A dokumentumot 200 törvényhozó támogatta szavazatával, heten ellene voksoltak, hárman tartózkodtak.
Harmadízben sem sikerült megbuktatnia az ellenzéknek Viorica Dăncilă kormányát: a parlament leszavazta kedden a bizalmatlansági indítványt.
2019. június 18., 18:062019. június 18., 18:06
2019. június 18., 22:012019. június 18., 22:01
„Egyáltalán nem izgulok” – mondta kedden Viorica Dăncilă miniszterelnök néhány órával azelőtt, hogy a parlament a kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról szavazott, és igaza lett: a kormány megdöntését célzó indítványra ugyanaz a sors várt, mint előtte a korábbi kettőre, azaz a parlament két háza együttes ülésén elutasította.
A kormánypártok – a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) – honatyái jelen voltak ugyan az ülésteremben, hogy a határozatképességet biztosítsák, de nem szavaztak. A pártvezetések vélhetően ezzel biztosították, hogy ne legyenek olyan „eltévelyedett” képviselőik vagy szenátoraik, akik a golyós szavazás titkosságát kihasználva a saját kormányuk ellen szavaznak.
Valeriu Steriu PSD-s képviselő még a szavazás előtt azt állította: a kormánypárti honatyákat senki sem kötelezte arra, hogy ne szavazzanak – ugyanakkor Viorica Dăncilă miniszterelnök, a PSD ügyvivő elnöke már korábban jelezte, hogy aki részt mer venni a voksoláson, az búcsúzhat a párttagságától.
A szavazás előtt Ludovic Orban, az indítvány beterjesztését kezdeményező Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke még egy utolsó próbálkozást tett a kormányoldal honatyáinak meggyőzésére, mondván: szavazzanak a saját kormányuk ellen, ezzel ugyanis esélyt kapnak a megítélésük javítására, de, amint az eredmény is jelzi, nem éltek vele.
Mint arról beszámoltunk, az ellenzéki erők a május 26-i európai parlamenti választásra hivatkozva akarták megbuktatni a kormányt, mondván: az elsöprő ellenzéki győzelem azt jelzi, hogy a polgárok is meg akarnak szabadulni a PSD-ALDE-kabinettől, amikor a „normális” Romániára szavaztak, és nemet mondtak a PSD „Európa- és igazságügy-ellenes” akcióira.
Az indítvány szerint a jelenlegi 27 helyett 15 tárcából álló, jövőképpel rendelkező kormányt akarnak felállítani, amely fejleszti az oktatást és az egészségügyet, egyben prioritásnak tekinti az állami beruházásokat és az uniós források lehívását.
Viorica Dăncilă az indítványban megfogalmazott bírálatokkal szemben azt hozta fel: a dokumentum tele van valótlanságokkal, és csak egy dolgot bizonyít: az ellenzék képtelen érdemi programmal előállni az ország számára, semmilyen konkrét ötletet nem tartalmaz a gazdaság terén a megszorításokon kívül.
A miniszterelnök – akárcsak korábban – a kormánya által elért, szerinte kiemelkedő gazdasági eredmények felsorolásával replikázott: azt állította: a koalíció gazdasági fejlődést hozott, nőttek az alkalmazottak bérei, csökkent a szegénység, kevesebb a munkanélküli, jelentősen nőttek a költségvetési bevételek, több volt a beruházás, az adatok pedig azt jelzik, hogy a polgárok jobban élnek.
A vita során a kormányoldal képviselői saját kormányuk teljesítményét védték, az ellenzéki vezérszónokok pedig bírálták a kabinetet. Az ezt követő szavazáson pedig eldőlt, hogy a kormány folytathatja a tevékenységét.
Az úzvölgyi konfliktus „rendezését” ígérte Dăncilă
A keddi bizalmatlansági indítványban megfogalmazott bírálatokra adott válaszában Viorica Dăncilă miniszterelnök kitért az úzvölgyi osztrák–magyar katonatemetőnél történt magyarellenes román támadás ügyére is, amivel az RMDSZ az indítvány támogatását indokolta. A kormányfő elutasította azokat a vádakat, hogy a magyarellenes támadást a kormány alárendeltségébe tartozó intézmények szervezték. Leszögezte: elutasítja a a szélsőséges megnyilvánulásokat és az etnikai alapú erőszakot. „Tiszteletben tartom a magyar közösséget, az RMDSZ mai voksától függetlenül. De nem tűrök el etnikai provokációkat Romániában” – jelentette ki. Elutasította, hogy a konfliktusokból politikai ügyet kreáljanak, és emlékeztetett: kormánya szerint a konfliktus megoldását az jelentené, hogy a védelmi minisztérium átvegye a temető működtetését. Ezt viszont, mint ismeretes, az RMDSZ és ennek nyomán a magyar kormány is elutasította.
A koalícióval a parlamenti együttműködési megállapodást az EP-választás előtt felbontó, a mostani bizalmatlansági indítvány mögé is felsorakozó RMDSZ nevében Korodi Attila alsóházi frakcióvezető kijelentette: a szövetség szerint a kormányra jelentős felelősség hárul azért, hogy az ügyben etnikai konfliktus alakult ki, csak az építészeti felügyelet reagált időben, a legilletékesebb védelmi minisztérium azonban megkésve szólalt meg. Felrótta, hogy a csendőrség nem tette a dolgát, nem emelték ki a tömegből a hangadókat és az ittas hőzöngőket, és nem akadályozták meg, hogy a románok betörjenek a temetőbe. Leszögezte: a legfőbb felelősség a belügyminisztert és Hargita és Bákó megyei prefektust terheli. Emlékeztetett: június 6-án csak a magyar önmérséklete akadályozta meg a súlyos etnikai konfliktust. „Az elvárásunk a jelenlegi és minden következő kormánnyal szemben ugyanaz: a magyar közösség tiszteletet, a törvények előtti egyenlőséget, a hagyományok megőrzését, párbeszédet, és európai szellemben eljáró központi kormányt akarnak” – jelentette ki Korodi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) vasárnap bejelentette, hogy közzétette és közvitára bocsátotta az egészségügyi szakemberek elleni agressziót megelőző és felszámoló nemzeti cselekvési stratégia (2026-2030) projektjét.
A jövő héten fokozatos felmelegedés kezdődik az ország egész területén, a nappali hőmérséklet egyes térségekben akár a 14 Celsius-fokot is elérheti – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) heti, az Agerpres által közölt előrejelzéséből.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!