovic Orban, az indítvány beterjesztését kezdeményező Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke még egy utolsó próbálkozást tett a kormányoldal honatyáinak meggyőzésére, mondván: szavazzanak a saját kormányuk ellen, ezzel ugyanis esélyt kapnak a megítélésük javítására, de, amint az eredmény is jelzi, nem éltek vele.
Mint arról beszámoltunk, az ellenzéki erők a május 26-i európai parlamenti választásra hivatkozva akarták megbuktatni a kormányt, mondván: az elsöprő ellenzéki győzelem azt jelzi, hogy a polgárok is meg akarnak szabadulni a PSD-ALDE-kabinettől, amikor a „normális” Romániára szavaztak, és nemet mondtak a PSD „Európa- és igazságügy-ellenes” akcióira.
Az indítvány szerint a jelenlegi 27 helyett 15 tárcából álló, jövőképpel rendelkező kormányt akarnak felállítani, amely fejleszti az oktatást és az egészségügyet, egyben prioritásnak tekinti az állami beruházásokat és az uniós források lehívását.
Viorica Dăncilă az indítványban megfogalmazott bírálatokkal szemben azt hozta fel: a dokumentum tele van valótlanságokkal, és csak egy dolgot bizonyít: az ellenzék képtelen érdemi programmal előállni az ország számára, semmilyen konkrét ötletet nem tartalmaz a gazdaság terén a megszorításokon kívül.
A miniszterelnök – akárcsak korábban – a kormánya által elért, szerinte kiemelkedő gazdasági eredmények felsorolásával replikázott: azt állította: a koalíció gazdasági fejlődést hozott, nőttek az alkalmazottak bérei, csökkent a szegénység, kevesebb a munkanélküli, jelentősen nőttek a költségvetési bevételek, több volt a beruházás, az adatok pedig azt jelzik, hogy a polgárok jobban élnek.
A vita során a kormányoldal képviselői saját kormányuk teljesítményét védték, az ellenzéki vezérszónokok pedig bírálták a kabinetet. Az ezt követő szavazáson pedig eldőlt, hogy a kormány folytathatja a tevékenységét.
Az úzvölgyi konfliktus „rendezését” ígérte Dăncilă
A keddi bizalmatlansági indítványban megfogalmazott bírálatokra adott válaszában Viorica Dăncilă miniszterelnök kitért az úzvölgyi osztrák–magyar katonatemetőnél történt magyarellenes román támadás ügyére is, amivel az RMDSZ az indítvány támogatását indokolta. A kormányfő elutasította azokat a vádakat, hogy a magyarellenes támadást a kormány alárendeltségébe tartozó intézmények szervezték. Leszögezte: elutasítja a a szélsőséges megnyilvánulásokat és az etnikai alapú erőszakot. „Tiszteletben tartom a magyar közösséget, az RMDSZ mai voksától függetlenül. De nem tűrök el etnikai provokációkat Romániában” – jelentette ki. Elutasította, hogy a konfliktusokból politikai ügyet kreáljanak, és emlékeztetett: kormánya szerint a konfliktus megoldását az jelentené, hogy a védelmi minisztérium átvegye a temető működtetését. Ezt viszont, mint ismeretes, az RMDSZ és ennek nyomán a magyar kormány is elutasította.
A koalícióval a parlamenti együttműködési megállapodást az EP-választás előtt felbontó, a mostani bizalmatlansági indítvány mögé is felsorakozó RMDSZ nevében Korodi Attila alsóházi frakcióvezető kijelentette: a szövetség szerint a kormányra jelentős felelősség hárul azért, hogy az ügyben etnikai konfliktus alakult ki, csak az építészeti felügyelet reagált időben, a legilletékesebb védelmi minisztérium azonban megkésve szólalt meg. Felrótta, hogy a csendőrség nem tette a dolgát, nem emelték ki a tömegből a hangadókat és az ittas hőzöngőket, és nem akadályozták meg, hogy a románok betörjenek a temetőbe. Leszögezte: a legfőbb felelősség a belügyminisztert és Hargita és Bákó megyei prefektust terheli. Emlékeztetett: június 6-án csak a magyar önmérséklete akadályozta meg a súlyos etnikai konfliktust. „Az elvárásunk a jelenlegi és minden következő kormánnyal szemben ugyanaz: a magyar közösség tiszteletet, a törvények előtti egyenlőséget, a hagyományok megőrzését, párbeszédet, és európai szellemben eljáró központi kormányt akarnak” – jelentette ki Korodi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!