Fotó: Coe.int
A Transparency International által közzétett jelentés szerint Románia, ha kevéssel is, de jobban áll a korrupciós helyzet szempontjából, mint Magyarország.
2018. február 22., 16:492018. február 22., 16:49
Sem Románia, sem Magyarország nem áll előkelő helyen a Transparency International (TI) nemzetközi civil szervezet által kiadott, a világ országaiban taasztalható korrupciós helyzetet összegző listán.
akárcsak egy évvel korábban, most is 48 pontot kapott, ami a 28 tagú Európai Unióban Görögországgal holtversenyben a 25., világszinten pedig az 59. helyre sorolja, Magyarország ezzel szemben 45 pontot kapott, ami az EU-ban az utolsó előtt helyre elég – csupán Bulgáriát sorolták mögé –, világszinten pedig a 66., Szenegállal együtt. Tavaly 48 pontot adtak Magyarországnak, ez az 57. helyet jelentette, Romániával és Jordániával holtversenyben.
A közleményben kiemelték, hogy Magyarország az „egyik legriasztóbb példa” a civil társadalom helyzetének romlására Kelet-Európában. Hozzátették, hogy Magyarország CPI-je az utóbbi hat évben tíz ponttal csökkent.
Mindemellett szükségesnek tartják, hogy nagyob hangsúlyt fektessenek a korrupció szisztematikus megelőzésére, a döntéshozók felelősségérzetének hangsúlyozására és a helyi közösségek szerepvállalására. Úgy vélik, a közigazgatásban átlátható és hatékony intézkedéseket kell hozni a korrupció megelőzése, a közpénzek hatékonyabb elköltése és a feddhetetlenség növelése érdekében.
A jelentés szerint egyébként a világ országainak többségében egyáltalán nem, vagy csak alig javult a korrupciós helyzet
Ezt mutatja a többi között, hogy az utóbbi hat évben meggyilkolt újságírók több mint 90 százaléka olyan országban halt meg, amelyben 46 pont alatt van az úgynevezett korrupcióérzékelési index (CPI).
A mutató változása nem csak a sajtószabadság elleni támadásokkal és a civiltársadalmi szervezetek mozgásterének szűkítésével áll összefüggésben. Együttjárás mutatható ki a CPI értéke és a jogállamiság gyengesége, az információszerzési lehetőségek hiánya, a közösségi média feletti kormányzati ellenőrzés és a közügyekben való állampolgári részvétel korlátozása között is – idézték a CPI-felmérésről készített jelentést bemutató közleményben Delia Ferreira Rubiót, a TI elnökét.
A mutató értéke 0 (nagyon korruptnak érzékelt) és 100 (nagyon tisztának, átláthatónak érzékelt) között mozoghat. A TI 2017-es felmérésben 180 országot állítottak rangsorba. A CPI értéke több mint kétharmaduknál nem éri el az 50 pontot.
A legjobban teljesítő régió Nyugat-Európa, 66 pontos átlaggal. A legrosszabbul Afrikának a Szahara sivatagtól délre fekvő része, valamint a kelet-európai és közép-ázsiai régió teljesített, 32 pontos, illetve 34 pontos átlaggal.
A második Dánia 88 ponttal, a harmadik helyen Finnország és Norvégia áll, 85 ponttal. Az első tízben van még Svájc, Szingapúr, Svédország, Kanada, Luxemburg és Hollandia. A TI vizsgálata alapján a közhatalom ezekben az országokban szolgálja leginkább a közjót, és ezekben az országokban a leginkább átlátható az állam működése. A lista végére, a legkorruptabb és legkevésbé átláthatóan működő államok körébe Szíria (14 pont), Dél-Szudán (12 pont) és Szomália (9 pont) tartozik.
Amnesty International: a kisebbségek démonizálásának éve volt 2017
A kisebbségeket ördögi színben lefestő politika felemelkedésének milliók számára rettenetes következményekkel járó éve volt 2017 – áll az Amnesty International (AI) által az emberi jogok globális helyzetéről összeállított, csütörtökön ismertetett éves jelentésben. A világ legnagyobb, londoni központú emberi jogi szervezete most első ízben Washingtonban is közzétette világjelentését. Az AI közölte: ezzel azt a véleményét kívánja kifejezésre juttatni, hogy Donald Trump amerikai elnök az emberi jogok érvényesülése ellen ható lépéseket tett, és ezzel veszélyes precedenst teremtett más kormányok számára is.
A kisebbségek démonizálására irányuló politika következményeit világosan mutatja a mianmari rohingja muszlim népcsoport ellen etnikai tisztogatás céljával indított hadjárat, amely elől alig néhány hét alatt 655 ezren menekültek a szomszédos Bangladesbe – áll az Amnesty International éves jelentésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!